A szerk.

Sülve-főve

A szerk.

Nem mondhatni, hogy az emberiség jobb kedvre derítését szolgálják az ENSZ klímaváltozást vizsgáló kormányközi tanácsadó testületének (IPCC) rendszeres értékelő dokumentumai; már a most kiadott, 6. jelentés első (a klímaváltozás fizikai alapjaival foglalkozó) részét olvasva sincs sok okunk az örömre.

Kezdjük azzal, hogy 2021 a szokásosnál is melegebb nyarán alighanem százmilliók tűnődnek el, hogy ez a közvetve vagy közvetlenül meteorológiai eredetű katasztrófasorozat már a klímaváltozás következménye-e vagy sem.

Nos, az. A jelentést összerakó és annak anyagát sokszoros tudományos kontroll során verifikáló 200 fős tudósgárda véleménye egy szemernyi kétséget sem hagy a felől, hogy a válasz: igen. Igen, a németországi és Benelux-térségi (továbbá kínai, indiai stb.) giga­csapadékokat követő árvizek, az orosz, kanadai, amerikai (görög, török stb.) extrém szárazságból, melegből fakadó megaerdőtüzek, a brazíliai, argentínai hó- és jégvihar (bezzeg ott, a déli féltekén kemény tél is tud lenni ilyenkor!), a Közép-Európában mind jobban elhúzódó, egyre sűrűbben ismétlődő kánikulai időszakok is mind a romló idők csalhatatlan jelei. Ráadásul az IPCC jelentését prezentálók szerint ez csak a kezdet, a jövő ennél is pokolibb lesz.

A globális szárazföldi hőmérséklet átlaga a 2011–2020-as évtizedben már 1,09 fokkal melegebb volt az 1850–1900-as időszakban mértnél. (Azt most felejtsük el egy pillanatra, hogy a történeti időket nézve is egy viszonylag hűvös periódushoz viszonyítunk.) S tény, hogy az utóbbi öt esztendőben éltük meg a legmelegebb éveinket 1850 óta. Az is egyértelműnek tűnik, hogy a felmelegedést emberi tevékenység okozza, mindenekelőtt a fosszilis energiahordozók rendületlen elégetése (és csak utána a nagyüzemi állattartás óhatatlan metánterhelése). Ráadásul olyan hosszú ideig hagytuk elszabadulni az üvegházhatású gázok kibocsátását, hogy a következő 30 évben még biztosan folytatódik a felmelegedés.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után.