A szerk.

Kiütés

A szerk.

Amikor az empátiájukról, udvariasságukról és felelősségteljességükről közismert kormánypárti képviselőkhöz képest is feltűnően rokonszenves Rétvári Bence belügyi államtitkár azzal intézte el a múlt szombati pedagógus-, diák- és közoktatáspárti tüntetést, hogy a demonstrálók önmagukat leleplezve csupán politikai megfontolásból mentek ki a Belügy­minisztérium elé, csupán az unalomig ismert technikát alkalmazta.

A kormánnyal egyet nem értők kvázi lebrüsszelezésének, lesorosozásának vagy legyurcsányozásának pontosan az a funkciója, mint másfél-két évtizeddel ezelőtt a bősz fideszes komcsizásnak. Az ultima ratio, hogy az ilyesfajta megmozdulásokban résztvevőket miért nem kell még csak válaszra sem méltatni, nemhogy párbeszédet folytatni velük. Amikor mindez politikusi rutinná válik, az már nem csupán a másikat mélységesen lenéző, magát jóval többnek tartó ember gesztusa, hanem a tragikus semmit nem gondolás, az értelmes diskurzusra való képtelenség megnyilvánulása is.

Pedig volna miről beszélni, és lenne mit (jóvá)tennie a kormányzatnak. Az évtizede tartó inkompetens oktatásirányítás következményei manapság válnak a maguk teljességében láthatóvá. Ma számos intézményvezető legnagyobb gondja az, hogyan szervezze meg a hiányzó tanárok pótlását. A cél egy sor tantárgy esetében már nem is az ún. szakszerű helyettesítés biztosítása, hanem csupán annyi, hogy az iskola legalább valamiféle gyerekmeg­őrző funkcióra alkalmas legyen. S ennek lehetőségét immár törvény is biztosítja; tanítói végzettséggel akár a 8. osztályban is lehet tanítani. De ahogyan egy felsős kémiatanár nagy valószínűséggel belebukna abba, hogy a kis elsősöket írni-olvasni megtanítsa, úgy az a nyolcadikos is jókora hátránnyal indul majd a középiskolai felvételin, akinek az 1. b osztályfőnöke tartja a matek- vagy nyelvtanórát.

Nem is a tanári béremelésért tüntetnek – ez volt Rétvári indoklása arra, szerinte miért „politikai” megmozdulásról van szó. (Jó isten, ha a butaság fájna, szem nem maradna szárazon az államtitkár szenvedése láttán. A közügyek érdekében szervezett megmozdulások mindig politikai megmozdulások.) De még ebben sem volt igaza: a mostani cirkusz a pénzek körül a pedagógustársadalom újabb tudatos megalázása, és ezt szóvá is tették a tüntetők.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk