Alapítványi kezelésre bízza a Millenárist a kormány

Belpol

Nem ez az alapítvány az egyetlen, amelynek most kedveskedik a kormány.

Egy, a kormány által kedden beadott törvényjavaslat szerint alapítványi fenntartásba kerül a Millenáris is, amely még az első Orbán-kormány szívügyeként jött létre, eddig egy nonprofit Kft. fenntartásában működött, a tulajdonosi jogokat azonban így is a Miniszterelnökség közigazgatási államtitkára gyakorolta.

A keddi javaslat szerint a kormány azonban létrehozza a Millenáris Tudományos Kulturális Alapítványt mint közérdekű vagyonkezelőt, amelynek feladata

egy „tudományos, kulturális és oktatási központ és innovatív, családbarát, interaktív közösségi tér megteremtésének és működési feltételeinek a biztosítása”.

A hely a javaslat szövege szerint a „nemzeti és a nemzetközi együttműködést” jelképezi, Európa társadalmi, kulturális és életmódbeli értékein, a tudományos-technikai fejlesztésen és az információs társadalom eredményein alapul, és a jövőt mutatja be.

Mindez közérdekű célnak minősül, a létrejövő alapítvány induló tőkéjét pedig az eddigi nonprofit Kft. 9,18 milliárd forintja adja majd.

A javaslat azonban nem csak erről rendelkezik, hanem arról is, hogy a kormány az állam nevében csatlakozik az eddig elvben tőle függetlenül működő, ám az utóbbi években jelentős költségvetési támogatásokat kapó Batthyány Lajos Alapítványhoz, amelyet közérdekű vagyonkezelő alapítvánnyá nyilvánítanak.

Ehhez szükség van az alapító okirat és a kuratórium módosítására is, a javaslat pedig előrevetíti azt is, hogy az állam majd ebben az esetben is vagyonnal száll be az alapítványba.

A még Antall József által alapított, majd a Fidesz közelébe került Batthyány Alapítvány tevékenységéről korábban részletes cikket közöltünk, akkor megpróbáltuk azt is felderíteni, hogy mivel foglalkoznak.

Mit csinál a Batthyány Alapítvány?

Antall József alapította, ma már Habony Árpádhoz és Tombor Andráshoz közeli emberek ülnek a kuratóriumában. Egykor Rogán Antal volt a titkára, ma már tőle kapnak kormánytámogatást. Honnan indult és mivel foglalkozik a rejtélyes Batthyány Lajos Alapítvány? Az idén 3,5 milliárd forintból gazdálkodhat a Batthyány Lajos Alapítvány (BLA) - derült ki június elején a Miniszterelnöki Kabinetiroda nyilvánosságra hozott szerződéslistájából.

A mostani javaslat szerint az alapítvány „különös hangsúlyt fektet a civil társadalom szervezésére”, közéleti és tudományos konferenciákat, kerekasztal-beszélgetéseket és egyéb eseményeket rendez, pénzt ad oktatási tevékenységekre és tehetséggondozásra, karitatív támogatásokra, szakkollégiumok, kisebbségi közösségek, történelmi kutatások és a könyvkiadás, az olvasás népszerűsítésének támogatására, valamint „családtámogatási programok bátorítására”.

A javaslat további részében az állam két pécsi ingatlant ad a Mathias Corvinus Collegiumot működtető alapítványnak: az egyik a belvárosban a Pécsi Nemzeti Színházzal szemközt található Király utca 13-as szám, a volt Nemzeti Casino épülete; a másik a Mária utca 10-es szám alatti lakóház.

Korábban azzal is részletesen foglalkoztunk, hogy a kormány egy értékes részvénycsomaggal támogatta meg a hozzá közelálló üzletember, Tombor András által alapított magán szakkollégiumot, amelynek célja a Kárpát-medence legjelentősebb tehetséggondozó intézményének kiépítése.

A holnap ifjú serege

Eddigi költségvetése sokszorosát kapja a jövőben a Ma­thias Corvinus Collegiumot (MCC) fenntartó alapítvány, a cél a Kárpát-medence legjelentősebb tehetséggondozó intézményének kiépítése. De milyen képzés folyik abban a szakkollégiumban, amit a Habony Árpád hitelezőjeként ismert Tombor András alapított?

Figyelmébe ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.

Kiárusítás

Lassan másfél éve szivárgott ki, hogy az állam egy olyan arab befektetőnek, Mohamed Alabbarnak adná Budapest legértékesebb egybefüggő belterületét, a Rákosrendezőt, aki mindenféle felhőkarcolót képzel oda, egyebek mellett a Hősök tere látképébe belerondítót is.

24 óra

„Megállapodást kellene kötnie. Szerintem tönkreteszi Oroszországot azzal, ha nem köt megállapodást – mondotta Trump elnök a beiktatása utáni órákban Vlagyimir Putyinról, majd hozzátette azt is, hogy „szerintem Oroszország nagy bajba kerül”. Trump azt is elárulta, hogy telefonbeszélgetést tervez az orosz elnökkel, de még nem tudja, mikor. Nemrég azt is megjegyezte, hogy Oroszország egymillió embert veszített az Ukrajna ellen indított háborújában. (Ez a szám az orosz áldozatok felső becslése.)

A Menhir

Bár soha nem jutott a hatalom közelébe, mérgező jelenlétével így is át tudta hangolni a francia közgondolkodást. Több mint fél évszázadig volt elmaradhatatlan szereplője a politikai életnek. Újrafazonírozott pártját lánya, Marine Le Pen, eszmei hagyatékát az alt-right francia letéteményese, Éric Zemmour viszi tovább.