Folyamatosan csökken az államigazgatásban dolgozó kormánytisztviselők és köztisztviselők reálkeresete, mert 2018 óta egyszer, 2022-ben emelkedett átlagosan 10 százalékkal az illetményük. A kormányhivataloknál mintegy 29 ezren, az önkormányzatoknál 27 ezren dolgoznak, és többségük havi nettó fizetése 210-220 ezer forint – írja a 24.hu.
Ez ahhoz képest érdekes, hogy ez idő alatt a kormányzati vezetők fizetése többször is nőtt, legutóbb július elsejétől, és jelentősen. A miniszterek illetményéről maga a miniszterelnök dönt, aki bruttó 6,5 millió forintos fizetésével az uniós kormánytagokhoz viszonyítva a legjobban keres, legalábbis az adott országokban mért átlagbérhez képest. 2018 és 2020 között a kormánytagok, államtitkárok, helyettes államtitkárok, kormánybiztosok, miniszteri biztosok bértömege duplájára nőtt.
A 24.hu-nak Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) elnöke arról beszélt, hogy a bértábla, amely megszabja a kormány- és köztisztviselők illetményét, és besorolási fokozattól függően akár milliós illetményt is meghatároz, elfedi azt, hogy a munkatársak nagy része a garantált bérminimum körül keres. Bár ez a fizetés nő is a bérminimum emelkedésével, de alulmúltja a pályakezdő pedagógusok bérszínvonalát – és ez a helyzet jellemző két-háromdiplomás munkatársak esetében is. Nem jellemző, hogy ez a közel hatvanezer ember pluszjuttatásokat kapna. A köztisztviselők napja 2017 óta számukra nem munkaszüneti nap. Akik keresettebb munkakörben dolgoznak, például informatikusok, jellemzően többet keresnek, mint azok, akik akár évtizedek óta a hivatalban dolgoznak. A kiemelt fizetésű vezetőket pedig általában politikai alkalmasságuk alapján választják ki, és munkafelügyelőként viselkednek. Nem jár jól, aki valamilyen problémával fordul hozzájuk.
A szakszervezet szerint jellemző az is, hogy bár a kormányhivatalok zömét néhány éve felújították – uniós pénzből –, előfordul, hogy a WC-ben nincs papír, és könyörögni kell azért is, hogy a kiégett égőt kicseréljék.
A dolgozók véleménynyilvánítása nem érintheti a politikát, amit praktikusan úgy értelmeznek a hivatalokban, hogy a munkáltatót sem szabad bírálni. Így a problémákról sem nagyon lehet beszélni.
A hivatali dolgozók azt tapasztalják, hogy Facebook-bejegyzéseiket figyeli a munkáltató, és aki a kormányt kritizálja, figyelmeztetik vagy elbocsátják.
A cikkre és a szakszervezeti nyilatkozatra MTI-közleményben reagált a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium.
A tárca szerint a cikkben szereplő állításokkal ellentétben a valóság az, hogy a kormányhivatali munkatársak az elmúlt öt évben háromszor részesültek béremelésben: 2020 márciusában átlagosan – a cafeteria bevezetésével együtt – 18 százalékos, 2022-ben átlag 10 százalékos, míg tavaly júliustól átlagosan 15 százalékos emelés történt.
Így 2020 óta összesen átlagosan csaknem 50 százalékos illetményemelés valósult meg a kormányhivataloknál, az ott dolgozók bruttó átlagbére jelenleg 510 585 forint.
Leszögezték: a lap és Boros Péterné szakszervezeti elnök állítása, miszerint az elmúlt öt évben mindössze egyszer – 2022-ben – történt emelés, nemcsak valótlan, de a szféra ismeretének teljes hiányáról, vagy szándékos félretájékoztatásról tanúskodik.
„Szintén nem igaz az az állítás, hogy a kormányhivatali dolgozók jelentős része a garantált bérminimumért dolgozna. Ezzel szemben az igazság az, hogy a 34 ezer kormányhivatali dolgozó 98,7 százaléka magasabb illetményben részesül, mint a garantált bérminimum” – olvasható a közleményben. A kormány a közigazgatásban dolgozók további illetményemelését kiemelt prioritásként kezeli – emelte ki a minisztérium.
