mi a kotta?

Vének tanácsa

  • mi a kotta
  • 2024. február 14.

Zene

Komolyzenei programajánló a 2024/7. hétre

„Mindent, amit eddig írtam, és sajnos Ön ki is nyomtatott, meg lehet semmisíteni. A Carmina buranával megkezdődhet az életművem” – írta Carl Orff a kiadójának, s bár kijelentése első felével betalált, a másodikat nem tudta érvényesíteni: máig egyműves szerzőként ismerjük. Pedig ezzel az egyetlen művel is csak a gond van. Arról máig lehet vitatkozni, hogy egyszerűen lebutított másolata Stravinsky Menyegzőjének, vagy a náci műeszmény legprofibb, legszívósabb megtestesüléséről beszélünk, arról viszont nem, hogy páratlanul népszerű. „Tiszta, viharos, mégis fegyelmezett zene, amit a mi időnk megkíván” – lelkendezett róla a Völkischer Beobachter. Vajon igazságtalanok vagyunk a zeneszerzővel, aki párttag nem volt, himnuszt sem írt a Führerhez, legfeljebb opportunistának nevezhető? (Bezzeg Prokofjev és Sosztakovics, akik néhányszor szerenádot adni kényszerültek Sztálinnak!) Hiszen az idő amúgy is igazságot tett: a betiltott Szentivánéji álom helyébe komponált darabjáról azóta sem hallott senki, Mendelssohn ellenben örök. Orffot ugyanez a hajlíthatóság vezette, amikor a nácitlanítást végző szövetségesek kihallgató tisztjeinek „szürkezónásra” hazudta magát. S anélkül, hogy a relativizálás hibájába esnénk, hadd említsük meg egy másik bűnét: az ő pedagógiai módszerét követve adták iskolás gyerekek ezreinek a kezébe az elviselhetetlenül sípoló furulyát.

A Danubia Zenekar és Kesselyák Gergely karmester koncertjén azonban nemcsak a Carmina burana szerepel, hanem – az ellentétek vonzástörvénye szerint – a finn Rautavaara látomásos szimfóniája, A fény angyala is (Zeneakadémia, február 16., fél nyolc). Másnap kerül a Pikk dáma az Operaház műsorára: a két évtizede bemutatkozó produkció rendezője Vagyim Milkov, főszereplői pedig Haja Zsolt, Lukács Gyöngyi és Szvetlana Akszenova.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.