A szerk.

Milliók nevében

A szerk.

Elkezdődött a futball-vb, lejátszották Dzsu­dzsák Balázs zsíroskenyér-meccsét, Orbán Viktor pedig képes volt azt mondani a rádióban, hogy „Magyarország sosem támogatta a szankciókat, nem is szavaztuk meg őket”. Ám e hírek a közelébe sem érhettek annak, hogy megjelent Majoros Péter és Molnár Tamás Azt beszélik a városban című száma. 

„Gyakorlatilag felrobbantotta az internetet” – írták a lapok, a műhöz készült videóklipnek négy nap alatt már több mint 2,7 millió megtekintése volt.

Akár legyinthetnénk is erre, elvégre a YouTube és az egyéb közösségi oldalak manipulációja reklámipari rutinná vált, és Majoros Péter (Majka) eleve is a legnézettebb hazai előadónak számít.

Ám úgy tűnik, hogy Majoros most más vizekre evezett. Szemben a legutóbbi produkciójával, amikor ugyancsak párban, Pápai Joci magyar popsztárral közösen megalkották a lakodalmas gregoriánt (1,2 millió megtekintés), az „ózdi hős” most nem a giccs és blődli nyomvonalán próbál nagyobb bevételhez jutni, hanem – legalábbis a bulvársajtó szerint – „rendszerkritikával”. És mintha ebből az is következne, hogy Majorosnak össze kellett szednie minden bátorságát is, mielőtt nekiállt dalszöveget írni, s persze ahhoz is, hogy a művével előálljon. Tőle tudhatjuk, hogy a szám már több mint egy éve kész, „ám a választások előtt nem akartunk egy ilyen dalt kiadni, nehogy elfogultsággal vádoljanak bennünket egyik vagy másik oldal iránt”. Vagy úgy!

Most ne menjünk bele abba, hogy a rappernek nem volt kínos április közepén, a választások előtt Szijjártó Péterrel fotózkodni, s abba sem, hogy Majoros a kormánypropagandista Tv2 legismertebb „arca”. Sőt higgyük el neki azt is, amit tavasszal, a Szijjártó-látogatás után mondott, hogy ő „sosem lesz sáros politikától”, de még afelől se legyen kétségünk, hogy új dalának minden sorát az a nagy szíve diktálta. Ugyanakkor mégis hiába vannak mindenféle be- és kiszólások a szövegben az „ereszcsatornától” a parizeren át a „vadászkiállításig”, ha a legfontosabb sora mégis az, hogy „mindegy, hogy jobbra vagy balra húzod be az X-et”.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.