A szerk.

Sülve-főve

A szerk.

Nem mondhatni, hogy az emberiség jobb kedvre derítését szolgálják az ENSZ klímaváltozást vizsgáló kormányközi tanácsadó testületének (IPCC) rendszeres értékelő dokumentumai; már a most kiadott, 6. jelentés első (a klímaváltozás fizikai alapjaival foglalkozó) részét olvasva sincs sok okunk az örömre.

Kezdjük azzal, hogy 2021 a szokásosnál is melegebb nyarán alighanem százmilliók tűnődnek el, hogy ez a közvetve vagy közvetlenül meteorológiai eredetű katasztrófasorozat már a klímaváltozás következménye-e vagy sem.

Nos, az. A jelentést összerakó és annak anyagát sokszoros tudományos kontroll során verifikáló 200 fős tudósgárda véleménye egy szemernyi kétséget sem hagy a felől, hogy a válasz: igen. Igen, a németországi és Benelux-térségi (továbbá kínai, indiai stb.) giga­csapadékokat követő árvizek, az orosz, kanadai, amerikai (görög, török stb.) extrém szárazságból, melegből fakadó megaerdőtüzek, a brazíliai, argentínai hó- és jégvihar (bezzeg ott, a déli féltekén kemény tél is tud lenni ilyenkor!), a Közép-Európában mind jobban elhúzódó, egyre sűrűbben ismétlődő kánikulai időszakok is mind a romló idők csalhatatlan jelei. Ráadásul az IPCC jelentését prezentálók szerint ez csak a kezdet, a jövő ennél is pokolibb lesz.

A globális szárazföldi hőmérséklet átlaga a 2011–2020-as évtizedben már 1,09 fokkal melegebb volt az 1850–1900-as időszakban mértnél. (Azt most felejtsük el egy pillanatra, hogy a történeti időket nézve is egy viszonylag hűvös periódushoz viszonyítunk.) S tény, hogy az utóbbi öt esztendőben éltük meg a legmelegebb éveinket 1850 óta. Az is egyértelműnek tűnik, hogy a felmelegedést emberi tevékenység okozza, mindenekelőtt a fosszilis energiahordozók rendületlen elégetése (és csak utána a nagyüzemi állattartás óhatatlan metánterhelése). Ráadásul olyan hosszú ideig hagytuk elszabadulni az üvegházhatású gázok kibocsátását, hogy a következő 30 évben még biztosan folytatódik a felmelegedés.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!

Neked ajánljuk

És meghalni a gyönyörtől

„A fájdalom politikai kérdés, a gyönyör politikai kérdés” – okítja a haldokló Mollyt (Michelle Williams) egy gyönyörű leszbikus (Esco Jouléy), aki egy személyben radikálisan szabad szexuális felfedező és empatikus szociális munkás is.

Végtére is a gyerek az első

Lehet-e hazugságra építeni értelmes életet, főleg másokét, a családtagjainkét, a gyerekünkét? Persze kizárólag az ő érdekükben! Van-e olyan érdek, ami fontosabb, mint az igazság?

Kísérleti fizika

Öveges József fizikus, piarista szerzetes, tanár, mondhatni mé­dia­­sztár volt a hatvanas–hetvenes években. Közvetlen stílusban, élvezetesen előadott ismeretterjesztő előadásai és a közben bemutatott kísérletek tették ismertté.

Micimackóék felnőttek

Ládaasztal a fő díszletelem a Három Holló pincehelyiségének apró színpadán, olyan, amilyenek mellett a fesztiválokon szoktunk iszogatni. Körülötte jégkockához hasonló, hol egységes kékben, hol különböző színekben pompázó ülések. Gyerekként nem egészen így képzeltük a Százholdas Pagonyt.

Honfiak  

–Librettó–

(A helyszín az első négy felvonásban mindvégig a miniszterelnök dolgozószobája.)