Többszöri kérésünkre sem árulja el a Főpolgármesteri Hivatal, hány milliárd forint kártérítést fizet a főváros a Siemensnek a négyes metró biztosítóberendezéseinek telepítése miatt. Szerettük volna megkapni a német vállalattal egy hete erről aláírt szerződést, ám kérésünket arra hivatkozva utasították el, hogy a megállapodást még nem szignózta valamennyi érintett. A dokumentumot egyébként, bár a főváros kötötte, nem Tarlós István főpolgármester, hanem Bolla Tibor, a BKV Zrt. vezérigazgatója és Dale A. Martin, a Siemens elnök-vezérigazgatója látta el kézjegyével. A német multi azért követel kötbért, mert a négyes metró kivitelezésének többéves csúszása, legfőképpen az Alstom szerelvények késedelmes gyártása miatt nem tudta időben kezdeni az eszközök telepítését az alagútba, állomásokra. (A metrókocsi-beszerzés viszontagságairól lásd: Zakatolás a semmibe, Magyar Narancs, 2010. november 11.)
| ||
A titkolózás ellenére egy kormányhatározatból lehet következtetni a főváros által fizetendő kárpótlásra: a Magyar Közlöny április 19-i számában jelent meg az 1218. számú határozat, mely szerint a kormány a "budapesti 4. számú metróvonal I. szakasz: Co-09 szerződés rendszerek és áramellátás tárgyában a SIEMENS M4 Budapest Konzorciummal megkötött vállalkozási szerződés 1. pont szerinti szerződésmódosításaiban meghatározott hazai költségvetési forrást összességében 21 778 976,38 euró összegben állapítja meg. Határidő 2013. május 3., Orbán Viktor s. k." A fővárosra tehát várhatóan hozzávetőleg 8 millió euró, 300 forintos árfolyamon számolva 2,4 milliárd forint, míg a magyar kormányra körülbelül 6,5 milliárd forint kifizetése hárul.
A 30 millió eurót múlt szeptemberben jelentette be Tarlós, sikerként értékelve, hogy egyévi egyeztetést követően a Siemens 70 millió eurós kötbérigényét 40 millióval lealkudták. (A Siemens megbízási szerződésének értéke öszszesen 108 millió euró volt.) Szerkesztőségünkbe akkortájt olyan információ jutott el, miszerint létezik olyan szakvélemény, amely nem 30, hanem csak 20 millió euró kifizetését tartja jogosnak. Az állítás valóságtartalmának tisztázása végett megkerestük a négyes metró független mérnöki, műszaki ellenőri feladatait 2013-ig ellátó Eurometro Mérnökiroda Kft.-t, amely a DBR Metro Projektirodához irányított arra hivatkozva, hogy ott kezelik az adatot.
A DBR 2012. október 31-én megtagadta a dokumentum kiadását az infótörvény azon passzusa alapján, hogy döntés-előkészítési anyagról van szó. "A közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatáskörébe tartozó döntés meghozatalára irányuló eljárás során készített vagy rögzített, a döntés megalapozását szolgáló adat a keletkezésétől számított tíz évig nem nyilvános" - így szól a Fidesz-kormány által alkotott, 2011-ben hatályba lépett, információs önrendelkezésről és az információszabadságról szóló törvény 27. paragrafusa. (Ezt egyre többször vetik be a hatalmat gyakorló szervek, hogy megtagadják az adatok nyilvánosságra hozását.) A BKV hivatkozott a folyamatban lévő választott bírósági eljárásra és arra, hogy ehhez a Siemens hozzájárulása is szükséges. Miután heteken át hiába vártuk a szakvéleményt, a szerző ezt követően a Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezet segítségével pert indított a megítélésünk szerint közérdekű adat megismerése érdekében. A Pesti Központi Kerületi Bíróság eddig három tárgyalást tartott, amelyen adatkezelőként a BKV jelent meg. (Lásd: Miért 30 millió euró kötbért fizetünk a Siemensnek?, magyarnarancs.hu, 2013. február 11.)
A BKV ellenkérelmében többek között arra hivatkozott, hogy a 100 millió forintot meghaladó követelés ügyében a Fővárosi Közgyűlés jogosult dönteni. Azt állította, az egyeztetési folyamat nem zárult le, "a mérnök határozata nem végleges döntés", az adat ezért is titkolandó. Ennek az érvelésnek azonban ellentmond, hogy éppen azon a napon, amikor megtagadták a dokumentum kiadását, 2012. október 31-én a Fővárosi Közgyűlés zárt ülésén határozott a kötbér kifizetéséről. Tizenkilenc támogató szavazattal arról döntöttek, hogy a BKV 30 millió 250 ezer eurót fizet a Siemensnek, a projekt megvalósításának határidejét pedig 2010. április 26-ról 2014. március 31-re módosítják. Vagyis "a szükséges döntés megszületett", és a hazai adófizetők nyugodtan megismerhetnék, milyen szakvélemény alapján fizet ki 9 milliárd forint kötbért a főváros, illetve a magyar állam. A per e hónapban folytatódik.
Maguk közöttAz Eurometro Kft. havonta nettó 120 millió forintért látta el a független mérnöki - köztük a számlakifizetés engedélyezésének - teendőit az év végéig. Tavaly júniusban lejárt szerződését a BKV nem hosszabbította meg, új közbeszerzést írt ki, amelyen a Metróber Kft. nyert havi 45 millió forintos ajánlattal. A szerződést mégsem kötötték meg, mert az eredményt az Eurometro anyacége megtámadta. A BKV ekkor nemzetbiztonsági okokra hivatkozva mentességet kért a közbeszerzés alól, majd a feladatot a Budapesti Közlekedési Központ Zrt. közútkezelő társaságára, a BKK Közút Kft.-re testálta - annak ellenére, hogy az EU kifejezetten megköveteli a megbízótól, beruházótól független mérnök alkalmazását. Persze jogilag ezt is "rendbe tették": a Fővárosi Közgyűlés 2012. decemberben felmentést adott a BKV-nak e kitétel alól. |
