mi a kotta?

Visszajáró szellemek

  • mi a kotta
  • 2022. szeptember 7.

Zene

Klasszikus zenei programajánló a 2022/36. hétre

„Hadd jegyezzem fel ezt a rémtörténetet, amit Addingtonban hallottam (tizedikén, csütörtökön este) a canterburyi érsektől: homályos, puszta vázlata így szól – mivel neki is csak ennyit mondott (nagyon rosszul és tökéletlenül) egy hölgy, akinek a világos, körültekintő történetmondáshoz nem volt tehetsége: ifjú gyermekeket (nem tudjuk, hányan vannak és milyen korúak) hagynak a szolgákra egy régi kúriában, valószínűleg szüleik halála miatt. A szolgák, gonoszak és züllöttek, megrontják és lealjasítják a gyerekeket; akik rosszak, tele vannak sötét gonoszsággal. A szolgák aztán meghalnak (ki tudja, hogyan), de jelenésként visszatérnek, hogy a házat kísértsék; a gyerekeket veszélyes helyekre csábítják, mély árkokba, előbb-utóbb hátha elveszejtik magukat. Amíg a gyerekeket távol tartják tőlük, nem esik bajuk, de ezek az ördögi lelkek újra és újra próbálkoznak. (…) A történet ködös és hiányos, de hátborzongató hatást ígér. Nyilvánvaló, hogy a külső szemlélő irányából kell elmesélni.”

A hevenyészett feljegyzés Henry James naplójában származik 1895 januárjából. Két évvel később a Collier’s Weekly rémtörténetet rendelt az írótól, aki már csak a honorárium miatt is örömmel tett eleget a felkérésnek. Így született A csavar fordul egyet, amelyet rögtön Conan Doyle detektívtörténeteihez hasonlítottak. Az angol zeneszerző, Benjamin Britten tizennyolc éves volt, amikor hallotta a regényből készült rádiójátékot, majd rövidesen nekilátott a könyvnek is. Két évtizeddel később a Velencei Biennálén mutatták be azonos című operáját. Britten, aki különutas volt a modernisták között, egy tizenkét fokú motívumot állít az opera középpontjába, s egy Yeats-verssort: „megfúl az ártatlanság ünnepe”. A ritkán hallható opera Fischer Iván rendezésében és dirigálásával kerül színre a Müpában, a főbb szerepeket Miah Persson, Laura Aikin és Andrew Staples énekli, a Fesztiválzenekar játszik (szeptember 9. és 10., hét óra).

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A Fidesz házhoz megy

Megfelelő helyre kilopott adatbázis, telefonálgató propagandisták, aktivisták otthonát látogató Németh Balázs. Amit a Fidesz most csinál, régen a Kurucinfó munkája volt.

Mint az itatós

Szinte hihetetlen, de akad még olyan nagy múltú, híres szimfonikus zenekar, amely korábban soha nem járt Budapesten: közéjük tartozott a Tokiói Filharmonikus Zenekar is, holott erős magyar kötődésük van, hiszen Kovács János 1992 óta szerepel náluk vendégkarmesterként.

Minden meg akar ölni

  • SzSz

Andriivka aprócska falu Kelet-Ukrajnában, Donyeck megyében; 2014 óta a vitatott – értsd: az ENSZ tagországai közül egyedül Oroszország, Szíria és Észak-Korea által elismert – Donyecki Népköztársaság része.

S most reménykedünk

„Az élet távolról nézve komédia, közelről nézve tragédia” – az Arisztotelész szellemét megidéző mondást egyként tulajdonítják Charlie Chaplinnek, illetve Buster Keatonnek.

A szürkeség ragyogása

Különös élmény néhány napon belül látni két Molière-darabot a Pesti Színházban. A huszonöt éve bemutatott Képzelt beteg egy rosszul öregedő „klasszikus”, a Madame Tartuffe pedig egy kortárs átirat, amelynek első ránézésre a névegyezésen túl nem sok köze van a francia szerzőhöz. Ez utóbbi egyáltalán nem baj, még akár erény is lehet.