És nem is csak ezért volt kissé meghökkentő „forradalmi lépésről” beszélni. (A beléptetőkapuk az e-jegyrendszert szolgálták volna ki, amelynek lényege az lett volna, hogy a fővárosi tömegközlekedési eszközökön forinttal feltöltött kis plasztikkártyával lehessen utazni, s a kártyáról időarányosan vonja le a viteldíjat a közlekedési cég.)
Alig egy hónappal korábban a társaság már égett egy nagyot a vizes vb-re időzített online jegyértékesítési rendszerrel, amelyet már az első napon meghekkeltek. „Őszintén sajnálom, hogy a BKK online értékesítési rendszerének bevezetése problémákkal terhelt, higgyék el, engem és kollégáimat is az a cél vezérelt, hogy a közösségi közlekedést használók könnyen elérhető, gyors és ügyfélbarát megoldást vehessenek igénybe” – sírta el magát július végén Dabóczi Kálmán, a BKK akkori vezérigazgatója, aki akkor még azzal vigasztalhatta magát, hogy alig egy hónap múlva már tényleg olyan „ügyfélbarát megoldást” villant, hogy a fal adja a másikat.
De aztán mégsem, lásd mint fent. Amikor a Deák téren 2017. szeptember 1-től domborító 10 darab kapuról is hamar kiderült, hogy legfeljebb a jövőben fognak majd működni, a BKK tovább vicceskedett: „Néhány hetes ismerkedési időszakot követően, mikor az utasok már megszokták a kapukon történő áthaladást, további funkciók is tesztelésére kerülnek.” A cég nem vesztette el a lelkesedését: a „metró területére történő belépésre használt kapuk várhatóan 2018-tól záródnak majd!” Következőleg október 15-én üzemelték be a kapukat, de ez is kamu volt, hiszen akkor sem működtek. „A kapuknál történő belépésnél továbbra is a megszokott módon történik az utazási jogosultságok ellenőrzése” – nyugtatott meg mindenkit ekkor a BKK a tekintetben, hogy ha az e-jegyrendszer nem is, de a jegyellenőrzés zavartalanul üzemel.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!
