A szerk.

Helyes gondolatok

A szerk.

A kormányoldalon nem enyhül a Svédország NATO-csatlakozását kísérő elmebaj. Politikailag értelmezhetetlen megfontolásból a szuverenitására máskor oly kényes Orbán-kormány változatlanul úgy táncol az ügyben, ahogyan Erdoğan török elnök fütyül, de ő legalább tud mire hivatkozni: a Svédországba kivándorolt vagy menekült kurdok tízezreire Ankara potenciális veszélyforrásként tekint, és sehogyan sem bírja megemészteni, hogy a svédek ezt a kérdést a saját demokratikus meggyőződésük szerint kezelik.

A magyar blokkolás indokaként a török iránymutatás kétely nélküli követését felhozni persze kínos lenne, mert nem illenék bele abba a képbe, amelyet a világpolitikát alakító Orbánról a saját propagandagépezete (és ő maga is) sulykol a társadalomnak. A konstruált magyarázatok viszont meghökkentően alacsony színvonalúak. A svédek (korábban a finnek is) nem tisztelik eléggé a magyarokat, igaztalan dolgokkal vádolják a magyarokat, pedig ők, mármint a magyarok, több tiszteletet szeretnének, sőt követelnek. A tiszteletet kikövetelni az idén még ún. parlamenti küldöttség (valójában néhány fideszes politikai turista) is utazott a célországokba.

Nyáron már úgy tűnt, hogy Erdoğan zöld jelzést ad a svéd csatlakozásnak – jellemző Orbán világpolitikai súlyára, hogy erről nagyjából ugyanakkor értesült, mint bármely más hírfogyasztó állampolgár. Akkor viszont hirtelen a helyére került minden Magyarországon is! Meglett a svédek tisztelete a magyarok iránt, és már nyugodt szívvel ki lehetett jelenteni, hogy októberben az Országgyűlés ratifikálja Svédország NATO-tagságát. Az emelkedett napokban Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke aztán kikotyogta, hogy a „legutolsó pillanatig szoros egyeztetés” volt a török és a magyar diplomácia között az ügyben.

Csakhogy Erdoğan a svéd kérdést az elejétől összekapcsolja nemcsak a kurdok, hanem az Egyesült Államoktól megvásárolni remélt F–16-os bombázók ügyével is. A 40 darab vadászgép eladását azonban az amerikai törvényhozás még nem szavazta meg, mire a török elnök, aki az efféle demokratikus pepecseléstől könnyen idegbe jön, megint csak lebegtetni kezdte a csatlakozás jóváhagyását. Most patthelyzet van: az amerikaiak azt mondják, hogy előbb ratifikálj, aztán lesznek F–16-osaid, Erdoğan meg azt, hogy előbb a kongresszusi ámen, aztán jöhetnek a svédek.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Gombaszezon

Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Huszein imám mártíromsága

Az Izrael és Irán között lezajlott tizenkét napos háború újra rádöbbentette a régió népeit: új közel-keleti hatalmi rend van kialakulóban. Az egyre élesebben körvonalazódó kép azonban egyre többeket tölt el félelemmel.

„A lehetőségek léteznek”

Úgy tűnik, hogy az emberi történelem és politika soha nem fog megváltozni. Kőbalta, máglyán égő „eretnekek”, százéves háborúk, gulágok… Vagy­is mi sohasem fogunk megváltozni. Reménytelen.

Taxival Auschwitzba

Idén áprilistól a francia közszolgálati televízió közel kilenc­órányi dokumentumfilm-folyamban mutatta be azt a három történelmi pert, amelyek során 1987 és 1998 között a náci kollaboráns Vichy-rezsim egykori kiszolgálóinak kellett számot adniuk bűneikről. A három film mindegyike más-más oldalról mutatja be a megszállás időszakát. A YouTube-on is hozzáférhető harmadiknak van talán a leginkább megszívlelendő tanulsága.

Lábujjhegyen

A hízelgéseknek, a geopolitikai realitásoknak és a szerencsének köszönhetően jól zárult a hágai NATO-csúcs. Azonban az, hogy a tagállamok vezetői jól tudják kezelni az Egyesült Államok elnökének egóját, nem a transzatlanti kapcsolatok legszilárdabb alapja.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

Pillanatnyi nehézségek

Gyors viták, vetélkedő erős emberek, ügynöközés és fele-fele arányban megosztott tagság: megpróbáltuk összerakni a szép reményekkel indult, de a 2026-os választáson a távolmaradás mellett döntő liberális párt történetét.