A szerk.

Kásler, a történelem atyja

A szerk.

Háromnapos fesztivál színhelye volt a hétvégén Bugacpuszta, az „Ősök Napját” a rendezők szerényen „a magyarság és egyben egész Európa legnagyobb hagyományőrző rendezvényének” mondták.

Noha a főszervező Magyar–Turán Alapítvány nevéhez kötődik a Kurultaj nevű törzsi gyűlés is, a „hun vagy türk tudatú népek nagy találkozója”, a kettő nem ugyanaz. A Kurultajt páros, az Ősök Napját páratlan évben rendezik meg, és az utóbbi a Kárpát-medencénél egyelőre nem merészkedik távolabb. Az esemény abban is eltér a hasonló jellegű népszórakoztatástól, hogy sokkal komolyabban veszik, mint holmi falunapot, pálinkafesztivált. A résztvevőket – „különösen a hagyo­mány­őrzőket” – arra kérik, hogy tartózkodjanak az alkoholfogyasztástól, sőt, a házirendben azt is lefektették, hogy „közerkölcsöt, jóérzést sértő és/vagy tiszteletlenül viselkedő személyek kizárhatóak”, illetőleg „tiszteletlen viselkedésnek minősül az ünnep méltóságát és a közerkölcsöt zavaró vagy provokatív ruházat viselése is”.

A Magyar–Turán Alapítvány nem ma kezdte, először 2007-ben fesztiváloztak, és ugyan a mai napig hangoztatják pártsemlegességüket, sokáig a Jobbik volt felülreprezentált náluk. De miután 2012-től Lezsák Sándor lett a rendezvény(ek) fővédnöke, mindig jutott pár milliócska közpénz is, például 2016 és 2017-ben 15-15 millió forint a külügy és az Emmi révén. A Jobbik pedig hamar kipörgött a törzsi eseményekből, ha korábban nem, 2015 után biztosan. Jellemző, hogy 2017-ben már azzal találta meg Vona Gábort a Magyar Idők, hogy pártja „nem reklámozza az ősök napját”, sőt „a szimbolikus anyagi támogatást is megvonták”.

Mindezt azért érdemes felidézni, mert az emlegetett házirendben arról is olvashatunk, hogy „nem megengedett a pártok, politikai szervezetek szimbólumainak, jelszavainak szervezett megjelenítése”, és ezt az elhatárolódást képviseli szinte minden megszólalásában Bíró András Zsolt, a Magyar–Turán Alapítvány vezetője, az Kurultaj/Ősök Napja „arca” is, aki civilben a Természettudományi Múzeum kutatója.

Csakhogy Bírónak az ellen már nincs kifogása, hogy a kormány támogassa a show-t. Márpedig e támogatás igencsak megnövekedett, amióta Kásler Miklós az emberi erőforrások minisztere. A szervező alapítvány tavaly már 300 milliót kapott, Bíró pedig pár hónapja ezt nyilatkozta a Válasz Online-nak: „A magyar kultúra bizonyos sajátos jellegeinek méltó bemutatása több szempontból is egybeesik a mai politikai célkitűzésekkel.”
E „sajátos jellegek méltó bemutatása” leginkább Kásler Miklós szívügyének tűnik lenni – különben miért adott volna minisztériuma hússzor annyi milliót, mint egy évvel korábban? És ugyan Bíró András Zsolt e nyilatkozatban utal rá, hogy „a Magyar–Turán Alapítvány stratégiáján kizárólag szakemberek dolgoznak”, az tény, hogy Kásler nemcsak százmilliókkal, de személyesen is megtisztelte az Ősök Napját – tovább rontva a rendezvény eddig sem evidensnek tűnő szakmaiságát. A miniszter egy tavalyi interjújában arról beszélt, hogy „a magyarok önérzetét és rendszeresen visszatérő ellenállását akarták megtörni azzal, hogy elkezdték erőltetni a békés, primitív ősökről szóló teóriát”, s ezzel nyilvánvalóan arra utalt, hogy a magyarok ősei hunok voltak. A honfoglalás pedig nem honfoglalás, hanem szimpla visszatérés volt a Kárpát-medencébe. Nem lennénk meglepve, ha a legközelebbi Ősök Napján nem a magyarok bevonulását játszanák el a hagyo­mány­őrzők, mint az idén, hanem a catalaunumi csatát, amelyet Attila és hunok vívtak a rómaiak ellen 451-ben.

„Személyesen garantálom, hogy csak azok kerülhetnek a műsorba, akik valódi szakemberek vagy megalapozott kutatási eredményekre hivatkoznak” – mondta a Válasz Online-nak Bíró. Milyen kár, hogy arról nem kérdezték, hogy szerinte Kásler Miklós őstörténeti munkásságát hová kellene sorolni, ha nem ugyanoda, ahová a dákoromán elméletet vagy a kitalált középkort. Ezeken az áltudományos blődségeken, összeesküvés-elméleteken akár nevetni is lehetne, ha nem szaporodtak volna el túlságosan az utóbbi években, és ha nem lenne egyre nagyobb és elszántabb közönségük – miközben egyre kevesebben emlékeznek rá, hogy a hamis eredetmítoszoknak milyen következményei lettek, amikor állami szintre emelkedtek.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.