A szerk.

Nincs dolga

A szerk.

A kormánynak már nincs feladata az oltással, mindent megtett, jelentette ki a múlt héten Gulyás Gergely miniszter, például nem indít semmiféle kampányt annak érdekében, hogy a 12–18 év közötti gyerekek, fiatalok közül minél többen oltassák be magukat.

Azóta tudjuk azt is, hogy a kormány újabb jelentős lazításokra készül: 5,5 millió beoltottnál a maszkok is mehetnek a kukába. Árad felülről az optimizmus, visszakapjuk a „régi életünket”, a különösen virulens delta variánsról pedig, amely Nagy-Britanniában, Portugáliában, Oroszországban ismét berobbantotta a járványt, és már megjelent Magyarországon is, szó se essék.

Egy évvel ezelőtt ugyanezt láttuk. Orbánék tavaly ilyentájt a saját vállukat veregetve számoltak be a vírus fölött aratott diadalról, a járvány őszi hullámaira és az egészségügy labilis helyzetére figyelmeztető szakelemeket pedig lekezelően „riogatással” vádolták. A nyár végére viszont a valóság beszüremkedett a Karmelita kolostorba is, és Orbán arról kezdett beszélni, hogy a kormány irányította védekezés sikerét emberéletekben (vagyis a járvány akkor még alacsony napi halálozásában) kell mérni. Ám az elhalálozások ugrásszerű emelkedése, amelyet többé sem az addigi sikerpropaganda, sem a cinikus kísérőszöveg („az elhunytak többségében idős, krónikus betegek”) nem tudott ellensúlyozni, néhány hónap múltán mindenki számára nyilvánvalóvá tette a kormány hazugságait („A kormány segítségével a magyar egészségügy felkészülten várja a koronavírus újabb támadását!”). Jött az újabb retorikai csodafegyver: az „oltakozás”. Ráadásul Orbánék erre hivatkozva egyszerre harcolhattak „Brüsszel” ellen (amelynek állítólagos bénázása miatt kevés vakcina érkezik az országba), és sározhatták itthoni ellenfeleiket állítólagos oltásellenességük miatt. A kormány ismét ünnepeltette magát, orosz és főleg kínai vakcinák millióit vásárolta meg. Sem az orosz, sem a kínai vakcina máig nem rendelkezik az Európai Gyógyszerügynökség engedélyével (az ellenzék kizárólag ezt bírálta, nagyon helyesen), idehaza pedig gyanúsan rapid eljárással, nyílt politikai fölszólításra kapott a szakhatóságtól zöld jelzést mindkettő. Mi pedig attól kezdve minden nap arra ébredtünk, hogy Magyarország az átoltottságban Európa élvonalában van.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.