Túl a véres hurkán - Batta András (szerk.): Opera (könyv)

  • Molnár Szabolcs
  • 2007. március 15.

Zene

Hatalmas, már-már gigantikus könyv, műfaját, illetve célját tekintve étvágygerjesztő az opera műfajához, ugyanis az operák élvezete "kulináris gyönyörökhöz hasonlítható: ínyenceknek való" - olvashatjuk az előszóban.

Hatalmas, már-már gigantikus könyv, műfaját, illetve célját tekintve étvágygerjesztő az opera műfajához, ugyanis az operák élvezete "kulináris gyönyörökhöz hasonlítható: ínyenceknek való" - olvashatjuk az előszóban. Nem árt, ha ezt fejben tartjuk, és nem támasztunk a könyvvel szemben túlzó szakmai igényeket. Nem állítható, hogy a Batta András által szerkesztett és 19 szerzőtársával közösen írt könyvben nincsenek nívós szócikkek, melyek a terjedelmi korlátok dacára híven tudósítanak egy-egy szaktudós évtizedes tudományos munkájáról. De a komponisták betűrendjében haladó "operakalauz" átfogó képet ad a műfaj történetéről, az elmúlt évtizedekben magyar nyelven publikált társaihoz képest a törzsrepertoár (Mozarttól Pucciniig) mellett gazdagon reprezentált az opera első 150 éve, és bőséggel olvashatunk a modern és kortárs dalműtermésről is. A könyv ebben az értelemben (is) nagyon távol áll a Magyarországon megszokottá vált operajátszási hagyománytól, mely nemigen tudja eldönteni, hogy kitől irtózzon jobban, Rameau-tól vagy Luigi Nonótól. Ez a könyv a német operabarát tájékozottságára lett szabva, olyan olvasót tekint partnerének, aki például Gluck Orfeusz és Euridiké című darabjáról többféle vízióval is rendelkezhet, lehetősége van arra, hogy Ponelle (Köln, 1977) vagy Kupfer (Berlin, 1987) rendezéseit higgadtan és tárgyilagosan, azaz (opera)kulturáltan fogadja. A könyv szerzői (több mint a fele egyébként magyar muzikológus) ezt az operaközönséget tekintik célközönségnek. A magyar kiadás tehát fordítás. Sok-sok fordítói, stiláris hibával tarkított munka. Berlioz "avantgárd nyitottsága minden újra, kísérletező kedvű zsenialitása sok muníciót adott a nyárspolgár kritikának", a Xerxész híres largója "népszerű örökzöld klasszikus, amit a legnagyobb énekművészek tűznek műsorukra, és számtalan hangszerátiratba is van", "Oidipusz és okossága megmentette Thébát az emberölő szfinszktől" (sic!). Szegény ember-oroszlán még egy elválasztást (szfin-szktől) is elszenved. Bosszantóan sok hiba, jellemzően a külföldi kollégák magyarított (?) szövegeiben. Második kiadás esetén csak egy javított verzió fogadható el.

A könyv struktúrája CD-ROM felületre emlékeztet. Egy oldalpáron átlagosan három-négy kép, a képaláírások "lenyíló ablakok", melyekben az alapinformációk mellett néha miniesszékkel is találkozhatunk, a legtöbb a képen látható előadás rendezésére vonatkozik. Szerintem a könyv leginformatívabb részét írták a legkisebb betűmérettel. S ha már betűméret: az oldalpárokra nemritkán három, különböző funkciójú szöveget nyomtattak, egyet a zeneszerzőről (a miniéletrajz gyakorta válik értelmetlenre redukált lexikonszócikké), egyet az adott opera cselekményéről, a tulajdonképpeni főszöveg pedig darabhoz kapcsolódó műfajtörténeti, esztétikai kérdéseket villant fel. Kottistaként örülhetnék a kottapéldáknak (újabb opció a felületen), de nem mindig értem a funkciójukat.

Minden hibája és következetlensége ellenére nagyon fontos kötet, hiszen igényt támaszt és megmutatja, hogy van élet a töltött káposztán és a véres hurkán túl. A műfaj tőlünk nyugatabbra nemhogy vegetál, valósággal burjánzik, újra és újra lehetőséget kínál arra, hogy erősödjön az európai identitás.

Vince Kiadó, 928 oldal, 12 000 Ft

Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Megint vinnének egy múzeumot

Három évvel ezelőtt a Múzeumok Nemzetközi Tanácsa, az ICOM hosszas viták után olyan új múzeumi definíciót alkotott, amelyről úgy vélték, hogy minden tekintetben megfelel a kor követelményeinek. Szerintük a társadalom szolgálatában álló, nem profitorientált, állandó intézmények nevezhetők múzeumnak, amelyek egyebek közt nyitottak és befogadók, etikusak és szakszerűek…

A vezér gyermekkora

Eddig csak a kerek évfordulókon – először 1999-ben, a rejtélyes okból jócskán túlértékelt első Orbán-kormány idején – emlékeztek meg szerényen arról, hogy Orbán Viktor egy nem egész hét (7) perces beszéddel 1989-ben kizavarta a szovjet hadsereget Magyarországról.

Alexandra, maradj velünk!

"Alexandra velünk marad. S velünk marad ez a gondolkodásmód, ez a tempó is. A mindenkin átgázoló gátlástalanság. Csak arra nincs garancia, hogy tényleg ilyen vicces lesz-e minden hasonló akciójuk, mint ez volt. Röhögés nélkül viszont nehéz lesz kihúzni akár csak egy évet is."

Netanjahu háborúja

Izrael, vagy inkább az országot önmagával azonosító Benjamin Netanjahu miniszterelnök háborút indított Iránnal. Az akció deklarált célja az Izraelt létében fenyegető iráni atomprojekt felszámolása.

Dal a farkasoknak

Június 12-én Orbán Viktor exkluzív élő „interjút” adott Menczer Tamásnak a Harcosok Klubja tagjai számára a Fidesz békeharcáról. A miniszterelnök feltehetően úgy vélte, hogy saját online zászlóalja is gondban van, amikor az állandóan háborúban álló békekormány ideájának belső ellentmondását kell valahogyan feloldania azok számára, akiknek ebben a vakhit nem siet a segítségükre.