Szilvássy Zoltán, a Debreceni Egyetem rektorának pályaképe

Gyalog D4

Belpol

A kormány erőszakos egyetemi modellváltása egyetlen ellenszavazat nélkül ment át a Debreceni Egyetem szenátusán. A Fidesz–KDNP már 2013-ban megtalálta ott a maga emberét, Szilvássy Zoltánt, aki erőteljes kormányzati segítséggel lett rektor.

„Szégyen és gyalázat” – így minősítette a Narancsnak egy helyi értelmiségi a Debreceni Egyetem (DE) szenátusának január 21-i döntését. Az intézmény legfelső döntéshozó testülete 65 igennel támogatta az előkészítetlen, kierőltetett és az érintett fórumokon villámgyorsan átpasszírozott egyetemi modellváltást – egyetlen ellenszavazat sem volt, és csak hárman tartózkodtak. „Ilyen horderejű, elképesztő nagyságrendű átalakítást úgy vezényeltek le, hogy nem volt előkészítés, nem volt vita, egyetlen hatástanulmány sem készült, miközben ez az egyetemről szól, s magunkat egyetemi emberként illene ilyen értelemben is komolyan venni” – mondta egy, a neve elhallgatását kérő tanszékvezető.

„Irigykedve néztük a szegedi és a pécsi oktatók és hallgatók kiállását és küzdelmét. Igaz, a hatalommal szemben ők is elvesztették a harcot, de legalább volt méltósága a csatavesztésnek. Az elmúlt nyolc évben Szilvássy teljesen a maga képére formálta a szenátust, amelynek a működése leginkább az észak-koreai pártkongresszuson hozott határozatokra hajaz. Nincs ellenszavazat” – jegyezte meg lapunknak az egyetem ügyeit évtizedek óta figyelemmel kísérő egyik forrásunk.

A Debreceni Egyetem tanévnyitó szenátusi ülése

 
 
Rektor ♥ Viktor
Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt

Szó sem volt róla

Palkovics László, az Emmi akkori felsőoktatásért felelős államtitkára 2014 augusztusában, a DE rektorával, Szilvássy Zoltánnal folytatott megbeszélése után jelentette be, hogy az év végére elkészül a felsőoktatás stratégiája. A később elfogadott dokumentumban egy árva szóval nem utaltak az egyetemek modellváltására és alapítványi működtetésére. Horváth Zita, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) akkori felsőoktatásért felelős helyettes államtitkára 2019. december 16-án a Szegedi Akadémiai Bizottság székházában kétszáz egyetemi oktató előtt tartott előadást. A hangulat feszült volt, mivel akkorra már túl volt a honi felsőoktatás a Budapesti Corvinus Egyetem hatalmi szóval és kevés egyeztetéssel levezényelt modellváltásán (lásd: Rontás alatt, Magyar Narancs, 2021. február 18.). A három nagy vidéki felsőoktatási centrum, Szeged, Debrecen és Pécs felkészült a legrosszabb forgatókönyvre is. Horváth Zita azonban arról beszélt a Tisza-parti városban, amit az ottani egyetemi oktatók hallani szerettek volna: a Corvinusszal ellentétben a szegedi és a többi nagy vidéki egyetem nem kerül alapítványi fenntartásba.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

A végtelenített Simonka-per a bírói függetlenség árnyékában

A Simonka-per bírája, Laczó Adrienn lemondása nem a politikus elleni büntetőperről szól, de azt (is) nagymértékben befolyásolja. Egyrészt a szemünk előtt játszódik le egy irreálisan elhúzódó elsőfokú bírósági eljárás, másrészt a bírósági szervezet súlyos rendszerhibái mutatják, hogy egy tárgyalás hogyan fordul bohózatba és mi lesz a bírói autonómiával.