A szerk.

Agónia

A szerk.

Óriási, rá és a hatalmára nézve talán végzetes politikai hibát követett el Orbán Viktor azzal, hogy a politikai ellenfeleit, valamint tőle független közéleti és hivatali szervezeteket és azok tagjait el- és kitakarítandó, azaz kiirtandó poloskának nevezte március 15-én. Az elhangzottak kimondatlanul is sugallják azt, hogy valójában az ország minden olyan állampolgárát poloskának tekinti, aki őt a hatalomból leváltani kívánja.

A kijelentés kontraproduktivitása nem pusztán a széles körű és jogos felháborodásban érhető tetten (abban is), hanem abban a lázas és hiábavalósága miatt roppant kínos magyarázkodásban, amely Orbán szavait igyekszik a „helyes értelmezéssel” felruházni. Maga a kormányfő például elvétve szokta saját magát utólag kiigazítani, ezt a fegyverhordozóira hagyja – ezúttal viszont ő is szükségesnek tartotta, hogy „egyértelműsítse”, mire is vonatkozott a poloskázás. Nos – és ezt hajtogatja az­óta mindenki a kormányoldalon –, a feleségét lehallgató Magyar Péterre. Csak hát az elhangzott mondatok alapján ez az állítás hazugság – lásd a fenti cikkünkben idézett beszédrészletet. Árulkodó a rezsim hivatásos publicistájának az érvelése is: előbb a túloldal kérjen bocsánatot a „csúti cigányozásért” és a többiért – csak hát Orbánról a független sajtó ilyet bizonyosan nem írt le, és ellenzéki politikustól sem hallottunk ilyet. „Kiiktatandó” rovaroknak viszont Magyarország miniszter­elnöke minősítette az ország minimum felét, ország-világ színe előtt.

Orbán legújabb, minden eddiginél vadabb ámokfutása a tavaszi parlamenti idény előtti frakcióülésen kezdődött, ahol lényegében azt „kérte” a kormánypárti képviselőktől, hogy teremtsék meg a jogi lehetőséget arra, hogy kitilthassák az országból mindazokat, akiket ő veszélyesnek gondol a hatalmára. A kormány és a párt különböző funkcionáriusai (Gulyás Gergely, Kocsis Máté, majd mások is) már másnap elkezdték tompítani az orbáni „kérést”. A többfázisú magyarázkodás (a kitiltás csak a kettős és többes állampolgárokra vonatkozna; csak a nem európai uniós kettős és többes állampolgárokra vonatkozna stb.) végén jutottak el az állampolgárság „felfüggesztéséig”, amely bár kevésbé tébolyult, mint Orbán eredeti ötlete, jogállamban nem értelmezhető „megoldás” – legfeljebb nyílt diktatúrában az.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.