Lemez

Vilde Frang: Bartók, Enescu

  • - csk -
  • 2019. március 28.

Zene

Ötven éve még akadtak hazai muzsikusok, akik úgy hitték, magyarnak kell születni ahhoz, hogy valaki Bartókot autentikusan játszsza. Miért? Mert a zene a nyelv lejtését veszi át, abból táplálkozik, s akinek nem anyanyelve a magyar, annak Bartók is mindig idegen idióma marad. Azóta megtanultuk: ez nem így van. Más nemzetek színeiben muzsikáló művészek sokasága készített az elmúlt évtizedekben jobbnál jobb Bartók- (és Kodály-) felvételeket. Köztük a harminchárom éves norvég hegedűs, Vilde Frang, aki legutóbb a Geyer Stefi-szerelem fájdalmas-szép dokumentumát, a Fiatalkori hegedűversenyt vette lemezre a Francia Rádió Filharmonikus Zenekara társaságában, a kiváló finn karmester, Mikko Franck kitűnő vezényletével. Az előadás nagyon intenzív, energikus és érzékeny, Frang játékát dús hang és éneklő dallamformálás jellemzi, a stílusértelmezés Richard Strauss és Debussy hatására mutat rá.

Hegedűversenyhez többnyire egy másik hegedűversenyt éreznek illőnek hanglemezek készítői, Vilde Frang azonban most egy kamarazenei ritkaságot, a kortárs, George Enescu tizenkilenc évesen írt vonós Oktettjét választotta Bartók mellé. A mű, melyet Erik Schumann, Gabriel Le Magadure, Rosanne Philippens, Lawrence Power, Lily Francis, Nicolas Altstaedt és Jan-Erik Gustafsson társaságában ad elő, a kései Brahms stílusának továbbfejlesztése, rendkívül gazdag hangzással és sok-sok üdítő, kamaszos fegyelmezetlenséggel. Izgalmas a két opus egymás mellett: megmutatja, hogyan formálódott két nemzet nagy zeneszerzőinek nyelve a pályakezdés éveiben.

Warner Classics, 2018

Figyelmébe ajánljuk

Két óra X

Ayn Rand műveiből már több adaptáció is született, de egyik sem mutatta be olyan szemléletesen az oroszországi zsidó származású, ám Amerikában alkotó író-filozófus gondolatait, mint a tőle teljesen független Mountainhead.

Megtörtént események

  • - turcsányi -

A film elején megkapjuk az adekvát tájékoztatást: a mű megtörtént események alapján készült. Első látásra e megtörtént események a 20. század második felének délelőttjén, az ötvenes–hatvanas évek egymásba érő szakaszán játszódnak, a zömmel New York-i illetékességű italoamerikai gengsztervilág nagyra becsült köreiben.

Élet-halál pálinkaágyon

Óvodás korunktól ismerjük a „Hej, Dunáról fúj a szél…” kezdetű népdalt. Az első versszakban mintha a népi meteorológia a nehéz paraszti sors feletti búsongással forrna össze, a második strófája pedig egyfajta könnyed csúfolódásnak tűnik, mintha csak a pajkos leánykák cukkolnák a nyeszlett fiúcskákat.

Egy fölényeskedő miniszter játékszere lett a MÁV

A tavalyi és a tavalyelőtti nyári rajtokhoz hasonlóan a vasúttársaság most sem tudott mit kezdeni a kánikula, a kereslet és a körülmények kibékíthetetlen ellentétével, s a mostani hosszú hétvégén ismét katasztrofális állapotok közt találhatták magukat az utasok.

A botrány határán

A Nádas-életműsorozat leg­újabb kötetét a színházi világnap alkalmából mutatták be az Örkény Színházban. Hogy hazai színházi életünk hogyan viszonyul ezekhez a magyar drámahagyományból kilógó művekhez, arra éppen egy Örkény-dráma, a Kulcskeresők címével válaszolhatunk.