„A szobrászok megbíztak, hogy adjam át önöknek: tegnap agyoncsaptuk az utolsó formalistákat is (nevetés, taps). Személy szerint én egymagam nyolcat csaptam agyon (viharos taps).” A szovjet építőművészek 1936-os kongresszusán a vendégként felszólaló szobrász, az erotomán Szergej Merkurov kedélyeskedett ily felszabadultan a formalizmus elfajzottsága elleni harc állásáról számot adván. Ez a harc köztudomásúlag a szovjet zeneművészetet sem hagyta érintetlenül, hiszen mind a 30-as évekbeli, mind a negyvenes évek második felében megrendezett inkvizíciós hajszák és boszorkányüldözések célpontjainak sorában ott szorongtak a kor nagy komponistái. A formalizmus elleni ádáz küzdelem vezéralakja pedig az első vonalbeli pártfunkcionárius és alkoholista, Zsdanov elvtárs volt, aki mindent megtett azért, hogy a szovjet kultúra ne süllyedjen az alábbi módon jellemzett nyugati színvonalra: „A burzsoá kultúrát nem lehet fellendíteni, mert annak erkölcsi alapja korhadt és rothadt, mert ez a kultúra az egyéni kapitalista tulajdon, a tőkés társadalom burzsoá felső rétege önző, kapzsi érdekeinek szolgálatában áll. […] A burzsoá kultúra dekadenciájára és romlására jellemzők a miszticizmus és babona orgiái, a pornográfia iránti szenvedély. A burzsoá irodalom »kiválóságai« – a burzsoá irodalomé, amely eladta tollát a tőkének – ma tolvajok, rendőrspiclik, prostituáltak, huligánok.”
A „zsdanovscsina” időszakának két kárvallottja, Prokofjev és Sosztakovics művei szerepelnek majd a Budapesti Fesztiválzenekar első 2017-es koncertjeinek programján (Nemzeti Hangversenyterem, január 12. és 13., háromnegyed nyolc, január 14., fél négy). A karmester itt a világhírű észt muzsikus, Paavo Järvi lesz, Prokofjevtől pedig éppenséggel az 1947-ből való VI. szimfónia fog felhangzani, mely mű az ősbemutatót követően rövid úton áldozatául esett a zsdanovi művészetpolitikának. Sosztakovicstól viszont, aki Prokofjevvel ellentétben túlélte a sztálini korszakot, 1966-os 2. gordonkaversenye kerül majd előadásra, a norvég Truls Mørk szólójával.
Sosztakovics 2. gordonkaversenye a nagy vonósművész, Misztyiszlav Rosztropovics számára íródott, akárcsak az 1959-es 1. gordonkaverseny. Ez utóbbi, vagyishogy kronológiai szempontból éppenséggel előbbi művet pedig a Concerto Budapest koncertjein hallhatjuk majd (Zeneakadémia, január 14. és 15., fél nyolc). A Sosztakovics-csellókoncert szólistájaként Perényi Miklós fog a pódiumra fölvonulni, míg a Schubert- és Mozart-szimfóniát is ígérő program karmestere az elkövetkező napok másik jelentős norvég vendégművésze, Arvid Engegård lesz.
Boldog sziget – e mitikus helyre alighanem Prokofjev és Sosztakovics is elvágyódhatott olykor a szovjet államból. A rokokó mester, Watteau által megfestett Küthéra szigete, Aphrodité szülőhelye Debussy zongoraművével vonult be a zeneirodalomba. Az 1904-es alkotás, amelyhez a hagyomány szerint amúgy egy másik sziget, a Debussy és szerelme, Emma Bardac által közösen felkeresett Jersey is hozzáköthető, Gyöngyösi Ivett zongoraestjén zárja majd a koncert első részét (Zeneakadémia, január 9., fél nyolc). A második részt azután Chopin 24 prelűdje fogja kitölteni, újra csak egy szigetet, a spanyol Mallorcát az eszünkbe idézve.
