A szerk.

Közelítő igazság

A szerk.

Hazánkat nem csak az UEFA árulói kúrogatják, a múlt héten az Európai Parlamentben is téma volt Magyarország, és nem száz százalékban dicsérőleg, most hétfőn meg az derült ki, hogy az Európai Bizottság nem fogadta el a kormány terveit az uniós válságkezelő pénzügyi alapból, a Helyreállítási és Ellenállóképességi Alapból (Recovery and Resilience Fund, RRF) nekünk szánt, durván 2500 milliárd forintnyi ingyenpénz felhasználására vonatkozóan.

Ez szuper, gondolhatnánk, aztán meg azt, hogy köszi, srácok, de tökmindegy, ezt már rég elbasztátok, most már akár ki se nyissátok a szátokat, és tulajdonképpen mindkét gondolásunk igaz lenne vagy egyik sem, vagy csak az egyik, vagy a másik, vagy ebben a sorrendben.

Ami az Európai Parlamentet illeti, a szó ott a kormány melegellenes kampányáról folyt, illetőleg az azt elítélő határozattervezetről. Ebben a Parlament leírja a 9. alkotmánymódosítás (a nemváltoztatás tilalma) és a homofóbtörvény által keletkeztetett helyzetet – amúgy nagy részletességgel és hozzáértéssel –, állást foglal, leginkább arról, hogy a szóban forgó jogszabály hány alapjogot és az uniós alapszerződés hány pontját sérti, majd felszólít különféle testületeket különféle dolgokra (illetőleg majd felszólítja őket: szavazás később lesz). A tagállamokat arra, hogy maguk is lépjenek fel a homofóbtörvény visszavonatása érdekében, a Tanácsot és az Európai Bizottságot ugyanerre, valamint arra is, hogy azonnal vegyék fel a 7. cikk szerinti eljárás fonalát, továbbá zörrentsék be végre a jogállamisági mechanizmust, és ne adjanak pénzt a magyar kormánynak; valamint amúgy se adjanak pénzt neki, vagyis külön az újjáépítési alapból se adjanak neki pénzt, egyrészt mert úgyis ellopják, másrészt meg az unió ne finanszírozza a melegek diszkriminációját. Vagyis mindenki vágjon hozzá minden keze ügyébe eső tárgyat Orbánhoz!

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!

Neked ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.