A szerk.

A híres szerző

A szerk.

Demokratikus kapitalizmusunk fényes napjait éli, egymást érik a nagy horderejű fel- és bevásárlások, adások és vételek pörögnek zabolátlanul, befolyásolást garantáló részesedés tapos titokzatos tőkealap sarkára.

E tülekedések közös eleme, hogy vektoruk valamiképpen Orbán felé mutat. Mészáros Lőrinc és hitvese például, illetőleg vállalkozásaik meghatározó részesedést szereztek az MKB Bankban (melyet az ez iránt érdeklődő közönség Matolcsy György érdekkörében és életmunkásságának egyik mérföldköveként tartott számon). A 444.hu minapi felfedezései, jóslatai szerint ugyancsak Mészáros felé tartanak bizonyos médiavállalkozások is, melyek mindeddig más, és mindeddig megbízhatónak ítélt személyek kezén forogtak.

Ugyanakkor a miniszterelnöki vő épp Mészáros Lőrinc nem túl régen vásárolt ingatlanos cégében szerzett kisebb tulajdonrészt, mely tranzakció ugyancsak szöget üthet a ráérő szemlélő fejében. (Azt persze nem árt legalább magunk előtt tisztázni, hogy ez irányú kíváncsiságunk merőben elméleti-antropológiai, hisz’ az ütőképes ellenzék sajnálatos, és minden bizonnyal időleges hiánya okán a nagyszabású pénz- és vagyonmozgások politikai, urambocsá’ büntetőjogi következményeiről legfeljebb ábrándozni lehet.) Vajon ez a közkeletűen hatmilliárd forint értékűre becsült pakett csak egyfajta figyelmesség a Nemzet Első Családjának irányába? Babapénz, amivel az újabb nagy szerzések előtt álló Mészáros-konglomerátum a harmadik unokát köszönti?

Talán épp ez történt – de ha Simicska Lajos 2015-ös elbocsátásának oka az volt, hogy az egyablakos ügyintézést és a vagyon koncentrációját túlságosan kockázatosnak ítélte a legfőbb gazda, akkor most miért az újabb összevonások? És lehetséges-e egyáltalán egy ekkora és ennyiféle elemből álló vállalatbirodalmat egyetlen központból sikeresen irányítani? A Mészáros Lőrinchez kötődő vagyont szorgos újságírói feltárások után legalább 300 milliárd forintra szokás becsülni, agrárvállalkozástól kezdve vasútépítőn át különféle médiumokig van benne minden, szar, szappan, szalámi –vajon ki, minő menedzserfélisten tudná garantálni e hatalmas holding optimális működését, szolid jövedelmezőségét, s azt, hogy kezelői, felsőközép- és középszintű bizományosai ne lopjanak belőle túl sokat? (Éppenséggel nem egy gyanúba keveredett NER-lovagot láttunk lehanyatlani az elmúlt hetekben.) Eddig volt pénz, és még van is, de az uniós források hamarosan elapadhatnak, a piaci hitel is inkább ritkul és drágul; lehetséges-e, hogy az átalakítás már nem Mészáros szakértelméért és tulajdonosi, vigyázó szeméért kiált? És vajon nem ebben az összefüggésben célszerű-e értelmet találnunk a Tiborcz-cég legújabb vásárlásában – amely nem egyszeri, hanem az első alkalom volt, és a Mészáros-birodalom, az üzletrészek, osztalékok, vagyonelemek, álló- és forgóeszközök, munkavállalói állományok, hitelek, kintlévőségek és tartozások végeláthatatlan sora rövidesen megindul a BDPST Zrt. székhelye felé? Az elszabadult fantázia e ponton újabb, egyre elrugaszkodottabb és valószerűtlenebb kérdésekkel és kételyekkel támad. Minek a szerzés, ha a vagyon jótéteményeivel úgysem tud élni a valódi tulajdonosa? Netán több generációra tervez? Hányra? De marad-e addigra a portfólióból valami? És az országból? Lesz-e valaha elég?

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.

Talpunk alól a hő

Ritka, potenciálisan megújuló energiaforrás lapul az alattunk különösen vékony földkéreg mélyén. A közeljövőben a mostaninál is sokkal nagyobb mértékben támaszkodhatnánk a geotermikus energiára, habár akadnak megoldásra váró gondok is. De mostantól pénz is jut rá!

Oktatás helyett

Akár több ezer kamuórát is beírhattak a KRÉTA rendszerbe egy miskolci technikumban az elmúlt évek során, de a szakképzési centrum állítja, most már minden rendben van. Diákok és egy volt tanár szerint egyáltalán nincs így.

Masszírozzák egymást

A roma önkormányzat elnöke Tusnádfürdőn még kritizálta a kormány politikáját, néhány héttel később viszont bejelentette, hogy 2026-ban nem követik el a négy évvel korábbi hibát, biztosan lesz nemzetiségi listájuk, s az így bejutó képviselő a parlamentben a Fideszt fogja támogatni. Mindeközben alakul egy tiszás roma közösség is.

"Szintet léptünk, és talán tényleg jöhet a »fekete autó«"

Telkes András, az Információs Hivatal volt főigazgató-helyettese szerint az az augusztus elején született kormányrendelet, ami arról szól, hogy nemcsak a rendőrség, hanem a Magyar Honvédség és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat is védheti Orbán Viktort, az erőszakszervezeti apparátus bővítésére szolgál, amire támaszkodhat a hatalom.