mi a kotta?

Vakító virtuózok

  • mi a kotta
  • 2022. április 20.

Zene

Klasszikus zenei programajánló a 2022/16. hétre

„A modern német zeneszerzők egyik legkiválóbbika Brahms új, kéziratban levő hegedűversenyének bemutatását Joachimra bízta és maga dirigálta. Nehéz volna e sok gonddal és szellemmel dolgozott művet egyszeri hallás után teljesen méltányolni. Tény az, hogy a német zeneirodalom e téren legkiválóbb munkái szolgáltak mintaképéül és egész szerkezetében Beethoven versenyére emlékeztet. Az egész mű symphonistikus stílben van tartva, a három részben keresztül szólt motívumok azonnal megragadják a figyelmet. De mint hegedűverseny e mű már komplikált kidolgozásánál fogva sem lesz képes tartós hatást elő­idézni és oly technikai feladatokkal, milyenekkel különösen a fináléban találkozunk, csak egy Joachim képes megbirkózni. A hangversenyző az első részben előforduló cadentiával és a fináléban kifejtett virtuozitásával vakított. Méltóbb interpretátorra Brahms alig bízhatta legújabb szellemi termékét.” Így számolt be 1878 januárjában az Ellenőr nevű hazai hírlap zeneügyi újdondásza arról a vigadóbeli koncertről, amelyre a korszakos hegedűs, Joachim József elhozta – vásottságában is indokolt tautológiával – a legfrissebb újdonságot: Johannes Brahms D-dúr hegedűversenyét, amelynek lipcsei ősbemutatóját alig egy héttel korábban, újév napján tartották. Ugyanezzel a versenyművel, amely utóbb mégiscsak képesnek bizonyult tartós hatást előidézni, most meghitt ismerősünk, a nagyszerű Janine Jansen és a brémai muzsikusok, vagyis a Brémai Német Kamarafilharmónia zenészei érkeznek majd Budapestre (Nemzeti Hangversenyterem, április 27., fél nyolc). A Brahmstól a D-dúr szerenád megszólaltatását is ígérő koncert karmestere a kiváló Paavo Järvi lesz.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.