A szerk.

A reakcióidő

A szerk.

Nem sokkal azután történt, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát. Már túl voltunk pár kisebb-nagyobb oroszországi háborúellenes tüntetésen, s mindenki tudta, hogy a tiltakozókat könyörtelenül megveri, elviszi a rohamrendőrség, s az is közismertté vált, hogy hogyan bánnak a szervek a letartóztatottakkal.

Egy bátor demonstráló ennek dacára is – tudván, hogy semmi jóra nem számíthat – különös kísérletbe kezdett, talán a Vörös téren. Fogott egy A4-es papírlapot, rajta a nagy semmivel vagy valami neutrális szöveggel, kiállt vele térre, s úgy mellmagasságban felmutatta. Vizsgálatának tárgyát ugyanis az képezte, hogy elviszi-e a rendőrség e cselekedetéért, mondjuk  kettő percen belül?

A kísérletről készült felvétel ugyancsak bejárta a világot, s alulmúlta a legpesszimistább várakozásokat is: nemhogy két percen belül, de szó szerint semmi perc alatt vitték el (az ördög se gondolta volna, hogy ez a kissé lehasznált fordulata a nyelvünknek, ez a „semmi perc alatt” egyszer valódi, lemérhető tartalommal telik meg – most megtörtént). Nem tudjuk, hogy mi lett az illetővel, mikor engedték el, min kellett keresztülmennie az eljárás során, egyáltalán kiengedték-e azóta, s milyen következményekkel számolhat. A háború immár két hónapja tart, Oroszország mind gyalázatosabb eszközökhöz folyamodik, a helyi tiltakozásokról szóló hírek is megritkultak – aligha véletlenül.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.