A szerk.

A szégyen kapui

A szerk.

„Csütörtökön újabb forradalmi lépés következik a budapesti közlekedésben: átadják az első beléptetőkapukat a Deák Ferenc téri metróállomáson” – írta 2017. augusztus 30-i közleményében a Budapesti Közlekedési Központ (BKK), mely közlés arra viszont – a maga szempontjából érthetően – nem tért ki, hogy a kapukat sajnos nem lehet használni, a rendszer ugyanis nem működik.

És nem is csak ezért volt kissé meghökkentő „forradalmi lépésről” beszélni. (A beléptetőkapuk az e-jegyrendszert szolgálták volna ki, amelynek lényege az lett volna, hogy a fővárosi tömegközlekedési eszközökön forinttal feltöltött kis plasztikkártyával lehessen utazni, s a kártyáról időarányosan vonja le a viteldíjat a közlekedési cég.)

Alig egy hónappal korábban a társaság már égett egy nagyot a vizes vb-re időzített online jegyértékesítési rendszerrel, amelyet már az első napon meghekkeltek. „Őszintén sajnálom, hogy a BKK online értékesítési rendszerének bevezetése problémákkal terhelt, higgyék el, engem és kollégáimat is az a cél vezé­relt, hogy a közösségi közlekedést használók könnyen elérhető, gyors és ügyfélbarát megoldást vehessenek igénybe” – sírta el magát július végén Dabóczi Kálmán, a BKK akkori vezérigazgatója, aki akkor még azzal vigasztalhatta magát, hogy alig egy hónap múlva már tényleg olyan „ügyfélbarát megoldást” villant, hogy a fal adja a másikat.

De aztán mégsem, lásd mint fent. Amikor a Deák téren 2017. szeptember 1-től domborító 10 darab kapuról is hamar kiderült, hogy legfeljebb a jövőben fognak majd működni, a BKK tovább vicceskedett: „Néhány hetes ismerkedési időszakot követően, mikor az utasok már megszokták a kapukon történő áthaladást, további funkciók is tesztelésére kerülnek.” A cég nem vesztette el a lelkesedését: a „metró területére történő belépésre használt kapuk várhatóan 2018-tól záródnak majd!” Következőleg október 15-én üzemelték be a kapukat, de ez is kamu volt, hiszen akkor sem működtek. „A kapuknál történő belépésnél továbbra is a megszokott módon történik az utazási jogosultságok ellenőrzése” – nyugtatott meg mindenkit ekkor a BKK a tekintetben, hogy ha az e-jegyrendszer nem is, de a jegyellenőrzés zavartalanul üzemel.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Emlékév

A hatalom és a muzsikus viszonya sokféle lehet: az utcai zenész nyitott gitártokja, a homlokra csapott vagy vonóba tűzött nagycímletű bankjegy éppúgy kifejezi ezt a viszonyt, mint a Mozartot és Salierit is udvari zeneszerzővé kinevező II. József telhetetlensége.

Pokolba a tűzijátékkal! – Ünnepi beszéd

Kedves Egybegyűltek, kedves Olvasók! Önök már túl vannak rajta, mi (nyomda+munkaszüneti nap) még csak készülünk rá, mégis nagyon jó érzés így együtt ünnepelni ezt a szép évfordulót. 25 év! Egy negyedszázad, belegondolni is felemelő! Több mint jubileum, egyenesen aniversarium!

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.

Talpunk alól a hő

Ritka, potenciálisan megújuló energiaforrás lapul az alattunk különösen vékony földkéreg mélyén. A közeljövőben a mostaninál is sokkal nagyobb mértékben támaszkodhatnánk a geotermikus energiára, habár akadnak megoldásra váró gondok is. De mostantól pénz is jut rá!

Oktatás helyett

Akár több ezer kamuórát is beírhattak a KRÉTA rendszerbe egy miskolci technikumban az elmúlt évek során, de a szakképzési centrum állítja, most már minden rendben van. Diákok és egy volt tanár szerint egyáltalán nincs így.

„Az elégedetlenség hangja”

Százezrek tájékozódtak általa a napi politikáról a Jólvanezígy YouTube-csatorna révén, most mégis úgy döntött, inkább beáll a Kutyapárt mögé, és videókat készít nekik. Nemcsak erről, hanem a Fidesz online bénázásáról is beszélgettünk.