Szilvássy Zoltán, a Debreceni Egyetem rektorának pályaképe

Gyalog D4

Belpol

A kormány erőszakos egyetemi modellváltása egyetlen ellenszavazat nélkül ment át a Debreceni Egyetem szenátusán. A Fidesz–KDNP már 2013-ban megtalálta ott a maga emberét, Szilvássy Zoltánt, aki erőteljes kormányzati segítséggel lett rektor.

„Szégyen és gyalázat” – így minősítette a Narancsnak egy helyi értelmiségi a Debreceni Egyetem (DE) szenátusának január 21-i döntését. Az intézmény legfelső döntéshozó testülete 65 igennel támogatta az előkészítetlen, kierőltetett és az érintett fórumokon villámgyorsan átpasszírozott egyetemi modellváltást – egyetlen ellenszavazat sem volt, és csak hárman tartózkodtak. „Ilyen horderejű, elképesztő nagyságrendű átalakítást úgy vezényeltek le, hogy nem volt előkészítés, nem volt vita, egyetlen hatástanulmány sem készült, miközben ez az egyetemről szól, s magunkat egyetemi emberként illene ilyen értelemben is komolyan venni” – mondta egy, a neve elhallgatását kérő tanszékvezető.

„Irigykedve néztük a szegedi és a pécsi oktatók és hallgatók kiállását és küzdelmét. Igaz, a hatalommal szemben ők is elvesztették a harcot, de legalább volt méltósága a csatavesztésnek. Az elmúlt nyolc évben Szilvássy teljesen a maga képére formálta a szenátust, amelynek a működése leginkább az észak-koreai pártkongresszuson hozott határozatokra hajaz. Nincs ellenszavazat” – jegyezte meg lapunknak az egyetem ügyeit évtizedek óta figyelemmel kísérő egyik forrásunk.

A Debreceni Egyetem tanévnyitó szenátusi ülése

 
 
Rektor ♥ Viktor
Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt

Szó sem volt róla

Palkovics László, az Emmi akkori felsőoktatásért felelős államtitkára 2014 augusztusában, a DE rektorával, Szilvássy Zoltánnal folytatott megbeszélése után jelentette be, hogy az év végére elkészül a felsőoktatás stratégiája. A később elfogadott dokumentumban egy árva szóval nem utaltak az egyetemek modellváltására és alapítványi működtetésére. Horváth Zita, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) akkori felsőoktatásért felelős helyettes államtitkára 2019. december 16-án a Szegedi Akadémiai Bizottság székházában kétszáz egyetemi oktató előtt tartott előadást. A hangulat feszült volt, mivel akkorra már túl volt a honi felsőoktatás a Budapesti Corvinus Egyetem hatalmi szóval és kevés egyeztetéssel levezényelt modellváltásán (lásd: Rontás alatt, Magyar Narancs, 2021. február 18.). A három nagy vidéki felsőoktatási centrum, Szeged, Debrecen és Pécs felkészült a legrosszabb forgatókönyvre is. Horváth Zita azonban arról beszélt a Tisza-parti városban, amit az ottani egyetemi oktatók hallani szerettek volna: a Corvinusszal ellentétben a szegedi és a többi nagy vidéki egyetem nem kerül alapítványi fenntartásba.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.