Lemez

Twin Sister: In Heaven

  • - minek -
  • 2011. december 12.

Zene


A Long Islandből származó Twin Sister kvintett két figyelemre méltó EP-vel mutatkozott be: a jórészt bájosan lo-fi felvételek egy elbűvölő, néha szinte lebegően álomszerű, máskor nagyon is dinamikus hangzást produkáló kollektívát mutattak. Megannyi ihletadójuknak (a Fleetwood Mactől a Cocteau Twinsig és a Stereolabig) tudtak - gondos elaboráció után! - emlékművet állítani, ráadásul jól felismerhető saját hangot is teremtettek, ami az egyedien lakályos hangkulissza mellett főként az érdekes fejhangon intonáló Andrea Estella énekesnőnek köszönhető. S bár az előzmények is sokat sejtettek (a tavalyi, space-diszkósan lüktető All Around And Away We Go afféle diszkrét szubkulturális slágerré avanzsált), idei bemutatkozó albumuk, az In Heaven az igazi öles lépés a tökéletesség felé.

 

Gondosan megszerkesztett, de az izgalmakat így is nagykanállal adagoló, a dalok komponáltsága, előadásmódja és a lemez hangzása szempontjából is letisztult, kifinomult darab született. Ráadásul egyfajta határozott motorikus lüktetés hatja át az egész albumot - ebből a szempontból is remek felvezetés a Daniel puttyogós szintipopja. Innentől kezdve minden szám egy kicsi, egyenként is megunhatatlan univerzum: az In Heaven hol a pszichedelikus r&b, hol meg a jólesőn elektropopos diszkó világába kalauzolja a hallgatót, miközben leplezetlenül törnek elő posztpunk/new wave és shoegazer reminiszcenciák (Eastern Green). Ráadásul a maga nemében szinte minden szám sláger - a Bad Street vagy a Saturday Sunday mindenképpen az, de a többi is garantáltan a fülünkben ragad.

 

Domino/Neon Music, 2011

 


Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Alexandra, maradj velünk!

"Alexandra velünk marad. S velünk marad ez a gondolkodásmód, ez a tempó is. A mindenkin átgázoló gátlástalanság. Csak arra nincs garancia, hogy tényleg ilyen vicces lesz-e minden hasonló akciójuk, mint ez volt. Röhögés nélkül viszont nehéz lesz kihúzni akár csak egy évet is."