Orbán Viktor: „A szólásszabadság Nyugat-Európában rossz bőrben van”

  • narancs.hu
  • 2024. április 19.

Belpol

A miniszterelnök szerint kampány idején nem spekulálni kell, hanem „lőni, tölteni, lőni, tölteni”.

Azt jól érzékelik Európában a vezetők és a polgárok is, hogy a világ veszélyes hellyé vált, mindenki attól retteg, hogy a közel-keleti konfliktus más államokra is kiterjedhet, de mindegyik konfliktust másképp kell kezelni – mondta Orbán Viktor szokásos péntek reggeli rádióinterjújában.

A Telex összefoglalója szerint a miniszterelnök arról beszélt, mindenki jobban jár, ha sikerül lenyugtatni a közel-keleti konfliktust, viszont „az ukrán háború egy másik eset”, „mert ez egy jelentős konfliktus, itt a szomszédunkban”. Orbán szerint egy fejezete az orosz-ukrán háborúnak lezárult, azonban a NATO is csúszik bele a háborúba. „Az a kérdés, hogy ki tudunk-e maradni ebből a háborúból” – fogalmazott a miniszterelnök, hozzátéve, amíg nemzeti kormány van, addig Magyarország nem vesz részt a háborúban.

„Azért dolgozom minden alkalommal, hogy elkerüljük azt a helyzetet, hogy a Magyarországnak járó pénz Ukrajnában landoljon”

– jelentette ki ezek után Orbán, aki szerint ezt lehet vétónak nevezni, mindenesetre úgy véli, a lehető legkevesebb pénzt kell odaadni Ukrajnának, mert az európai középosztály szenved.

A miniszterelnök az interjúban úgy fogalmazott, „a szólásszabadság Nyugat-Európában rossz bőrben van”, szerinte a politikusok, az egyetemek és a média egyszínűvé váltak, szerinte olyan „véleményúthenger” uralkodik, ami azt eredményezi, hogy két ellenkező politikai irányultságú német újság ugyanazt írja. Orbán természetesen megemlékezett a Brüsszelben betiltott, majd ismét engedélyezett Nemzeti Konzervatív Konferenciáról (NATCON) is, elmondása szerint „nyíltan megfenyegették a szállodásokat, a cateringeseket”.

Orbán Viktor egyébként egy másik brüsszeli konferencián is részt vett a héten, ahol – mint mondta – elővette és felolvasta a Soros-tervet, amiben szerinte le van írva, hogyan kell szétverni Európát. „Soros György leírta, hogy minden évben be kell engedni egymillió migránst” – mondta Orbán, aki szerint nyilvánvaló politikai szándék van erre Európában. A migráció kérdésében a kormányfő szerint a „szigorúskodás” nem segít, a kulcs, hogy szabad-e egy migránsnak letelepedési engedély nélkül tartózkodni egy országban. Szerinte az a fontos, hogy elbírálás közben hol várakozik az, aki le szeretne telepedni.

A migráció után a mezőgazdaság helyzetéről és az ukrán gabonadömpingről szólva Orbán elmondta: „Mi ugyan meg tudjuk védeni a saját piacunkat, de azokon a piacokon van a bajunk, ahol eddig eladtuk a gabonát.” Szerinte ez a magyar gazdáknak rossz, az ukrán oligarchák és a nagy amerikai cégek viszont nyernek az orosz-ukrán háború miatt kialakult gabonadömpingen.

Orbán az Európai Unió elmólt öt évével kapcsolatban úgy fogalmazott, bár nem az ő „osztályfőnöki értékelésére” van szükség, azért több pontot felsorolt, ami miatt szerinte a mostani brüsszeli vezetésnek mennie kell. A kormányfő az interjú végén arról is beszélt, szerinte a politika nem egy bonyolult műfaj, de most kampány van:

„Ilyenkor nem spekulálni kell, hanem lőni, tölteni, lőni, tölteni, tehát harcolni kell.

Orbán Viktor ismét elmondta, szerint az európai parlamenti választás tétje, hogy a háborúpártiak vagy a békepártiak nyernek-e.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Majdnem Magyarországon találták fel a hormonális fogamzásgátlást

A magyar gyógyszeriparban már az 1930-as években eljutottak a hormonális fogamzásgátlás lehetőségéhez, a korabeli magyar társadalom azonban nem volt fogékony az ötletre. Ennek ellenére magyaroknak is köszönhető a tabletta feltalálása. Két magyar cég és két magyar ember három története a huszadik század sűrű és komor eseményeinek desztillátuma.