A szerk.

A B megoldás

A szerk.

Kedves olvasónk, örömmel jelentjük, hogy önt munkahelyi vezetői – személyesen a vezér előterjesztésére! – évtizedes jó magaviseletének, áldozatos munkájának és általános erényeinek elismeréseként rövidesen előléptetik, és kinevezik címzetes főrevizornak a vállalatnál.

Az új állás több fizetéssel és fringe benefittel, valamint magasabb nyugdíjjal és kevesebb munkával jár (bár persze a szimbolizálás is munka), talán több érdekes emberrel is találkozik majd, szóval éppenséggel lenne minek örülni (és persze bánkódni is egy kicsit a főosztályvezetői poszttal járó nyüzsgés és pörgés és hasznos tevés-vevés odahagyása miatt).

Vajon mit érezne ön akkor, ha ezek után jönne a vezér titkára, és a büfében arról számolna be a többi dolgozónak, hogy ön igazából csak azért kapta meg ezt az állást, mert akit először kiszemeltek rá, nem vállalta? Hogy ön csak a B megoldás volt?

Mindazonáltal a legkevésbé sem arról akarunk írni, hogy Novák Katalin hogyan dolgozza fel lelkileg ezt az aprócska megaláztatást (majd megoldja valahogy) – inkább Gulyás Gergely gesztusának az értelmén nehéz elmenni. Ha tényleg igaz, amit a kormányinfón állított, hogy tudniillik Novák akkor jött képbe, amikor Kövér László nemet mondott az államfői posztra szóló felkérésre, akkor minek pofázza ezt el mindenkinek? Miért fokozza le nyilvánosan a saját jelöltjét – persze nem Gulyás, hanem Orbán? Vagy nem is igaz az egész, és Kövér igazából vállalta volna? A házelnök tavaly nyáron a tárgyban tett megjegyzéséből („ha szembe kell nézni valamivel, nem térünk ki a feladat elől”) azt is ki lehetett olvasni, hogy bejelentkezett államfőnek, meg azt is, hogy nem – de mégis inkább az előbbit, elvégre ha nem akarja a posztot, azt egyértelműen ki is mondhatta volna, annyi bátorság csak szorult még belé. E spekuláció logikája szerint Kövér jelzi Orbánnak, hogy részéről oké, Orbán örül, biccent, és a végén kinevezi Novákot. Vajon arról, hogy nem ő a befutó, Kövér is csak december 20-án, Novák jelölésének nyilvános bejelentésekor értesült? Ahogy azt is most, Gulyástól tudta meg, hogy valójában ő, mármint Kövér mondott nemet?

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.