A reakcióidő

Nem sokkal azután történt, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát. Már túl voltunk pár kisebb-nagyobb oroszországi háborúellenes tüntetésen, s mindenki tudta, hogy a tiltakozókat könyörtelenül megveri, elviszi a rohamrendőrség, s az is közismertté vált, hogy hogyan bánnak a szervek a letartóztatottakkal.

Egy bátor demonstráló ennek dacára is – tudván, hogy semmi jóra nem számíthat – különös kísérletbe kezdett, talán a Vörös téren. Fogott egy A4-es papírlapot, rajta a nagy semmivel vagy valami neutrális szöveggel, kiállt vele térre, s úgy mellmagasságban felmutatta. Vizsgálatának tárgyát ugyanis az képezte, hogy elviszi-e a rendőrség e cselekedetéért, mondjuk  kettő percen belül?

A kísérletről készült felvétel ugyancsak bejárta a világot, s alulmúlta a legpesszimistább várakozásokat is: nemhogy két percen belül, de szó szerint semmi perc alatt vitték el (az ördög se gondolta volna, hogy ez a kissé lehasznált fordulata a nyelvünknek, ez a „semmi perc alatt” egyszer valódi, lemérhető tartalommal telik meg – most megtörtént). Nem tudjuk, hogy mi lett az illetővel, mikor engedték el, min kellett keresztülmennie az eljárás során, egyáltalán kiengedték-e azóta, s milyen következményekkel számolhat. A háború immár két hónapja tart, Oroszország mind gyalázatosabb eszközökhöz folyamodik, a helyi tiltakozásokról szóló hírek is megritkultak – aligha véletlenül.