Koncert

Antonio Pappano és a római Santa Cecilia Akadémia Zenekara

Zene

Előítéletek, méghozzá részben tárgyi alappal bíró előítéletek sorát bolygatná meg a kijelentés, miszerint a világ legjobb szimfonikus együtteseinek egyike egy olasz zenekar, ám Antonio Pappano római muzsikusainak múlt keddi koncertje mégiscsak könnyen ilyen kijelentésre ragadtathatta a jelenvoltakat. Persze az elején még ráfoghattuk e roppant kedvező benyomást a szerencsés műsorválasztásra, hiszen egy Rossini-nyitányt (konkrétan a Hamupipőkét) még szép, hogy jól és meggyőzően tudták eljátszani a nagy hagyományú római akadémia zenészei. De már Saint-Saëns Orgona szimfóniája és Csajkovszkij Ötödikje legfeljebb a romantikus elán és a szélsőséges teatralitás révén lehetett hazai pálya az ilyen erényekben és vonásokban hagyományosan bővelkedő olaszok számára. Akárhogy is, a zenekar teljesítménye lehengerlőnek bizonyult, s korántsem csupán a hangerő tekintetében: az együttes jószerint minden szekciójából hallhattunk érzékien szép szólókat az este folyamán. S olyan derűs összjátékot is hallhattunk, melynek létrejöttében nyilvánvalóan a pár éve brit lovaggá ütött Antonio Pappanónak főérdeme lehet. A mélyről jött karmester, aki legtöbbször operaházak zenekari árkából vezényel, most is ragaszkodott kedves fekete ingjéhez, a dallamokat-frázisokat mintegy előcsócsáló arcjátékához, valamint ahhoz a jó szokásához, hogy pálca nélkül, s olykor egészen elmosódó ütéstechnikával is rendre eléri mindazt, amit a zenészeitől kíván. A Csajkovszkij-szimfónia fináléjának felszegett fejű, diadalmas menetelése az ismeretlenbe ezúttal oly merészen dacolt mindenféle józan megfontolással (lásd még: giccshatár és bombaszt), hogy legszívesebben magunk is csatlakoztunk volna Pappanóék expedíciójához. A római zenekar a Tell Vilmos nyitányának utolsó három és fél percével köszönte meg a szokottnál ezúttal jóval zajosabb ünneplést.

Müpa, Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, szeptember 27.

Figyelmébe ajánljuk

Jancsics Dávid korrupciókutató: Az Orbán család vagy a Matolcsy-klán működése új jelenség

Jancsics Dávid a Leukémia zenekar gitárosaként a hazai underground zenetörténethez is hozzátette a magáét, majd szociológusként az Egyesült Államokba ment, azóta a San Diego-i egyetem professzora. A magyarországi korrupcióról szóló doktori disszertációját átdolgozva idén magyarul is kiadták A korrupció szociológiája címmel. Erről beszélgettünk.

Újabb mérföldkő

  • Harci Andor

Mi lett volna, ha 1969-ben, az amougies-i fesztiválon Frank Zappa épp másfelé bolyong, s nem jelentkezik be fellépőnek a színpadon tartózkodó Pink Floyd tagjai mellé?

Vándormozi

  • - turcsányi -

John Maclean nem kapkodja el, az előző filmje, a Slow West (A nyugat útján) 2015-ben jött ki.

Mi, angyalok

Egyesével bukkannak elő a lelátó hátsó részét határoló cserjésből a zenekar tagjai (Tara Khozein – ének, Bartek Zsolt klarinét, szaxofon, Darázs Ádám – gitár, Kertész Endre – cselló) és a táncos pár (Juhász Kata és Déri András).

Új válaszok

A művészet nem verseny, de mégiscsak biennálék, pályázatok, díjak és elismerések rendezik a sorokat. Minden országnak van egy-egy rangos, referenciaként szolgáló díja.

Mintha a földön állva…

Összegyűjtött és új verseket tartalmazó kötete, a 2018-ban megjelent A Vak Remény a költő teljes életművét átfogó könyv volt, ám az új versek jelenlétét is kiemelő alcím a lírai opus folyamatosan „történő” állapotára mutat, arra, hogy még korántsem egy megállapodott vagy kevésbé dinamikus költői nyelvről van szó.