A szerk.

Karnyújtásnyira a döntetlen

A szerk.

Eddig okkal gondolhattuk, hogy a mohácsi csata tragikus és szégyenteljes vonatkozásai minden honfitársunk számára nyilvánvalóak.

Ezért is tűnt meglepőnek Mohács országgyűlési képviselőjének, a kereszténydemokrata Hargitai Jánosnak és társainak a három évvel ezelőtti kiáltványa, amely szerint „a magyarság és szövetségesei hősies küzdelme 1526-ban évszázadok után is alapzata a magyar identitásnak, önszemléletnek és történelemről való gondolkodásnak”. Hargitai azt is javasolta, hogy a mohácsi csata 500. évfordulóját nyilvánítsák nemzeti emlékévvé, a kapcsolódó rendezvények megvalósítását pedig támogassa a magyar kormány. „Mohács olyan emlékezetfolyamot érdemel, amelyben a legszélesebb összefogással hozunk létre új, maradandó, keresztény szellemi és tárgyi emlékjeleket, melyek által minden eddiginél mélyebb értelmet nyerhet a múlt és megmozdulhat a jelen” – nyilatkozta.

A kiáltvány nem maradt pusztába kiáltott szó, április végén született határozat arról, hogy mivel a mohácsi csata „történelmi, kulturális, nemzet- és külpolitikai, illetve térségfejlesztési szempontból is kiemelkedő jelentőséggel bír”, a kormány 6 milliárd forintot különített el a méltó megemlékezésre. De mindezt megelőzte, hogy 2022. július 1-jétől Hargitai Jánost – nem vicc – „a mohácsi csata 500. évfordulójáról történő méltó megemlékezéssel összefüggő feladatok ellátásáért felelős miniszteri biztosának” nevezte ki Semjén Zsolt.

Mohács kétségkívül történelmi emlékhely, és az sem lehet kérdéses, hogy az évforduló okán is helyes támogatni a történészek vonatkozó kutatásait, illetve a csatamező további régészeti feltárását. Ám úgy tűnik, hogy a Mohács-emlékév nemcsak az emlékezés fóruma lesz, hanem az aktuálpolitika szolgálatába állított hivatkozási alap, s gazdái adott esetben nem riadnak vissza történelemhamisítástól sem. Legalábbis erre utal az az interjú, amelyet a közvetlenül Orbán Viktor irányítása alatt álló Nemzeti Örökség Intézetének főigazgatója, Móczár Gábor adott pár nappal ezelőtt a propagandasajtónak.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Két óra X

Ayn Rand műveiből már több adaptáció is született, de egyik sem mutatta be olyan szemléletesen az oroszországi zsidó származású, ám Amerikában alkotó író-filozófus gondolatait, mint a tőle teljesen független Mountainhead.

Megtörtént események

  • - turcsányi -

A film elején megkapjuk az adekvát tájékoztatást: a mű megtörtént események alapján készült. Első látásra e megtörtént események a 20. század második felének délelőttjén, az ötvenes–hatvanas évek egymásba érő szakaszán játszódnak, a zömmel New York-i illetékességű italoamerikai gengsztervilág nagyra becsült köreiben.

Élet-halál pálinkaágyon

Óvodás korunktól ismerjük a „Hej, Dunáról fúj a szél…” kezdetű népdalt. Az első versszakban mintha a népi meteorológia a nehéz paraszti sors feletti búsongással forrna össze, a második strófája pedig egyfajta könnyed csúfolódásnak tűnik, mintha csak a pajkos leánykák cukkolnák a nyeszlett fiúcskákat.

Egy fölényeskedő miniszter játékszere lett a MÁV

A tavalyi és a tavalyelőtti nyári rajtokhoz hasonlóan a vasúttársaság most sem tudott mit kezdeni a kánikula, a kereslet és a körülmények kibékíthetetlen ellentétével, s a mostani hosszú hétvégén ismét katasztrofális állapotok közt találhatták magukat az utasok.

A botrány határán

A Nádas-életműsorozat leg­újabb kötetét a színházi világnap alkalmából mutatták be az Örkény Színházban. Hogy hazai színházi életünk hogyan viszonyul ezekhez a magyar drámahagyományból kilógó művekhez, arra éppen egy Örkény-dráma, a Kulcskeresők címével válaszolhatunk.