Hangadó melléklet - lemez

Vilde Frang: Mozart

  • - csk -
  • 2015. június 14.

Zene

A norvég hegedűművésznő még csak huszonkilenc éves, de már jó párszor találkozhattunk vele. Játszotta a Müpában Sibelius Hegedűversenyét a Philharmonia Zenekarral, többször is meghívást kapott a Kaposfest kamarazenei eseményeire, nemrég pedig a Zeneakadémián lépett fel az Amsterdam Sinfonietta kíséretével, Mozart A-dúr hegedűversenyének (K. 219) szólistájaként. Pár nappal e fellépés előtt jelent meg Mozart-lemeze, amelyen szintén hegedűversenyeket ad elő, köztük az említett A-dúrt is – mellette a B-dúr koncert (K. 207) és az Esz-dúr sinfonia concertante (K. 364) fért még a korongra. Utóbbiban a brácsaszólót Maxim Rysanov játssza, az Arcangelo kamarazenekart az a Jonathan Cohen vezényli, akit szintén üdvözölhetett már a Kaposfest közönsége. A törékeny alkatú, nád­szálkarcsú Frangban annyi energia feszül, hogy azt ránézésre az ember el se hinné. Virtuóz hegedűs, pompás technikával, sokszínű hang­gal – ezt már bemutatkozásakor, a Sibelius-hegedűversenyt hallgatva is megállapíthattuk. A Mozart-versenyművekben sem adja föl a virtuóz közelítésmóddal együtt járó reprezentatív zenélésmódot, amely tele van dinamizmussal és impulzivitással. Sodró tempók a saroktételekben, pergő tizenhatodok, olykor a hirtelen felcsapó indulat erős hangsúlyai. De – és ez a legfon­tosabb – ettől még nem veszi át
a hangszeres bravúr a főszerepet. Vilde Frang nem technikai fenomén, hanem érzékeny muzsikus, aki a Mozart-versenyművekben a kamarazenei magatartás követelményeit sem felejti el: élénk, intellektuális és játékos párbeszéd a zenekarral, az apró részletek felé forduló figyelem. Az ukrán Maxim Rysanov (1978) méltó partner, ketten együtt mély és tartalmas előadásban varázsolják elénk a sinfonia concertante csodáját. Jonathan Cohen jóvoltából az Arcangelo alkalmazkodón, pontosan és üdén kísér.

Warner Classics

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Majd én!

A jelenleg legtámogatottabb politikai párt, a Tisza előválasztásának első fordulóján kívül a Fidesz-kongresszus időpontja, illetve a kormánypárti jelöltek létezése körüli múlt heti ún. kommunikációs zavar keltett mérsékelt érdeklődést a honi közéletben.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény

A magyar jogalkotás az elmúlt évtizedekben különös képet rajzolt a társadalomról. A törvények, amelyekről azt hittük, hogy semlegesek, valójában arcvonalakat húztak. A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.

A választókban bízva

Párttámogatás nélkül, főleg a saját korábbi teljesítményükre alapozva indulnak újra a budapesti ellenzéki országgyűlési képviselők az egyéni választókerületükben. Vannak állítólag rejtélyes üzenetszerűségek, biztató mérések és határozott támogatási ígéretek is.