Balaton Sound

Győzelem egyéniben

Wu-Tang Clan, Nas

Zene

Az idei Balaton Sound felhozatala jól festett hiphopügyileg. A nyitónapon például a Wu-Tang Clan lépett fel a nagyszínpadon, egységesen, kollektívaként, márpedig ilyen mennyiségben egyszerre soha nem jártak nálunk (azért egyenként előfordultak már errefelé, elsősorban a Dürer kert környékén).

Ráadásul elvileg épp albummegjelenés előtt állnak, csak kérdés, hogy ez a 2007 óta tartó állapot meddig húzódik - legutóbb 2013 novemberét ígérték be. Kérdés, hogy vajon miért nem közös albumokba ölik az energiájukat a szólócuccaik helyett, bár pont idén Inspectah Deck egész jó kis anyagot villantott 7L és Esoteric oldalán Czarface címmel.

Az elmaradhatatlan dj-s intrót (és később scratch-szólót is) tartalmazó Wu-Tang-szett nem rengette meg a Sound közönségét, a tagokról pedig csak ritkán derült ki, hogy élvezik, amit csinálnak. Általában kör alakot formáztak a színpadon, és egy helyben tipródtak - a többiekhez képest csak a józsefvárosi piacon is ritkán látható fukszot viselő Raekwon és a stagedivingolást sem megvető Method Man tűnt lelkesebbnek. A végeredmény közepes buli lett olyan fazonoktól, akik talán túlságosan is komolyan veszik a legendastátuszt, a rendkívül bénán befejezett Gravel Pit után mégsem derogált nekik unottan levonulni a színpadról.

Mivel Nas fícsöringelt egy korábbi Wu-Tang-lemezen (The W), az ember reménykedhetett, hátha összejön egy kis vendégeskedés, de ez végül nem történt meg. Ráadásul amiatt is lehetett izgulni, hogy egyáltalán felbukkan-e a színpadon, ugyanis a legutóbbi magyarországi látogatása finoman szólva viharosra sikeredett (történt ugyanis, hogy nem volt hajlandó fellépni, de a gázsit azért megtartotta magának). Szerencsére most nem volt ilyen incidens: a kötelező, hergelős intrót követően egy dobos társaságában felugrott a színpadra, és sportújságírói sablonnal élve fel is szántotta azt. A Wu-Tanggel ellentétben Nas most éppen albumot népszerűsít, aminek az a címe, hogy Life Is Good, és a válását hivatott feldolgozni Kelisszel. Az albumhoz hasonlóan ez a buli is tele volt pozitív üzenettel: "az élet jó", "csodásan süt a nap", "szeretlek titeket", "csak egyszer élünk" és hasonló szlogenek zúdultak a nézőkre, akik a meglepően korai idősáv ellenére is szép számban vonultak a nagyszínpad elé. Ráadásul a végig budapestező wu-tangesekkel szemben a színpadi produkcióját elnézve a hiphop Freddie Mercuryjának tűnő Nas tudta, hogy a Balatonon van. Ugyan volt egy-két kisebb üresjárat, de ha a műsor olyan slágereket tartalmaz, mint a World Is Yours, a Life's A Bitch vagy az If I Ruled The World, akkor nagyon nagy baj nem lehet. Volt még tiszteletadás Biggie-nek és 2Pacnek, majd végül egy újabb jó pozitív darabbal, a One Love-val sikerült zárnia. Nas, aki mindig is ügyesen lavírozott az underground és a mainstream között, egymaga sokkal szórakoztatóbb volt, mint a teljes Wu-Tang-tagság.

Zamárdi, július 11-12.

Figyelmébe ajánljuk

Erőltetett párhuzamok

Mi lehetne alkalmasabb szimbóluma a női létezésnek, mint a haj? Úgy élettanilag (a másik nemre gyakorolt vonzereje a minden individuális szempontot megelőző fajfenntartást szolgálja), mint kulturálisan (a néphagyomány gazdag, még az életet szervező világképre vonatkozó szimbolikájától a jelenkori társadalmak meglehet partikuláris, de mindenképpen jelentéssel bíró ún. trendjeiig) vagy spirituálisan (minden tradíció megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a hajnak).

Prokrusztész-ágy

A francia-algériai rendező filmjének eredeti címe (L’air de la mer rend libre – a tengeri levegő szabaddá tesz) a középkori német jobbágyok ambícióinak szabad fordítása (Stadtluft macht frei – a városi levegő szabaddá tesz).

Felelős nélkül

  • - turcsányi -

Van az a némileg ásatag, s nem kicsit ostoba vicc, amely szerint az a mennyország, ahol angol a rendőr, olasz a szakács, francia a szerető, német a szerelő, svájci a szervező. A pokol meg az, ahol… és itt máshogy rendezik egymáshoz a fenti szerepeket és nemzetiségeket. Nos, ez a – színigaz történetet dramatizáló – négyrészes brit sorozat még ennyi viccelődést sem enged a nézőinek.

Érzések és emlékek

A magyar származású fotóművész nem először állít ki Budapesten; a Magyar Fotográfusok Házában 2015-ben bemutatott anyagának egy része szerepel a mostani válogatásban is, sőt a képek installálása is hasonló (ahogy azonos a kurátor is: Csizek Gabriella).

Mozgó falak

  • Molnár T. Eszter

Négy férfi üldöz egy nőt. Ha a hátak eltúlzott görbülete, az előrenyújtott kezek vonaglása nem lenne elég, a fejükre húzott piros papírcsákó félreérthetetlenül jelzi: ez őrület. Kétszer megkerülik a színpad közepén álló mobil falat, majd ahogy harmadszor is végigfutnak előtte, a nő megtorpan.

Mahler-liturgia

„Én valóban fejjel megyek a falnak, de legalább jókora lyukat ütök rajta” – mondta egy ízben Gustav Mahler, legalábbis a feminista brácsaművész, Natalie Bauer-Lechner emlékiratai szerint. Ez a konok, mániákus attitűd az egyik legnagyszabásúbb művében, a Feltámadás-szimfóniában is tetten érhető.

Akkor és most

Úgy alakultak dolgaink, hogy az 1991-ben írt, a 80-as évek Amerikájában játszódó epikus apokalipszis soha korábban nem volt számunkra annyira otthonos, mint éppen most. Néhány évvel ezelőtt nem sok közünk volt az elvekkel és mindennemű szolidaritással leszámoló, a nagytőkét a szociális háló kárára államilag támogató neoliberalizmushoz.

Gyurcsány abbahagyta

Arra, hogy miért, és hogy miért pont most hagyta abba, lehet racionális magyarázatot találni a külső szemlélőnek is, azzal együtt, hogy e személyes döntés valódi okairól biztosat egyetlen ember tudhat; esetleg kettő. A DK (is) csúnyán megbukott a tavaly júniusi EP-választáson, és bejött a képbe Magyar Péter és a Tisza; és a vak is látta, hogy ha van jövő az ellenzéki oldalon, az a Tiszáé. Ha valaki, akkor a Tisza kanyarítja be az addig ilyen-olyan ellenzéki pártokkal rokonszenvező és mérsékelt lelkesedéssel, de rájuk szavazó polgárokat.

Lengyel Tamás: A hallgatás igen­is politizálás!

Elegem van abból, hogyha elhangzik egy meredek kijelentés, amelytől, úgy érzem, kötelességem elhatárolódni, vagy legalábbis muszáj reagálnom, akkor felcímkéznek, hogy én politizálok – míg aki csak hallgat, az nem politizál – mondja interjúnkban a színész, aki azt is elárulta, hogy melyik politikusra hajaz leginkább a kormánypárti álinfluenszere.