Lemez

Wolf Alice: My Love Is Cool

  • Lang Ádám
  • 2015. augusztus 3.

Zene

Az új évezred rockzeneka­rai­tól a legtöbb, ami elvárható, hogy a korábbi évtizedek hagyományaiból néhány elemet kiemelve olyan számokat írjanak, amik létezhettek volna korábban is, de valamiért rájuk maradt a megírásuk. A grunge és a folk szerelemgyerekeként jellemzett londoni Wolf Alice jó példa lehet erre. Az elmúlt években kiadott kislemezeikkel előbb hazájukban, majd tavaly a Hátrahagyottakban felcsendülő Moaning Lisa Smile-lal Amerikában is ismertek lettek, mire azonban eljutottak az első lemezükig, a szerelemgyermeket egyre inkább a zajos gitárok és a popos dallamok kezdték érdekelni. Így a My Love Is Cool már a Veruca Salt és a My Bloody Valentine világa felé kalandozva adja a 90-es évek gitárzenéinek nosztalgikus kivonatát. Mindezt úgy, hogy közben tartalmazza a korszak lemezeinek jellemző szerkesztési hibáit is.

Ugyan Ellie Rowsell, a frontlány szuperjól játszik az érzelmek teljes skáláján az érzéki tónusoktól az üvöltözős kitörésekig, azért jó, hogy nem kazettán kell hallgatni a lemezt. Így ugyanis kivehető a playlistből a folkos nyitódal, az album ívét megtörő power ballada (amit a dobos énekel), valamint a szünet után következő, bónusztrekkel megtoldott zárószám. Ami azonban ezután marad, olyan homogén zsánerlemez bő félórában, amivel úgy lehet visszamenni az utóbbi években újra legitimált kilencvenes évekbe, hogy közben nem olyan számokat kell hallgatni, amelyek – épp a rájuk rakódott két évtizedes hagyomány miatt – már sohasem szólhatnak olyan frissen, mintha mai fiatalok írták volna meg őket.

Dirt Hit, 2015

Figyelmébe ajánljuk

Gombaszezon

Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Huszein imám mártíromsága

Az Izrael és Irán között lezajlott tizenkét napos háború újra rádöbbentette a régió népeit: új közel-keleti hatalmi rend van kialakulóban. Az egyre élesebben körvonalazódó kép azonban egyre többeket tölt el félelemmel.

„A lehetőségek léteznek”

Úgy tűnik, hogy az emberi történelem és politika soha nem fog megváltozni. Kőbalta, máglyán égő „eretnekek”, százéves háborúk, gulágok… Vagy­is mi sohasem fogunk megváltozni. Reménytelen.

Taxival Auschwitzba

Idén áprilistól a francia közszolgálati televízió közel kilenc­órányi dokumentumfilm-folyamban mutatta be azt a három történelmi pert, amelyek során 1987 és 1998 között a náci kollaboráns Vichy-rezsim egykori kiszolgálóinak kellett számot adniuk bűneikről. A három film mindegyike más-más oldalról mutatja be a megszállás időszakát. A YouTube-on is hozzáférhető harmadiknak van talán a leginkább megszívlelendő tanulsága.

Lábujjhegyen

A hízelgéseknek, a geopolitikai realitásoknak és a szerencsének köszönhetően jól zárult a hágai NATO-csúcs. Azonban az, hogy a tagállamok vezetői jól tudják kezelni az Egyesült Államok elnökének egóját, nem a transzatlanti kapcsolatok legszilárdabb alapja.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

Pillanatnyi nehézségek

Gyors viták, vetélkedő erős emberek, ügynöközés és fele-fele arányban megosztott tagság: megpróbáltuk összerakni a szép reményekkel indult, de a 2026-os választáson a távolmaradás mellett döntő liberális párt történetét.