A szerk.

Agónia

A szerk.

Óriási, rá és a hatalmára nézve talán végzetes politikai hibát követett el Orbán Viktor azzal, hogy a politikai ellenfeleit, valamint tőle független közéleti és hivatali szervezeteket és azok tagjait el- és kitakarítandó, azaz kiirtandó poloskának nevezte március 15-én. Az elhangzottak kimondatlanul is sugallják azt, hogy valójában az ország minden olyan állampolgárát poloskának tekinti, aki őt a hatalomból leváltani kívánja.

A kijelentés kontraproduktivitása nem pusztán a széles körű és jogos felháborodásban érhető tetten (abban is), hanem abban a lázas és hiábavalósága miatt roppant kínos magyarázkodásban, amely Orbán szavait igyekszik a „helyes értelmezéssel” felruházni. Maga a kormányfő például elvétve szokta saját magát utólag kiigazítani, ezt a fegyverhordozóira hagyja – ezúttal viszont ő is szükségesnek tartotta, hogy „egyértelműsítse”, mire is vonatkozott a poloskázás. Nos – és ezt hajtogatja az­óta mindenki a kormányoldalon –, a feleségét lehallgató Magyar Péterre. Csak hát az elhangzott mondatok alapján ez az állítás hazugság – lásd a fenti cikkünkben idézett beszédrészletet. Árulkodó a rezsim hivatásos publicistájának az érvelése is: előbb a túloldal kérjen bocsánatot a „csúti cigányozásért” és a többiért – csak hát Orbánról a független sajtó ilyet bizonyosan nem írt le, és ellenzéki politikustól sem hallottunk ilyet. „Kiiktatandó” rovaroknak viszont Magyarország miniszter­elnöke minősítette az ország minimum felét, ország-világ színe előtt.

Orbán legújabb, minden eddiginél vadabb ámokfutása a tavaszi parlamenti idény előtti frakcióülésen kezdődött, ahol lényegében azt „kérte” a kormánypárti képviselőktől, hogy teremtsék meg a jogi lehetőséget arra, hogy kitilthassák az országból mindazokat, akiket ő veszélyesnek gondol a hatalmára. A kormány és a párt különböző funkcionáriusai (Gulyás Gergely, Kocsis Máté, majd mások is) már másnap elkezdték tompítani az orbáni „kérést”. A többfázisú magyarázkodás (a kitiltás csak a kettős és többes állampolgárokra vonatkozna; csak a nem európai uniós kettős és többes állampolgárokra vonatkozna stb.) végén jutottak el az állampolgárság „felfüggesztéséig”, amely bár kevésbé tébolyult, mint Orbán eredeti ötlete, jogállamban nem értelmezhető „megoldás” – legfeljebb nyílt diktatúrában az.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

„A magyarok az internetre menekülnek a valóság elől”

  • Artner Sisso
Szokolai Róbert korábban ifjúsági szakszervezeti vezető volt, jelenleg az Eötvös10 Művelődési Ház kommunikációs vezetője. Arról kérdeztük, milyen lehetőségei vannak a fiataloknak ma Magyarországon, kire és mire számíthatnak, valamint hogyan használják az internetet, a közösségi médiát, és mire mennek vele.

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.