Befejezte munkáját a bicskei gyermekmolesztálási ügyet és körülményei vizsgáló fővárosi eseti bizottság, és a csütörtöki záróülésen városvezetői koalíciós többséggel elfogadták a vizsgálattal kapcsolatos jelentést – írja a Telex. A jelentést a három megjelent, városvezető koalícióhoz tartozó bizottsági tag megszavazta, a Fidesz nem ment el a záróülésre.
A jelentés felveti a fenntartó fővárosi önkormányzat felelősségét, hogy fegyelmi eljárás, belső vizsgálat nem indult az ügy 2011-es kipattanásakor. Különösen aggályosnak tartja emellett, hogy a molesztálással meggyanúsított igazgatót sem függesztették fel, még a rendőrségi eljárás idején sem, annak ellenére, hogy megfélemlítette és befolyásolta bejelentők és a tanúkat, azok visszaemlékezése szerint. Sőt, az igazgató bent lakott az intézményben, annak ellenére, hogy családjának lakása volt a városban.
A jelentés megállapítása szerint bizonyíthatóan voltak olyan információk, amely alapján a gyermekek és a bejelentők védelmének érdekében a 2011-es rendőrségi nyomozás idején be kellett volna avatkozni a fővárosnak.
A jelentés szerint Tarlós István akkori főpolgármester nem kívánt megjelenni az ülésen, de levélben válaszolt a bizottság kérdéseire. Válaszában azt írta, hogy a főpolgármesteri átadás-átvétel kapcsán nem kapott külön információkat az intézményről, viszont az igazgatót „Demszkyék” nevezték ki és tartották hivatalban, 26 év alatt egyedül az ő városvezetése alapján történt intézkedés kezdeményezése. A bejelentő munkatársak elbocsájtását Tarlós disznóságnak minősítette.
A korábbi főpolgármester álláspontja, hogy mindenkinek politikai felelőssége van abban, ami a ciklusa alatt történt. Tarlós azt írta, a hosszú történetből a 2011-es esemény az, ami az ő ciklusában történt meg, ezt sajnálja és bocsánatot kért az ügyben. Ugyanakkor felvetette, hogy mindenki vállalja erkölcsileg a maga részét.
Azt is írta, hogy a később elítélt bicskei igazgatónak átadott Bárczy-díjat utólag már nem tartaná támogathatónak, ugyanakkor a díjra nem ő tett javaslatot, ezt, mint mondta, 2015-ben bizalmi alapon szavazták meg. A jogerős ítéletet követően Tarlós István is visszavonta volna a kitüntetést, de erre a választások eredménye miatt már nem volt lehetősége.
A bizottságnak írásban válaszolt a kitüntetés felterjesztője, Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes is. Bagdy állítása szerint személyesen nem ismerte az igazgatót, az ügyről semmilyen személyes információja nincs, elmondása szerint a gyermekotthon igazgatóját szakmai körökből javasolták neki, a személyes felelőssége kapcsán a díj adása rossz érzésekkel tölti el.
A jelentés megállapításai között az szerepel: nehezen hihető, hogy valaki személyesen kézzel írt ajánlást tesz és díjra alkalmasság kapcsán méltat olyan személyt, akit nem is ismer, de ha így történt, az még inkább felveti Bagdy Gábor felelősségét a díj adományozása kapcsán.
A bizottsági ülésen szóba került egy sajtóközlemény is, amit visszavontak, amely a gyermekotthonból érkezett bejelentések rendőrségnek továbbításáról szólt. A bizottság arra jutott, hogy nem deríthető ki, hogy a fenntartó részéről ki döntött a nyilvánosság kizárásáról, és hogy a közleménytervezet kiadását végül ki állíttatta le.
A jelentés szerint a Bárczy István-díj 2015-ös adományozása idején mind a főjegyző, mind pedig a sajtófőnök információval bírhatott a 2011-es bejelentésről és az azt követő eljárásokról, ennek fényében érthetetlen, hogy miért nem jelezték, hogy a jelölés sértheti a fővárosi önkormányzat érdekeit.
A vizsgálóbizottság korábban meghallgatta az ügy két bejelentőjét és egy munkatársat is, az egyik bejelentő határozott véleménye az volt, hogy az igazgató kapcsolatrendszere és kiváló megítélése kifejezetten akadályozó tényező volt, de nem volt tiszta a jelzőrendszeri protokoll sem (ezt jóval később alkotta meg a szakminisztérium). A bejelentő egyértelműen leírta, hogy teljesen nyilvánvaló volt számukra, hogy az intézmény többi dolgozója és igazgatóhelyettesi gárdája nem fogja elősegíteni a jelzést, ezért tették a fenntartó felé a jelzést, amelyet „semleges módon” nyugtáztak. Emellett megerősítette, hogy a bejelentést követően a bejelentőkkel kapcsolatos munkaügyi retorziók történtek.
A gyermekotthon egy volt munkatársa azt mondta, hatalmas csalódást okozott neki a gyermekotthon működéséért felelős fővárosi önkormányzat közömbös hozzáállása, hogy falba ütköztek. Az önkormányzat szerinte elindíttatta ugyan a nyomozást, de ezzel mosta kezeit és később sem ellenőrizte a nyomozás körülményeit, így „intenzíven zajlott a bántalmazást jelző gyermekek befolyásolása, megvásárlása, fenyegetése, egymás ellen fordításuk.” Egyik fiúnak, ha megérdemli, sífelszerelést ígért az egyik vezetőhelyettes, amit később meg is kapott.
A bizottság az üggyel összefüggésben három javaslatot fogadott el. Eszerint
- a fővárosi önkormányzat az erőszakos és szexuális cselekmények áldozatai számára hozzon létre bejelentő felületet, amely automatikus jelzéssel él az illetékes hatóságok irányába, segíti a bejelentőt a bejelentés megtételében, egyértelmű információt nyújt a jelzőrendszer működéséről, a jelzőrendszeri tagok kötelezettségeiről;
- a pedofil és szexuális cselekmények áldozatai traumáinak kezelésére, illetve hozzátartozók, szülők, nagyszülők, gondviselők számára történő tájékoztatás, felvilágosítás céljából a fővárosi önkormányzat hozzon létre, vagy szakmai szervezetek bevonásával működtessen konzultációs fórumokat, nyújtson mentális, pszichológiai segítséget;
- a fővárosi önkormányzat szervezzen akkreditált képzéseket, tanácskozásokat, konferenciákat a bűnmegelőzés és az áldozatsegítés témakörében az állami és önkormányzati szervekkel, valamint a szexuális zaklatás ellen küzdő, a jelzőrendszer megerősítésén tevékenykedő civil közösségek bevonásával.
Wintermantel Zsolt, a bizottság fideszes alelnöke a Telexnek azt mondta, szerinte a bizottság négy ülése alatt bebizonyosodott, hogy a testület tökéletesen alkalmatlan arra, hogy egy ilyen ügyben bármilyen érdemi megállapítást tegyen, véleménye szerint semmi új, lényegi információt nem tártak fel a főjegyzői vizsgálathoz képest. Főként személyes tapasztalatokat, korábbi dolgozók, vezetők véleményét ismerték meg, de ez érdemben nem vitte előrébb a fővárost abban, hogy elkerülhetők legyenek a hasonló esetek.
Wintermantel közölte, hogy szerinte a bizottság elnöke, a DK-s Kiss László teljesen szubjektív módon állította össze a jelentést a válaszlevelekből és meghallgatásokból, aminek szövege inkább sejtetéseket tartalmaz, és szétkeni az ügyet teljes mértékben. Úgy gondolja, hogy egy egészen más hangvételű és fókuszú jelentést is össze lehetett volna állítani a meghallgatások alapján. Személyes véleménye továbbá, hogy az áldozatok tragédiájához méltatlan, ami történt a bizottságban. A jelentésben megfogalmazott három javaslat szerinte erőtlen, konkrét intézkedéseket nem tartalmaz, és túl általános ahhoz, hogy a jövőben máshogy alakuljon egy ilyen ügy.
