Noha a főszervező Magyar–Turán Alapítvány nevéhez kötődik a Kurultaj nevű törzsi gyűlés is, a „hun vagy türk tudatú népek nagy találkozója”, a kettő nem ugyanaz. A Kurultajt páros, az Ősök Napját páratlan évben rendezik meg, és az utóbbi a Kárpát-medencénél egyelőre nem merészkedik távolabb. Az esemény abban is eltér a hasonló jellegű népszórakoztatástól, hogy sokkal komolyabban veszik, mint holmi falunapot, pálinkafesztivált. A résztvevőket – „különösen a hagyományőrzőket” – arra kérik, hogy tartózkodjanak az alkoholfogyasztástól, sőt, a házirendben azt is lefektették, hogy „közerkölcsöt, jóérzést sértő és/vagy tiszteletlenül viselkedő személyek kizárhatóak”, illetőleg „tiszteletlen viselkedésnek minősül az ünnep méltóságát és a közerkölcsöt zavaró vagy provokatív ruházat viselése is”.
A Magyar–Turán Alapítvány nem ma kezdte, először 2007-ben fesztiváloztak, és ugyan a mai napig hangoztatják pártsemlegességüket, sokáig a Jobbik volt felülreprezentált náluk. De miután 2012-től Lezsák Sándor lett a rendezvény(ek) fővédnöke, mindig jutott pár milliócska közpénz is, például 2016 és 2017-ben 15-15 millió forint a külügy és az Emmi révén. A Jobbik pedig hamar kipörgött a törzsi eseményekből, ha korábban nem, 2015 után biztosan. Jellemző, hogy 2017-ben már azzal találta meg Vona Gábort a Magyar Idők, hogy pártja „nem reklámozza az ősök napját”, sőt „a szimbolikus anyagi támogatást is megvonták”.
Mindezt azért érdemes felidézni, mert az emlegetett házirendben arról is olvashatunk, hogy „nem megengedett a pártok, politikai szervezetek szimbólumainak, jelszavainak szervezett megjelenítése”, és ezt az elhatárolódást képviseli szinte minden megszólalásában Bíró András Zsolt, a Magyar–Turán Alapítvány vezetője, az Kurultaj/Ősök Napja „arca” is, aki civilben a Természettudományi Múzeum kutatója.
Csakhogy Bírónak az ellen már nincs kifogása, hogy a kormány támogassa a show-t. Márpedig e támogatás igencsak megnövekedett, amióta Kásler Miklós az emberi erőforrások minisztere. A szervező alapítvány tavaly már 300 milliót kapott, Bíró pedig pár hónapja ezt nyilatkozta a Válasz Online-nak: „A magyar kultúra bizonyos sajátos jellegeinek méltó bemutatása több szempontból is egybeesik a mai politikai célkitűzésekkel.”
E „sajátos jellegek méltó bemutatása” leginkább Kásler Miklós szívügyének tűnik lenni – különben miért adott volna minisztériuma hússzor annyi milliót, mint egy évvel korábban? És ugyan Bíró András Zsolt e nyilatkozatban utal rá, hogy „a Magyar–Turán Alapítvány stratégiáján kizárólag szakemberek dolgoznak”, az tény, hogy Kásler nemcsak százmilliókkal, de személyesen is megtisztelte az Ősök Napját – tovább rontva a rendezvény eddig sem evidensnek tűnő szakmaiságát. A miniszter egy tavalyi interjújában arról beszélt, hogy „a magyarok önérzetét és rendszeresen visszatérő ellenállását akarták megtörni azzal, hogy elkezdték erőltetni a békés, primitív ősökről szóló teóriát”, s ezzel nyilvánvalóan arra utalt, hogy a magyarok ősei hunok voltak. A honfoglalás pedig nem honfoglalás, hanem szimpla visszatérés volt a Kárpát-medencébe. Nem lennénk meglepve, ha a legközelebbi Ősök Napján nem a magyarok bevonulását játszanák el a hagyományőrzők, mint az idén, hanem a catalaunumi csatát, amelyet Attila és hunok vívtak a rómaiak ellen 451-ben.
„Személyesen garantálom, hogy csak azok kerülhetnek a műsorba, akik valódi szakemberek vagy megalapozott kutatási eredményekre hivatkoznak” – mondta a Válasz Online-nak Bíró. Milyen kár, hogy arról nem kérdezték, hogy szerinte Kásler Miklós őstörténeti munkásságát hová kellene sorolni, ha nem ugyanoda, ahová a dákoromán elméletet vagy a kitalált középkort. Ezeken az áltudományos blődségeken, összeesküvés-elméleteken akár nevetni is lehetne, ha nem szaporodtak volna el túlságosan az utóbbi években, és ha nem lenne egyre nagyobb és elszántabb közönségük – miközben egyre kevesebben emlékeznek rá, hogy a hamis eredetmítoszoknak milyen következményei lettek, amikor állami szintre emelkedtek.
