A szerk.

A történet egyenes vonalú, fordulatoktól mentes: Bajnai Gordon elment Erdélybe, találkozott ezzel-azzal, s kapott egy T-shirtöt Sorbán Attila Örstől, az Erdélyi Magyar Ifjak nevezetű egyesület elnökétől, azzal a felirattal, hogy "turista vagyok, nem magyar".

Visszafizeti mindjárt a kormány a 2008-ban felmarkolt IMF-hitel kiálló részét, úgy 2,2 milliárd eurót, pedig az utolsó részlettel ráérne jövő májusig.

Bár nagy a verseny, mégis kevés jobban elkúrt dolgot tudunk elképzelni hazánk közelmúltjának történetében, mint a magyar mezőgazdaság tulajdoni és egyéb viszonyainak szabályozását. Az új földtörvény, úgy, ahogy azt a múlt pénteken az Országgyűlés elfogadta (vagy nem fogadta el: erre még visszatérünk), mostani változata sem tetszik senkinek.

Az Országgyűlés végül elfogadta - kis fideszes módosítóval, kis jobbikos módosítóval - a szocialisták határozati javaslatát, amely felkéri a kormányt, hogy intézkedjék, a kerettanterv javasolja az iskoláknak Auschwitz-Birkenau, valamint a Páva utcai Holokauszt Emlékközpont meglátogatását. Továbbá a Terror Háza megtekintését (Fidesz) és az egykori recski tábor felkeresését is (Jobbik).

A demokratikus sajtónak hála, újabb és újabb részletek jutnak napvilágra arról, hogy a trafikkoncessziók hogyan lettek mindenféle ismerősöknek, rokonoknak, politikai és egyéb lekötelezetteknek szétosztogatva.

A Hágai Nemzetközi Törvényszék (ICTY) két héttel ezelőtt felmentett két volt szerbiai politikust, Franko Simatovicot és Jovica Stanisicet. Slobodan Milosevic titkosszolgálatának vezetőiként ők ketten voltak megbízva azzal, hogy a Boszniában és Horvátországban harcoló szerb paramilitáris alakulatokat, azaz a szabadcsapatokat felállítsák, kiképezzék, felfegyverezzék, pénzeljék és irányítsák.

Az árvizet övező média- és közérdeklődés megmozgatta a politikai propagandisták kreatív fantáziáját is. Míg a múlt hét elején, az árvíz első napjaiban még csak a rendszerint korán ébredő Gyurcsány töltött homokzsákot, addig csütörtökre már Bajnai és Schiffer is lapátolt.

"Alfonzó látta a jövőt. Emlékeznek még a maestro Riadó a Pitypang szállóban című remekművére? Miről jutott mindez eszünkbe? Mindjárt elmondjuk."

Az tényleg szép, amikor Soltész Miklós államtitkár a minden sarokból előtörő kis lila Bajnai-anarchistákról delirál, mint tette azt a megzavartnak leírt kormányzati táncos párkereső rendezvény tárgyában is. Szép, szép, de csak a napi rutin, alkalmasint nincs többről szó, mint a fideszes alapukáz igyekvő teljesítéséről, mely szerint az összes baj okozója a démonian gonosz Bajnai, s aki ezt nem mondja el róla naponta százszor, az nem is jó fideszes, következésképp nem is tisztességes magyar (magyör) ember (embör).

A múlt hét politika alatti politikájának főhőse kétségkívül Szabó Bálint, az őszödi leleplező volt. A fiatalemberre a Vas megyei beléptetési botrány néven elhíresült eseménysorozat egyik főhőseként emlékezhet a politikai alvilág legalsó besorolású, ám színes egyéniségeit számon tartó közvélemény.

Három kormánypárti képviselő, Cser-Palkovics András, Gulyás Gergely és Vejkey Imre "az országgyűlési képviselők választása kampányköltségeinek átláthatóvá tételéről" nyújtott be a múlt pénteken törvényjavaslatot.

Bár majdnem fölösleges a részletekben elveszni, röviden idézzük fel, hogy a lovasság akkor tűnt fel a képben először, amikor Peer Steinbrück beszólt a svájciaknak. Kettőezer-kilencben.

2013. május 13-án Magyarországon megint véget ért a jogállam. Most nem a kétharmad alkotmányozása, a különadók vagy az AB kimiskárolása vetett neki véget. Hanem a parlament azon döntése, mellyel nem függesztette fel Daher Pierre (Fidesz) mentelmi jogát. A felfüggesztést a Kazincbarcikai Járásbíróság kezdeményezte, könnyű testi sértés vétsége miatt.