World music: az

  • 2003. január 23.

Zene

új esztendő első hónapja csendesen telt szokás szerint, de nincs semmi vész: éppen elég izgalmat rejt a múlt évi "maradvány".

új esztendő első hónapja csendesen telt szokás szerint, de nincs semmi vész: éppen elég izgalmat rejt a múlt évi "maradvány".

n Akeikoi From Connexion: Binkafo. Azért az disznóság lenne, ha Elefántcsontparton csak a polgárháború keltene hírt. Jobbat tudok. Akeikoi From Connexion a neve, és ugyancsak megéri a pénzét "brutalitásilag", mégsem kell tőle a fűbe harapni, éppen elég pár szippantás... Ez a társaság a kilencvenes évek végén állt össze, az abidjani Yelembe együttes ütőseiből és egy arra portyázó francia zenekar, a Caline Georgette tagjaiból. Az egyik oldalon elementáris ritmusok, a másikon bakancsos-menetelős rock - szemplerrel, zajjal, kakofóniával. Így együtt: nagyon durva transz, sejthetik. És most kijött a debütáló album. Ezt a Binkafót az életben nem fogják a rádiók közelébe engedni, ami egyfelől lényegtelen, másrészt igazán kár: Önöknek nem csak tőlem kellene megtudniuk, hogy új fejezet nyílt az afrorockban. (Sono/Next, 2002) HHHH és fél

n Eddy Morton & The Bushburys: Timeless. Az angol folk-rocknak vannak érdemekben dús úttörői, és vannak jelentős követői is - a Fairport Conventiontől az Oyster Banden át a Levellersig -, de hozzám egyik sem lopakodott olyan közel, mint ez a felénk meglehetősen ismeretlen csapat. Mielőtt összehozta, Eddy Morton szólóban gitározott-dalolt, ´94 óta azonban ötösben tartanak, amerre kell, túlesve immár a nyolcadik albumon. Timeless a címe, és én, engedelmükkel, úgy vennék rá mérget, hogy ezúttal nincs is több szavam: ahol a gyöngédség ilyen hőfokon sűrűsödött össze, ott a visszhangján farigcsálni: méltatlan. (Enigma, 2002) HHHHH

n Hétrét: Hetric Free Folk. Kérdés persze, hol tart ma ez a zenekar... Hiszen jó két éve - fennállásának második esztendejében - vette fel ezt az albumot, és igazán csak a vidéken működő folkegyüttesek hátrányos helyzete hibáztatható azért, hogy nem került forgalomba ezelőtt. Amit hallunk, az a kelta, a magyar és a saját daloknak a füzére, kimondottan szép énekhanggal és elegáns hangszereléssel, igazán emlékezetessé azonban csak azok válnak, amelyek a magyar és a kelta melódiák elrugaszkodott ötvözeteként születtek meg. Ha lesz indíttatása továbblépni ezen a terepen, figyelemre méltó jövőt remélek a Hétrét ígéretének; kérdés persze, hogy hol tart ma ez a zenekar... (Beatang/Periferic, 2002) HHHH alá

n Boubacar Traoré: Je chanterai pour toi. Azt olvasni, Boubacar Traoré Mali Elvis Presleyje, Chuck Berryje volt a hatvanas években. Az ő dalaival kívánt szerencsés jó reggelt a helyi rádió, aztán az új szelek új bálványokat hoztak, és Boubacar dobozgitáros bluesa lassacskán feledésbe merült. Volt akkor ő minden: szabó és farmer és kereskedő, legfőképpen pedig mélységesen szomorú, mivelhogy elvesztette Pierrette-et, a feleségét is. Próbált odébbállni, Franciaországba költözött, ahol a heti meló után a földijeinek pengetett, míg egyszer csak arra ébredt, hogy felfedezték megint. Azóta meg már hét albumra rúg a diszkográfiája, köztük olyan kiválóságokkal, mint a Sa golo vagy a Maciré - melyekből most jócskán merít a Je chanterai pour toi. Hiszen ez egy dokumentumfilm zenéje, melyben Boubacarral bejárhatjuk Malit és az életét, hovatovább, az út során, együtt hallhatjuk Rokia Traoréval, Ali Farka Touréval, Ballaké Sissokóval. Az a valóban megrendítő melankólia, ami Boubacart annyira jellegzetessé teszi, természetesen ezen a korongon is átjön, de kicsattanó nóvummal csak két ´63-as rádiófelvétele, a Mali Twist és a Kayes Ba szolgál. (Marabi, 2002) HHHH

n Cicala Mvta: Deko-Boko. Tessenek megjegyezni a nevét. Wataru Ohkuma már korántsem csak a japán világzenei szcéna kulcsfigurájaként számottevő: globalice is bámulatos, hogy a japán utcazenei (chindon) és rezes (jinta) hagyomány mellett hányféle forrásba merítette a klarinétját. Három zenekart futtat: a Soul Flower Mononoke Summit terepe az akusztikus japán folk-punk, a Betsuni Nanmo Klezmeré a kelet-európai jiddis muzsika, míg a Cicala Mvta habozás nélkül göngyöli magába Amerikát és Kelet-Európát, a Balkánt és Ázsiát. Minimum. Persze nem emiatt jó, hanem az intenzitása, az elragadtatottsága és a színültig sajátos íze révén - a fölényes technikát ezen a szinten már nem illik említeni. A Deko-Boko a második Cicala Mvta-album, és egyrészt sokkal jobb az elsőnél, másfelől a Cicala Mvta-koncertek őrületéről is többet árul el. Nem kegyelmez sem Bartóknak (Bulgarian Rhythm), sem Dave Tarrasnak (Bessarabian Hora), a Sorry For Falling In Love pedig minden idők legelborultabb szerelmi vallomásai közül való. (Nektar/Tropical/Zenesegély, 2002) HHHHH alá

Marton László Távolodó

Figyelmébe ajánljuk

Tendencia

Minden tanítások legveszélyesebbike az, hogy nekünk van igazunk és senki másnak. A második legveszélyesebb tanítás az, hogy minden tanítás egyenértékű, ezért el kell tűrni azok jelenlétét.

Bekerített testek

A nyolcvanas éveiben járó, olasz származású, New Yorkban élő feminista aktivista és társadalomtudós műveiből eddig csak néhány részlet jelent meg magyarul, azok is csupán internetes felületeken. Most azonban hét fejezetben, könnyebben befogadható, ismeretterjesztő formában végre megismerhetjük 2004-es fő műve, a Caliban and the Witch legfontosabb felvetéseit.

„Nem volt semmi másuk”

Temették már el élve, töltött napokat egy jégtömbbe zárva, és megdöntötte például a lélegzet-visszatartás világrekordját is. Az extrém illuzionista-túlélési-állóképességi mutatványairól ismert amerikai David Blaine legújabb műsorában körbejárja a világot, hogy felfedezze a különböző kultúrákban rejlő varázslatokat, és a valódi mesterektől tanulja el a trükköket. 

Játék és muzsika

Ugyanaz a nóta. A Budapesti Fesztiválzenekarnak telefonon üzenték meg, hogy 700 millió forinttal kevesebb állami támogatást kapnak az együttes által megigényelt összegnél.

A klónok háborúja

Március 24-én startolt a Tisza Párt Nemzet Hangja elnevezésű alternatív népszavazása, és azóta egyetlen nap sem telt el úgy, hogy ne érte volna atrocitás az aktivistákat.

Hatás és ellenhatás

  • Krekó Péter
  • Hunyadi Bulcsú

Az európai szélsőjobb úgy vágyott Donald Trumpra, mint a megváltóra. Megérkezik, majd együtt elintézik „Brüsszelt” meg minden liberális devianciát! Ám az új elnök egyes intézkedései, például az Európával szemben tervezett védővámok, éppen az ő szavazó­táborukat sújtanák. Egyáltalán: bízhat-e egy igazi európai a szuverenista Amerikában?

„Egy normális országban”

Borús, esős időben több száz fő, neonácik és civilek állnak a Somogy megyei Fonó község központjában. Nemzeti és Mi Hazánk-os zászlók lobognak a szélben. Tyirityán Zsolt, a Betyársereg vezetője és Toroczkai László, a szélsőjobboldali párt elnöke is beszédet mond. A résztvevők a lehangoló idő ellenére azért gyűltek össze szombat délután, mert pár hete szörnyű esemény történt a faluban. Március 14-én egy 31 éves ámokfutó fahusánggal rontott rá helyi lakosokra: egy középkorú és egy idős nő belehalt a támadásba, egy idős férfi súlyos sérüléseket szenvedett.