A szerk.

Az ellenség közelsége

A szerk.

Buzifejű – megvan ez a kifejezés? Minden­esetre nem haszontalan megjegyezni, ha ugyanis Magyarország kormányának – úgy egy hónapja szakadatlan – magvetői igyekezete termőre fordul, bőségesen lesz módunk találkozni vele. És azt megemlegetjük.

Nincs már hátra egy év sem a következő parlamenti választásig, az ellenzék az előválasztásra készül, tagadhatatlanul kampányidőszakot élünk. Nem mintha Orbán Viktornak különösebben szüksége lenne választásokra a kampányoláshoz, hisz 2010-es hatalomra kerülése óta folyamatos kampányban van, de az csupán napi harc. Nem szolgál egyebet, mint a permanens hazugság helyzetéből valamiféle hidat verni a való világba, ahol a választók élnek, elfedni az egyszemélyes kormányzat disznóságait, kártételeit, ballépéseit, de legtöbbször mégiscsak a lopást.

De a választási kampányok többet jelentenek ezeknél a napi trükköknél. Mintha a választásból Orbán egyedül a kampányt venné még létező dologként számba – a többi tulajdonképpen el van intézve. A körzetek átrajzolva, az erőforrások a megfelelő helyre csoportosítva, a szavazatokat Mészáros cége dolgozza fel, a pálya annyira lejt, hogy azt már a vak is látja, pláne, ha megpróbál felfelé haladni rajta. De kampányolni azt kell, sőt, nagyon kell, választás közeledtével nagyot, a szokottnál nagyobbat kell mondani, a választáshoz ellenség kell, s bár már nagyon régóta ellenség az ellenzék, nála nagyobb kell, valami, ami felette áll, ami bábként mozgatja. Választási kampánytermék volt Soros, Brüsszel és a menekültek démonizálása – s ezek mind itt maradtak velünk. Ezek a nagy mondások nem múlnak ki, nem múlnak el a választásokkal, ránk ragadnak kórságként sokáig.

Ezért különösen tragikus Magyarországra nézve az a praxis, amelyet most Orbán Viktor folytat. Ezért szörnyű a buzizás.

Soros György a Marson él, olyan messze innen, ahová már el sem látunk. Valahol egy távoli galaxisban, az is lehet, hogy egy burokban, a vagyona burkában. Mindegy: Soros György elérhetetlen; gyakorlatilag egy fikció. Aki az öklét rázza rá, egy fikcióra rázza. (Vagy kódoltan zsidózik, de arra számos egyéb formula is rendelkezésre áll.) Brüsszel egészen pontosan Brüsszelben van, vagy éppenséggel Strasbourgban, Brüsszelnek (Strasbourgnak) is abban a szegletében, ameddig a brüsszelezéssel felheccelt magyar polgárok ökölrázása nem talál el. Ilyenformán Brüsszel is merő fikció. A menekültek meg? A szörnyűséges, vér­ivó, erőszaktevő „migránsok” köszönik szépen, sohasem Magyarországon terveztek vért inni. Egyszerűen nincsenek kéznél az egyre véresebb szájú kormányzati migránsozással felheccelt magyar polgároknak sem Budapesten, sem vidéken. Igen, az állam e téren sokat magára vállalt talpas hadai reszortjából, a határon a legjobb tudása szerint nyírta, éheztette, verte, hajította ki a menedékkérőket. Ám mindezzel csak a fikciót erősítették, a távol tartott szörnyetegét – tőlünk akkor is messze vannak.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.

Kiárusítás

Lassan másfél éve szivárgott ki, hogy az állam egy olyan arab befektetőnek, Mohamed Alabbarnak adná Budapest legértékesebb egybefüggő belterületét, a Rákosrendezőt, aki mindenféle felhőkarcolót képzel oda, egyebek mellett a Hősök tere látképébe belerondítót is.

24 óra

„Megállapodást kellene kötnie. Szerintem tönkreteszi Oroszországot azzal, ha nem köt megállapodást – mondotta Trump elnök a beiktatása utáni órákban Vlagyimir Putyinról, majd hozzátette azt is, hogy „szerintem Oroszország nagy bajba kerül”. Trump azt is elárulta, hogy telefonbeszélgetést tervez az orosz elnökkel, de még nem tudja, mikor. Nemrég azt is megjegyezte, hogy Oroszország egymillió embert veszített az Ukrajna ellen indított háborújában. (Ez a szám az orosz áldozatok felső becslése.)

A Menhir

Bár soha nem jutott a hatalom közelébe, mérgező jelenlétével így is át tudta hangolni a francia közgondolkodást. Több mint fél évszázadig volt elmaradhatatlan szereplője a politikai életnek. Újrafazonírozott pártját lánya, Marine Le Pen, eszmei hagyatékát az alt-right francia letéteményese, Éric Zemmour viszi tovább.

Nehogy elrabolják

Huszonéves nőként lett vizsgáló a magyar rendőrségen, és idővel kivívta férfi kollégái megbecsülését. Már vezetői beosztásban dolgozott, amikor az ORFK-hoz hívták; azt hitte, szakmai teljesítményére figyeltek fel – tévedett. Patócs Ilona A nyomozó című könyve nem regény, hanem egy karrier és egy csalódás dokumentuma.