Balaton Sound

Győzelem egyéniben

Wu-Tang Clan, Nas

Zene

Az idei Balaton Sound felhozatala jól festett hiphopügyileg. A nyitónapon például a Wu-Tang Clan lépett fel a nagyszínpadon, egységesen, kollektívaként, márpedig ilyen mennyiségben egyszerre soha nem jártak nálunk (azért egyenként előfordultak már errefelé, elsősorban a Dürer kert környékén).

Ráadásul elvileg épp albummegjelenés előtt állnak, csak kérdés, hogy ez a 2007 óta tartó állapot meddig húzódik - legutóbb 2013 novemberét ígérték be. Kérdés, hogy vajon miért nem közös albumokba ölik az energiájukat a szólócuccaik helyett, bár pont idén Inspectah Deck egész jó kis anyagot villantott 7L és Esoteric oldalán Czarface címmel.

Az elmaradhatatlan dj-s intrót (és később scratch-szólót is) tartalmazó Wu-Tang-szett nem rengette meg a Sound közönségét, a tagokról pedig csak ritkán derült ki, hogy élvezik, amit csinálnak. Általában kör alakot formáztak a színpadon, és egy helyben tipródtak - a többiekhez képest csak a józsefvárosi piacon is ritkán látható fukszot viselő Raekwon és a stagedivingolást sem megvető Method Man tűnt lelkesebbnek. A végeredmény közepes buli lett olyan fazonoktól, akik talán túlságosan is komolyan veszik a legendastátuszt, a rendkívül bénán befejezett Gravel Pit után mégsem derogált nekik unottan levonulni a színpadról.

Mivel Nas fícsöringelt egy korábbi Wu-Tang-lemezen (The W), az ember reménykedhetett, hátha összejön egy kis vendégeskedés, de ez végül nem történt meg. Ráadásul amiatt is lehetett izgulni, hogy egyáltalán felbukkan-e a színpadon, ugyanis a legutóbbi magyarországi látogatása finoman szólva viharosra sikeredett (történt ugyanis, hogy nem volt hajlandó fellépni, de a gázsit azért megtartotta magának). Szerencsére most nem volt ilyen incidens: a kötelező, hergelős intrót követően egy dobos társaságában felugrott a színpadra, és sportújságírói sablonnal élve fel is szántotta azt. A Wu-Tanggel ellentétben Nas most éppen albumot népszerűsít, aminek az a címe, hogy Life Is Good, és a válását hivatott feldolgozni Kelisszel. Az albumhoz hasonlóan ez a buli is tele volt pozitív üzenettel: "az élet jó", "csodásan süt a nap", "szeretlek titeket", "csak egyszer élünk" és hasonló szlogenek zúdultak a nézőkre, akik a meglepően korai idősáv ellenére is szép számban vonultak a nagyszínpad elé. Ráadásul a végig budapestező wu-tangesekkel szemben a színpadi produkcióját elnézve a hiphop Freddie Mercuryjának tűnő Nas tudta, hogy a Balatonon van. Ugyan volt egy-két kisebb üresjárat, de ha a műsor olyan slágereket tartalmaz, mint a World Is Yours, a Life's A Bitch vagy az If I Ruled The World, akkor nagyon nagy baj nem lehet. Volt még tiszteletadás Biggie-nek és 2Pacnek, majd végül egy újabb jó pozitív darabbal, a One Love-val sikerült zárnia. Nas, aki mindig is ügyesen lavírozott az underground és a mainstream között, egymaga sokkal szórakoztatóbb volt, mint a teljes Wu-Tang-tagság.

Zamárdi, július 11-12.

Figyelmébe ajánljuk