mi a kotta?

Visszajáró szellemek

  • mi a kotta
  • 2022. szeptember 7.

Zene

Klasszikus zenei programajánló a 2022/36. hétre

„Hadd jegyezzem fel ezt a rémtörténetet, amit Addingtonban hallottam (tizedikén, csütörtökön este) a canterburyi érsektől: homályos, puszta vázlata így szól – mivel neki is csak ennyit mondott (nagyon rosszul és tökéletlenül) egy hölgy, akinek a világos, körültekintő történetmondáshoz nem volt tehetsége: ifjú gyermekeket (nem tudjuk, hányan vannak és milyen korúak) hagynak a szolgákra egy régi kúriában, valószínűleg szüleik halála miatt. A szolgák, gonoszak és züllöttek, megrontják és lealjasítják a gyerekeket; akik rosszak, tele vannak sötét gonoszsággal. A szolgák aztán meghalnak (ki tudja, hogyan), de jelenésként visszatérnek, hogy a házat kísértsék; a gyerekeket veszélyes helyekre csábítják, mély árkokba, előbb-utóbb hátha elveszejtik magukat. Amíg a gyerekeket távol tartják tőlük, nem esik bajuk, de ezek az ördögi lelkek újra és újra próbálkoznak. (…) A történet ködös és hiányos, de hátborzongató hatást ígér. Nyilvánvaló, hogy a külső szemlélő irányából kell elmesélni.”

A hevenyészett feljegyzés Henry James naplójában származik 1895 januárjából. Két évvel később a Collier’s Weekly rémtörténetet rendelt az írótól, aki már csak a honorárium miatt is örömmel tett eleget a felkérésnek. Így született A csavar fordul egyet, amelyet rögtön Conan Doyle detektívtörténeteihez hasonlítottak. Az angol zeneszerző, Benjamin Britten tizennyolc éves volt, amikor hallotta a regényből készült rádiójátékot, majd rövidesen nekilátott a könyvnek is. Két évtizeddel később a Velencei Biennálén mutatták be azonos című operáját. Britten, aki különutas volt a modernisták között, egy tizenkét fokú motívumot állít az opera középpontjába, s egy Yeats-verssort: „megfúl az ártatlanság ünnepe”. A ritkán hallható opera Fischer Iván rendezésében és dirigálásával kerül színre a Müpában, a főbb szerepeket Miah Persson, Laura Aikin és Andrew Staples énekli, a Fesztiválzenekar játszik (szeptember 9. és 10., hét óra).

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Majd én!

A jelenleg legtámogatottabb politikai párt, a Tisza előválasztásának első fordulóján kívül a Fidesz-kongresszus időpontja, illetve a kormánypárti jelöltek létezése körüli múlt heti ún. kommunikációs zavar keltett mérsékelt érdeklődést a honi közéletben.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény

A magyar jogalkotás az elmúlt évtizedekben különös képet rajzolt a társadalomról. A törvények, amelyekről azt hittük, hogy semlegesek, valójában arcvonalakat húztak. A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.

A választókban bízva

Párttámogatás nélkül, főleg a saját korábbi teljesítményükre alapozva indulnak újra a budapesti ellenzéki országgyűlési képviselők az egyéni választókerületükben. Vannak állítólag rejtélyes üzenetszerűségek, biztató mérések és határozott támogatási ígéretek is.