A szerk.

Ajándék Moszkvából

A szerk.

„A Kormány felelősséget érez a főváros tömegközlekedésének biztonságos működtetéséért, ezért (…) megvizsgálta a fővárosi M3 metróvonal felújításával kapcsolatos fővárosi javaslatokat, és úgy döntött, hogy a szerelvények felújítására vonatkozó terveket támogatja” – írták 2014. augusztus 19-én abban a kormányhatározatban, amely a „fővárosi közösségi közlekedés biztonságos működtetése érdekében szükséges további feladatokról” rendelkezett.

Az állami beavatkozást legfőképp a 3-as metróban egyre gyakrabban jelentkező üzemzavarok indokolták, amelyek során néha lángra kapott egy szerelvény. Egy héttel később Tarlós István főpolgármester már arról beszélt, hogy a tenderkiírást követően 2015 végén, 2016 elején forgalomba is állhatnak a felújított járművek. „Jobb lenne teljesen új szerelvényeket vásárolni, de a jelenlegi kocsik felújítása lényegesen olcsóbb” – érvelt Tarlós, kihagyva a számításból azt, hogy a millió kilométereket futott felújítandó (olykor gyúlékony) szovjet metrók műszaki tartalma a 20. század közepén volt korszerűnek mondható. A főpolgármester nem verte nagydobra azt sem, hogy eredetileg új metrókocsikat szeretett volna, ám a kormányhatározat egy­ér­tel­művé tette, hogy erről ne is álmodjon.

Noha a felújításokra nyílt pályázatot írtak ki, elég hamar kiderült, hogy azt csakis az az orosz cég nyerheti meg – a moszkvai Metrovagonmas – amelyik az eredeti járműveket is gyártotta az 1970-es és 1980-as években.

A tenderen hét vállalat indult, a második fordulóba öten jutottak be, közülük három, az Alstom, a CAF és a cseh Škoda Transportation visszalépett, így az oroszok mellett csak az észt Skinest Rail maradt versenyben. Ám hiába volt az észtek ajánlata sokkal előnyösebb – légkondicionált szerelvényeket ígértek 13 milliárd forinttal olcsóbban –, őket kizárták.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.