A szerk.

Karnyújtásnyira a döntetlen

A szerk.

Eddig okkal gondolhattuk, hogy a mohácsi csata tragikus és szégyenteljes vonatkozásai minden honfitársunk számára nyilvánvalóak.

Ezért is tűnt meglepőnek Mohács országgyűlési képviselőjének, a kereszténydemokrata Hargitai Jánosnak és társainak a három évvel ezelőtti kiáltványa, amely szerint „a magyarság és szövetségesei hősies küzdelme 1526-ban évszázadok után is alapzata a magyar identitásnak, önszemléletnek és történelemről való gondolkodásnak”. Hargitai azt is javasolta, hogy a mohácsi csata 500. évfordulóját nyilvánítsák nemzeti emlékévvé, a kapcsolódó rendezvények megvalósítását pedig támogassa a magyar kormány. „Mohács olyan emlékezetfolyamot érdemel, amelyben a legszélesebb összefogással hozunk létre új, maradandó, keresztény szellemi és tárgyi emlékjeleket, melyek által minden eddiginél mélyebb értelmet nyerhet a múlt és megmozdulhat a jelen” – nyilatkozta.

A kiáltvány nem maradt pusztába kiáltott szó, április végén született határozat arról, hogy mivel a mohácsi csata „történelmi, kulturális, nemzet- és külpolitikai, illetve térségfejlesztési szempontból is kiemelkedő jelentőséggel bír”, a kormány 6 milliárd forintot különített el a méltó megemlékezésre. De mindezt megelőzte, hogy 2022. július 1-jétől Hargitai Jánost – nem vicc – „a mohácsi csata 500. évfordulójáról történő méltó megemlékezéssel összefüggő feladatok ellátásáért felelős miniszteri biztosának” nevezte ki Semjén Zsolt.

Mohács kétségkívül történelmi emlékhely, és az sem lehet kérdéses, hogy az évforduló okán is helyes támogatni a történészek vonatkozó kutatásait, illetve a csatamező további régészeti feltárását. Ám úgy tűnik, hogy a Mohács-emlékév nemcsak az emlékezés fóruma lesz, hanem az aktuálpolitika szolgálatába állított hivatkozási alap, s gazdái adott esetben nem riadnak vissza történelemhamisítástól sem. Legalábbis erre utal az az interjú, amelyet a közvetlenül Orbán Viktor irányítása alatt álló Nemzeti Örökség Intézetének főigazgatója, Móczár Gábor adott pár nappal ezelőtt a propagandasajtónak.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Magyar Péter-Orbán Viktor: 2:0

Állítólag kétszer annyian voltak az Andrássy úti Nemzeti Meneten, mint a Kossuth térre érkező Békemeneten, ám legalább ennyire fontos, hogy mit mondtak a vezérszónokok. Magyar Péter miszlikbe vágta Orbán Viktort egyebek mellett azzal, hogy saját szavait hozta fel ellene. Aztán megjött a Ryanair.

A béketárgyalás, ami meg sem történt

De megtörténhet még? Egyelőre elmarad a budapesti csúcs, és ez elsősorban azt mutatja, hogy Putyin és Trump nagyon nincsenek egy lapon. Az orosz diktátor hajthatatlan, az amerikai elnök viszont nem érti őt – és így újra és újra belesétál a csapdáiba.

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Az esendő ember felmutatása 5.6-os rekesszel, 28-as optikával

  • Simonyi Balázs
Az október közepén elhunyt Benkő Imre az autonóm fotóriport műfajában alkotott, a hétköznapiból metszett ki mintákat, és avatta az átlagost elemeltté. Méltóságot, figyelmet adott alanyainak, képeiről nyugalom, elfogadás és az ezredforduló évtizedeinek tömény lenyomata világlik.