A szerk.

Fordulat előtt

A szerk.

Az, hogy Bajnai és Mesterházy közös ötlete volt-e az átállás a közös listára a külön lista helyett, vagy csak Mesterházyé, vagy Bajnai partizánakciója, nem túl fontos kérdés.

Ja, Bajnai jött elő vele, és egyes újságcikkek szerint ezzel meg is lepte az MSZP-t, de vakuljunk meg, ha nem beszélték meg előre; és ezt a javukra lehet írni. Ez a lap a nyáron a külön lista mellett érvelt - akkoriban úgy tűnt, Bajnaiék olyan kormányellenes szavazókat is meg tudnak mozdítani, akikhez az MSZP-nek nincs hozzáférése, és ez lett volna a jó megoldás a Mesterházy és Bajnai közt mind kínosabbá váló konfliktusra is: döntsön a nép arról, hogy ha nyer az ellenzéki koalíció, ki legyen a miniszterelnök. De az idő, ahogy mondani szokták, meghaladta ezt az álláspontot. Vagy inkább a szereplők az akkor kiosztott szerepükhöz képest jelentősen alulteljesítettek. Legelőször is az MSZP elmulasztotta bevenni a boltba a Gyurcsány-pártot - és hogy Gyurcsány vagy a szocpárt vezetése próbálta megfirkálni a másikat, az egy kis hátralépésnyi távolságból már akkor is tök mindegy volt: bármekkora tetűláda is volt a másik, egyiküknek se volt igaza. Nem lehetett. Aztán lassan kiderült, hogy Bajnainak nincs szüksége a külön listára a tisztessége megmentéséhez - az Együtt és az MSZP támogatottsága közti olló kinyílása Bajnai bevallott miniszterelnöki ambícióit okafogyottá, hovatovább kissé nevetségessé tette. És végül: az ősz derekára az is nyilvánvalóvá vált, hogy az ekkorra praktikusan miniszterelnök-jelöltté előlépő Mesterházy Attila így biztosan nem lesz kormányfő. Aminek részben az "ellenzéki összefogás" lesántulása és a DK-kérdés megoldatlansága volt az oka - de Mesterházy nemcsak rosszul driblizett, hanem alkalmatlanságát is több ízben közszemlére tette.

A hétfői bejelentés a tárgyalások újranyitásáról többet nem bizonyít, mint hogy legalább idáig eljutott az ellenzék (talán) két legnagyobb ereje. Ja, egyikőjük sem akar baromi nagyot bukni egyedül, ezért inkább közösen buknak, és akkor hátha nem is fognak bukni. Vagy nem akkorát. Mondja valaki, hogy ez nem ésszerű és tisztességes politikai motiváció!

Mindazonáltal az MSZP és az Együtt 2014- PM közös listája önmagában aligha oldana meg mindent. A Demokratikus Koalíció kooptálása és a Mesterházy Attiláénál nagyobb vonzerőt felmutatni képes személy megtalálása a közös kormányfőjelölti állásra még a felek előtt áll. Itt jegyeznénk meg, hogy Gyurcsány nélkül bevenni a DK-t a buliba - augusztusban ez volt a kettős koalíció ajánlata Gyurcsánynak: kapnak pár egyéni körzetet, s talán néhány magasabb sorszámú helyet is az MSZP-listán - most már ugyancsak olyan ideának tűnik, amin túllépett az idő. Hogyan lehetne ezt megmagyarázni a DK választóinak - továbbmegyünk, hogyan tudná ezt maga Gyurcsány, ha netán belemenne, megmagyarázni a saját híveinek? És különben is, a Gyurcsányt övező széles körű, példátlan intenzitású, a racionális érvelés próbáját magáról természetes egyszerűséggel levető közgyűlölet lassan visszaszorulóban van. Oda, ahonnan a Fidesz politikai stratégái annak idején tudatos számításból szítani kezdték, a kormánypárt propagandaosztályára, és az általa irányított médiumokba. Aki pedig még mindig önfeledten, meggyőződésből hódol ennek a szenvedélynek, mind orrfacsaróbban árasztja az egyházi gimnáziumok fiúvécéjének jellegzetes, vizelet-, cigaretta- és spermabűzből álló egyvelegét. Előbb-utóbb elérkezünk oda, hogy Gyurcsány miniszterelnöki kudarcáról elfogultságtól mentesen lehessen szólni: bár a róla szóló tagolt beszéd lehet, lesújtó lesz rá nézve, most nem is miniszterelnökként van rá szükség. Azok kezét pedig, akik azért nem szavaznak majd Orbán leváltására, mert akkor Gyurcsányra is szavaznának, hát, szomorú szívvel, de el kell most engedni. Várja őket Schiffer András.

Lehet és kell is borzongani emiatt: az öt-nyolc évvel ezelőtti MSZP (és az MSZP-kormányok) néhány új arccal feljavított, néhány másikkal meg lerontott, és most valamiféle új mozaikba szerveződő diribdarabjain, amelyekről még azt sem tudjuk, ki bírnak-e adni valamilyen értelmes képet. Akiknek esélyük leginkább akkor lehet, ha találnak valakit, aki nem ők. És tudnak-e együtt, egy hangon mondani tíz olyan fontos ügyet, amiért el kell küldeni Orbánt? Tudnak-e ezekhez indoklási szakaszt mellékelni? Ezt a kollekciót összeállítani egyáltalán nem lesz olyan egyszerű, mint amilyennek tűnhet.

De a magyar társadalom az elmúlt három évben semmilyen másik ajánlatot nem fogadott el arra, hogy őhozzájuk képest ki lenne képes megakadályozni, hogy az Orbán-rezsim a következő négy évben a semmibe vezesse ezt az országot. (Az utolsó ilyen az LMP-é volt, ez az a párt, amelyik most mutatja meg, hogy a szétesés után is van élet, a még több szétesés.) 'k vannak, és más nincs. Csak Orbán.

Figyelmébe ajánljuk

Hieronymus Bosch világa

  • - turcsányi -

Michael Connelly nem egy író, inkább egy regénygyár, rosszabb esetben áruvédjegy – az efféle státus persze nem oly ritka zsiráf manapság.

„Rodrigo”

A világ legnagyobb és legrangosabb színházi fesztiválja az avignoni. Jelentős társulatok seregszemléje, illetve már maga a fesztiválmeghívás jelentőssé tesz társulatokat. Aki a hivatalos programban van, az számít valakinek.

Félúton

Egykori nagymenő, aki a csúcsról lepottyanva már csak árnyéka önmagának; féktelen csodagyerek, akinek csak kemény munkára és iránymutatásra van szüksége, hogy azzá a sztárrá váljon, akit a végzete elrendelt neki – a sportfilmek talán legnagyobb kliséi ezek, a Stick pedig épp erre a kettőre épül.

Dinók a budoárban

Ötévesen, egy tollseprűtánccal indult Karácsonyi László (1976) művészi karrierje, diplomáját 2003-ban pedig egy lovagi páncélzatban védte meg. (A páncél maga volt a diplomamunkája.)

Léda a Titanicon

  • Molnár T. Eszter

Ki ne szeretné a Balatont? Főleg, ha csak a szépre emlékszik? Arra, hogy a vonat vidáman, sőt pontosan fut be a hűs állomásra, a papucs nem töri a lábat, a naptej megvéd a leégéstől, és van hely az árnyékban a kempingszéknek és a gumimatracnak.

Angyalszárnycsikorgás

Nagy luxus olyan kis kultúrának, mint a magyar, nem megbecsülni a legjobbjait. Márpedig Halasi Zoltán a kortárs magyar költészet szűk élmezőnyébe tartozik, ám a szakma mintha nem tartaná számon érdemeinek megfelelően, a nagyközönség számára pedig minden bizonnyal ismeretlen.

Kinek a bűne?

A kormánypárti média azzal igyekszik lejáratni egy Tisza párti önkéntest, hogy korábban pornófilmekben szerepelt. A kampány morális természetű, a nőt bűnösnek és erkölcstelennek állítja be, s persze ezt vetíti rá a pártra is.

Presztízskérdés

A magyar kormányzat hosszú ideje azt kommunikálja, hogy csökkent a szegénység Magyarországon, az MCC-s Sebestyén Géza pedig odáig jutott, hogy idén februárban bejelentette a szegénység eltűnését is. A kormány helyzetértékelése eddig is vitatható volt, és a KSH szegénységi adatai körül felfedezett furcsaságok tovább bonyolítják ezt az így is zavaros ügyet.

„Lövésük sincs róla”

Magyarországon nem az illegális kábítószerek okozzák a legnagyobb problémát a fiatalok körében. A hazai 16 évesek élen járnak az alkohol, a cigaretta és e-cigaretta kipróbálásában, és kilátástalannak érzett helyzetük miatt sokan a serkentők felé fordulnak.

Te kinek képzeled magad?

Miután leérettségiztek, összehoztak egy zenés darabot a szentesi Horváth Mihály Gimnázium irodalmi-drámai tagozatos diákjai arról, hogyan élték meg konfliktusaikat az igazgatónővel, aki fideszes önkormányzati képviselő. Az előadás kész, fesztiválon szerepelnek vele.

Kicsiben láthatjuk

A Fidesz, amely tavaly tizennyolc év után vesztette el Hajdúböszörményt, képtelen tudomásul venni a váltást, és ahol csak tud, ott tesz keresztbe a Böszörményi Harmadik Oldal (BHO) nevű civil szervezet dominálta közgyűlésnek. A helyszínen jártunk.