Orbán Viktor: „A szólásszabadság Nyugat-Európában rossz bőrben van”

  • narancs.hu
  • 2024. április 19.

Belpol

A miniszterelnök szerint kampány idején nem spekulálni kell, hanem „lőni, tölteni, lőni, tölteni”.

Azt jól érzékelik Európában a vezetők és a polgárok is, hogy a világ veszélyes hellyé vált, mindenki attól retteg, hogy a közel-keleti konfliktus más államokra is kiterjedhet, de mindegyik konfliktust másképp kell kezelni – mondta Orbán Viktor szokásos péntek reggeli rádióinterjújában.

A Telex összefoglalója szerint a miniszterelnök arról beszélt, mindenki jobban jár, ha sikerül lenyugtatni a közel-keleti konfliktust, viszont „az ukrán háború egy másik eset”, „mert ez egy jelentős konfliktus, itt a szomszédunkban”. Orbán szerint egy fejezete az orosz-ukrán háborúnak lezárult, azonban a NATO is csúszik bele a háborúba. „Az a kérdés, hogy ki tudunk-e maradni ebből a háborúból” – fogalmazott a miniszterelnök, hozzátéve, amíg nemzeti kormány van, addig Magyarország nem vesz részt a háborúban.

„Azért dolgozom minden alkalommal, hogy elkerüljük azt a helyzetet, hogy a Magyarországnak járó pénz Ukrajnában landoljon”

– jelentette ki ezek után Orbán, aki szerint ezt lehet vétónak nevezni, mindenesetre úgy véli, a lehető legkevesebb pénzt kell odaadni Ukrajnának, mert az európai középosztály szenved.

A miniszterelnök az interjúban úgy fogalmazott, „a szólásszabadság Nyugat-Európában rossz bőrben van”, szerinte a politikusok, az egyetemek és a média egyszínűvé váltak, szerinte olyan „véleményúthenger” uralkodik, ami azt eredményezi, hogy két ellenkező politikai irányultságú német újság ugyanazt írja. Orbán természetesen megemlékezett a Brüsszelben betiltott, majd ismét engedélyezett Nemzeti Konzervatív Konferenciáról (NATCON) is, elmondása szerint „nyíltan megfenyegették a szállodásokat, a cateringeseket”.

Orbán Viktor egyébként egy másik brüsszeli konferencián is részt vett a héten, ahol – mint mondta – elővette és felolvasta a Soros-tervet, amiben szerinte le van írva, hogyan kell szétverni Európát. „Soros György leírta, hogy minden évben be kell engedni egymillió migránst” – mondta Orbán, aki szerint nyilvánvaló politikai szándék van erre Európában. A migráció kérdésében a kormányfő szerint a „szigorúskodás” nem segít, a kulcs, hogy szabad-e egy migránsnak letelepedési engedély nélkül tartózkodni egy országban. Szerinte az a fontos, hogy elbírálás közben hol várakozik az, aki le szeretne telepedni.

A migráció után a mezőgazdaság helyzetéről és az ukrán gabonadömpingről szólva Orbán elmondta: „Mi ugyan meg tudjuk védeni a saját piacunkat, de azokon a piacokon van a bajunk, ahol eddig eladtuk a gabonát.” Szerinte ez a magyar gazdáknak rossz, az ukrán oligarchák és a nagy amerikai cégek viszont nyernek az orosz-ukrán háború miatt kialakult gabonadömpingen.

Orbán az Európai Unió elmólt öt évével kapcsolatban úgy fogalmazott, bár nem az ő „osztályfőnöki értékelésére” van szükség, azért több pontot felsorolt, ami miatt szerinte a mostani brüsszeli vezetésnek mennie kell. A kormányfő az interjú végén arról is beszélt, szerinte a politika nem egy bonyolult műfaj, de most kampány van:

„Ilyenkor nem spekulálni kell, hanem lőni, tölteni, lőni, tölteni, tehát harcolni kell.

Orbán Viktor ismét elmondta, szerint az európai parlamenti választás tétje, hogy a háborúpártiak vagy a békepártiak nyernek-e.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.