A szerk.

Sülve-főve

A szerk.

Nem mondhatni, hogy az emberiség jobb kedvre derítését szolgálják az ENSZ klímaváltozást vizsgáló kormányközi tanácsadó testületének (IPCC) rendszeres értékelő dokumentumai; már a most kiadott, 6. jelentés első (a klímaváltozás fizikai alapjaival foglalkozó) részét olvasva sincs sok okunk az örömre.

Kezdjük azzal, hogy 2021 a szokásosnál is melegebb nyarán alighanem százmilliók tűnődnek el, hogy ez a közvetve vagy közvetlenül meteorológiai eredetű katasztrófasorozat már a klímaváltozás következménye-e vagy sem.

Nos, az. A jelentést összerakó és annak anyagát sokszoros tudományos kontroll során verifikáló 200 fős tudósgárda véleménye egy szemernyi kétséget sem hagy a felől, hogy a válasz: igen. Igen, a németországi és Benelux-térségi (továbbá kínai, indiai stb.) giga­csapadékokat követő árvizek, az orosz, kanadai, amerikai (görög, török stb.) extrém szárazságból, melegből fakadó megaerdőtüzek, a brazíliai, argentínai hó- és jégvihar (bezzeg ott, a déli féltekén kemény tél is tud lenni ilyenkor!), a Közép-Európában mind jobban elhúzódó, egyre sűrűbben ismétlődő kánikulai időszakok is mind a romló idők csalhatatlan jelei. Ráadásul az IPCC jelentését prezentálók szerint ez csak a kezdet, a jövő ennél is pokolibb lesz.

A globális szárazföldi hőmérséklet átlaga a 2011–2020-as évtizedben már 1,09 fokkal melegebb volt az 1850–1900-as időszakban mértnél. (Azt most felejtsük el egy pillanatra, hogy a történeti időket nézve is egy viszonylag hűvös periódushoz viszonyítunk.) S tény, hogy az utóbbi öt esztendőben éltük meg a legmelegebb éveinket 1850 óta. Az is egyértelműnek tűnik, hogy a felmelegedést emberi tevékenység okozza, mindenekelőtt a fosszilis energiahordozók rendületlen elégetése (és csak utána a nagyüzemi állattartás óhatatlan metánterhelése). Ráadásul olyan hosszú ideig hagytuk elszabadulni az üvegházhatású gázok kibocsátását, hogy a következő 30 évben még biztosan folytatódik a felmelegedés.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Halál kasmírpulóverben

Almodóvar öregszik. E tény új dolgokra sarkallja: megjött az étvágya, hogy az öregedésről és a halál egyre nyomasztóbb közelségéről meséljen, és el-elkalandozik spanyol anyanyelvétől.

Mi végre, mi végre?

A Láthatáron Csoport új produkciójának az alcíme – részvételi boldogulás 90 percben – csak első pillanatban tűnik furcsának, hisz’ mindenki próbál valahogyan boldogulni. Együtt, külön, akárhogy. De van-e értelme az egésznek?

Dubček dadogása

2023. október 17-én Pekingben, ahová Kína önfényező „Egy övezet, egy út” fórumára Orbán Viktor egyedüli uniós politikusként utazott el, a magyar kormányfő Vlagyimir Putyinnal is tárgyalt.

Sorcsere Brüsszelben

Az Európai Parlament október 27-én jóváhagyta az Ursula von der Leyen vezette második Európai Bizottság névsorát, rajta a magyar Várhelyi Olivérrel. Az EU új végrehajtó szerve, „kormánya” december 1-jén kezdte meg munkáját, és a 2029-es európai választásokig lesz hivatalban. Ugyanekkor történt őrségváltás az állam- és kormányfők testületében, az Európai Tanácsban is, ahol a belga liberális Charles Michel helyére a portugál szocialista António Costa lépett elnökként. Ezzel teljessé vált a tisztújítás az uniós intézmények élén.

Digidemokrácia

  • Bretter Zoltán

Az elmúlt években sokszor tettem fel magamnak azt a kérdést, hogy vajon hol marad a „román Orbán Viktor”? Az elnökválasztás november 24-én tartott első fordulójának másnapján Romániában mindenki azt kérdezte, hogy honnan bukkant föl Orbán Viktor románsággal súlyosbított változata?

A tétovák és a rutinos betartók

Két hónap után sem jutottak dűlőre egymással a frakciók a Fővárosi Közgyűlésben a főpolgármester-helyettesek ügyében, és nem tűnik úgy, hogy közelednének az álláspontok. A Tisza Párt mintha továbbra is keresné a helyét a fővárosi politikában.

Mennyek és poklok

Jövő márciusban lejár Matolcsy György mandátuma az MNB élén, utóda Varga Mihály pénzügyminiszter lesz. Mit köszönhetünk Matolcsy jegybankelnöknek a Pallas Athéné Alapítványokon, a „kőgazdag” fián és a még mindig magas alapkamaton kívül?

„Ezt ma egy magyar bíró nem meri kimondani”

Másfél évtizede dekorálja ki a kormány társadalmi célú hirdetéseknek álcázott propagandaplakátjait a pécsi jogász, akit ezért elmarasztalt a bíróság. Nem adja fel, az elzárást is vállalja a szabad véleménynyilvánításért. Örül annak, hogy az „óbaloldal” eltűnőben van, de szerinte a Tisza Párt nem tud választást nyerni ellenállási mozgalom nélkül.

„Megjelent egy elefánt”

Mit tesznek a szakemberek a hortobágyi őslovak védelméért, s hogyan kell elaltatni a Budapesti Állatkert egyik rinocéroszát – a Spektrum új, saját gyártású műsorából ez is kiderül, de a nézők a jegesmedvéktől kezdve a bölényeken át a viperákig rengeteg állattal találkozhatnak a nyolc epizódban. A Dr. S.O.S. – Vészhelyzet a vadonban két főszereplőjével beszélgettünk.

Felöltözhet, Mrs. Robinson

Miközben a média és a művészet a feminizmustól hangos, észre sem vesszük, hogy női egyenjogúság címen néha még mindig férfivágyakat kiszolgáló képeket, történeteket adnak el. A gerontoszex témáját feldolgozó filmeket olykor már önmagukban progressziónak tekintik – de vajon valódi reprezentálást nyújtanak-e az érintett nőknek, vagy csak mélyítik a problémát?