Jelentősen csökkentené a frissen alakult építőipari akciócsoport a szakhatósági ügyintézés idejét, beleértve többek között az engedélyezési eljárás és a környezetvédelmi hatásvizsgálat lebonyolítását. Csakhogy az eljárások már most is azért is húzódnak, mert nincs elég szakember a rendszerben.
„Továbbra is az a cél, hogy az operatív törzs egyfajta gyorsító pályaként üzemeljen és olyan intézkedéseket, olyan javaslatokat fogalmazzon meg, amelyek meggyorsítják a gazdaság szereplőinek akár a beruházási, akár a fejlesztési, akár más gazdasági tevékenységét” – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter szeptember végén, amikor bejelentette, hogy újabb akciócsoport alakult, ezúttal építőipari témában. A csoport feladata, hogy bővítse az építőipari kapacitásokat és gyorsítsa a beruházásokat, ehhez pedig már konkrét javaslatokkal is foglalkoznak. A hatósági ügyintézés felpörgetése érdekében csökkenteni kívánják az engedélyezési eljárásokat, a környezetvédelmi hatásvizsgálat és a közműveket érintő munkák elvégzési idejét. A javaslatok a kivitelezéssel foglalkozó cégek igényeihez igazodnak, miközben a hivatali és hatósági ügyintézésben érintett szakmai képviselőkkel nem volt egyeztetés.
Nevetségessé válhat
„Ezek érdemi eljárások, alaposan kell eljárni, különben a hatósági ügyintézés válik egyszerűen nevetségessé. Nem lehet ezeket a végtelenségig gyorsítani” – mondja Erő Zoltán, Budapest főépítésze. Például egy környezeti hatásvizsgálat komoly munkát igényel, hiszen azt a környezetre jelentően ható tevékenységek, fejlesztések megkezdése előtt kell elvégezni a környezetvédelmi engedély megszerzéséért. A hatályos jogszabályok pontosan rendelkeznek arról, melyek ezek a beruházások: autópálya, vasúti pálya, kikötők, erőművek építése vagy bányászati tevékenység, de ide tartozik az intenzív állattartó telep, illetve vadaskert létesítése és az erdő igénybevétele is. A környezeti hatásvizsgálati eljárás megkezdése előtt el kell készíttetni a környezeti hatástanulmányt, amelyet csak szakértői jogosultsággal rendelkező környezetvédelmi szakember végezhet.
Koji László az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének elnöke – amely szervezet maga is benne van az építőipari akciócsoportban – lapunknak elmondta, hogy a szakhatóságok véleményezési idejét szeretnék lerövidíteni és ehhez tizenöt napos határidőket javasolnak, amelyet csak maximum harminc napig lehetne meghosszabbítani, szemben a jelenlegi hatvannal. De hasonló időkeretet látnának szívesen a közüzemi szolgáltatók építésügyi kérelmeivel kapcsolatban is. „A közműveknél nem az a probléma, hogy a gázművektől a tervezőnek kell egy engedély a gáztervre, hanem az, hogy a gázműveknek nincsen elég embere és az egész procedúra rettenetesen elhúzódik” – állítja Budapest főépítésze. A munkaerőhiány azonban más közműszolgáltatókat is érint; elég, ha a rezsicsökkentést és a közműadót legjobban megszenvedő víziközmű-ágazatra gondolunk, ahol hovatovább a biztonságos szolgáltatást veszélyezteti a szakemberhiány (erről bővebben lásd: Végstádium, Magyar Narancs, 2020. február 13.)
Már lazítottak
A kormány már néhány évvel ezelőtt komoly gyorsításba kezdett az építési engedélyeknél: egyszerűen megszüntette az engedélykötelességet az ingatlanok egy bizonyos típusánál és csak bejelentési kötelezettséget írt elő. Az építtetőnek például nem kellett figyelembe vennie az adott település helyi építési szabályzatát (HÉSZ), ám ez akkora felzúdulást okozott a szakmában, hogy később módosították az „egyszerű bejelentés” szabályait. (Bizonyos – de nem az összes – HÉSZ-ben szereplő előírást újra figyelembe kell venni.) Ilyen bejelentéssel a 300 négyzetméter összes hasznos alapterületű lakóingatlanok építésénél és bővítésénél lehetett első körben élni, azonban később ez is módosult, már 300 négyzetméter feletti házakra is érvényes az engedélymentesség akkor, ha az építtető nem cég, hanem természetes személy, kizárólag saját lakhatás céljából építkezik, a lakóépület pedig egy lakásnál többet nem tartalmaz. A többlakásos társasházakra tehát továbbra is kell engedélyezési eljárást kezdeményezni. Ettől függetlenül – ahogy Erő Zoltán fogalmazott lapunknak – a szakma nem szereti az egyszerű bejelentés intézményét. „Lehet, hogy a szakhatóságok válláról levettek egy terhet, de azzal, hogy a 300 négyzetméter feletti lakóingatlanok kikerültek az engedélyezési eljárásból, átrendeződött a jogi felelősség. Az egy nyugvópont a tervezőnek, hogy egy hatóság érdemben ránézett a tervekre és engedélyezte azokat” – állítja a főépítész, aki szerint csak azért eltörölni egy szakmai eljárást, mert nincs rá elég munkaerő, meglehetősen felelőtlen logika.
Úgy tudjuk, az akciócsoportban résztvevők nem egyeztettek az érintett munkaterületek képviselőivel, de azt Koji is elismerte, hogy a határidők megvágása a jelenlegi létszámok és munkakörülmények mellett nem fog működni. „Ahhoz, hogy ezeket a határidőket tartani tudják, pótlólagos erőforrásokra lesz szükségük, tehát biztos, hogy további kollegákat kell alkalmazni, és nagyon komoly informatikai fejlesztéseket kell véghez vinni. Tudjuk, hogy a bürokráciacsökkentés nincs ingyen” – fogalmazott megkeresésünkre az ÉVOSZ elnöke.
„Nem lep meg minket, hogy pont az érintett munkavállalók képviseletét nem vonták bele ebbe az egyeztetésbe” – kezdi Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) elnöke. Erőhöz hasonlóan Boros Péterné is úgy látja, hogy veszélyes jelen körülmények között rövidíteni az említett határidőket.
Az akciócsoport további javaslatai nem váltottak ki ekkora felháborodást. Ide tartozik a már jogerős azon építési engedélyek automatikus meghosszabbítása, amelyek a veszélyhelyzetet követő egy évben járnak le, illetve vizsgálnák annak a lehetőségét, hogy bármilyen közhiteles nyilvántartásba bevitt adatot ne kelljen újra leadni 1-1 eljárás során. Az elmúlt években is volt ésszerűsítés: kikerültek feleslegesnek tűnő lépések, például nem kell igazolni az építési engedélyezési eljáráshoz, hogy az építtető tulajdonosa is a teleknek. Erő szerint ez polgárjogi kérdés, nem építésügyi, ezért jó, hogy eltörölték, illetve további üdvözlendő egyszerűsítés volt az is, amikor megszüntették azt, hogy az építésznek igazolnia kelljen kamarai tagságát, mivel ez pár egyszerű kattintással kiderül az online elérhető jegyzékből.
A gondnok
Az akciócsoport élére Gyutai Csaba egykori fideszes zalaegerszegi polgármester került, aki a Várgondnokság és a Budavári Kft. vezetőjeként vált ismertté. „Várgondnokként” a Várkert Bazár fejlesztése során számos szabálytalan közbeszerzést bonyolított le, amiért hivatalos írásbeli figyelmeztetést is kapott, bár akkor nem váltották le. 2017-ben a Miniszterelnökség átvilágította a két céget, az Index pedig arról cikkezett, hogy a vizsgálat során többek között arra derült fény, hogy Gyutai úgy költözött be a Várgondnokság Kft. Logodi utcai lakásába, hogy évekig se rezsit, se bérleti díjat nem fizetett. Mi több, a beköltözés előtt a cég pénzén 5 millió forint értékben újíttatta fel az ingatlant. 2018 év végén a két cég nagy átalakításon esett át: a Budavári Ingatlanfejlesztő és Üzemeltető Nonprofit Kft., valamint a Várgondnokság Közhasznú Nonprofit Kft. összeolvadásából született meg a Várkapitányság Nonprofit Zrt. Az átalakulás idejében nem lehetett tudni, mi lesz Gyutai sorsa, ám 2019 tavaszán már arról szóltak a hírek, hogy távoznia kell. Jelenleg az állami tulajdonú Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs NKFT. vezérigazgatója, és emellett az építésügyi akciócsoport élén felel a beruházások gyorsításáért.
Kisebb sebek
Az építőipar a járvány elmúlt hónapjaiban „derekasan helyt állt” – ahogy szeptember elején Boros Anita illetékes államtitkár fogalmazott –, hiszen a már megkezdett építkezések nem álltak le. Az első hullám idején Magyarországot elhagyó külföldi vendégmunkások szeptemberben visszatértek és a járvány erősödése ellenére is folytatták a munkát, azonban az építőiparban még így is jelentős a munkaerőhiány tapasztalható: egyaránt hiányoznak szakmunkások és mérnökök a rendszerből. Ez olyannyira súlyos, hogy az ÉVOSZ által megkérdezett 400 építőipari kivitelező, tervező vállalkozás többsége (hatvan százaléka) a munkaerőhiányt jelölte meg, mint leginkább akadályozó tényezőt. A második leggyakrabban emlegetett ok a megrendelések hiánya: a statisztikák szerint az építőipari vállalkozások július végi szerződésállománya 21 százalékkal maradt el a tavaly július végitől. A legnagyobb megtorpanás az önkormányzatoknál tapasztalható, azaz főleg ott maradnak el építési munkák, felújítások, hiszen a járványhelyzet miatt szinte mindenhol forrásátcsoportosításra volt szükség, s főleg az új beruházásokra szánt pénzeket fordították a védekezésre. Az sem mellékes, hogy számos bevételt (például gépjárműadót) vont el a kormány az önkormányzatoktól. Emlékezetes Józsefváros esete, ahol a kormány több mint egymilliárd forint fejlesztési támogatást vont el a nyolcadik kerületi önkormányzattól – pedig a helyhatóság azt a pénzt szánta volna bérlakások, óvodák, bölcsődék fejlesztésére, de ebből költöttek volna térfelújításra és a Semmelweis Egyetem szülészeti klinikája előtti parkoló kialakítására is.
A járvány miatt az építőiparban egyre inkább azt tapasztalják, hogy csökken a fizetőképes kereslet és számos előkészített befektetői projekt nem indult el szeptemberben sem – írja az ÉVOSZ havi beszámolójában.
A szervezet továbbá attól tart, hogy állami beavatkozás híján a vállalkozások rendelésállománya zuhanásszerűen csökkenhet, ezért azt szorgalmazzák, hogy hozzák előre a 2020/2021-re tervezett önkormányzati és állami beruházásokat. Koji korábbi nyilatkozata szerint ehhez 600 milliárd forintra lenne szükség. Úgy tudjuk, erről már folynak az egyeztetések a Pénzügyminisztériummal, bár kérdés, hogy az adóelvonások miatt kivéreztetett önkormányzatoknak lesz-e pénzük a korábban betervezett beruházásokra.
Nyitókép: Németh Dániel
