A brit nagykövet nyugtatja a magyarokat

  • narancs.hu
  • 2017. december 11.

Belpol

Iain Lindsay interjúban fejtette ki, hogy a magyaroknak nem kell elhagyniuk Nagy-Britanniát.

A brit nagykövet a mai Magyar Nemzetnek adott interjújában kijelentette, hogy a Nagy-Britanniában élő magyaroknak nem kell tartaniuk a Brexittől. Elmondta, hogy a letelepedett státusz öt év (legális) ott-tartózkodás után automatikusan kérvényezhető, s ez a lehetőség azoknak is nyitott lesz, akik még nincsenek annyi ideje a szigetországban: nekik csak egyszerűen ki kell várniuk az öt év eltelését.

„Azt szeretnénk, ha az uniós, így a magyar állampolgárok és családjaik Nagy-Britanniában maradnának. Értékeljük az országunk sikereihez való hozzájárulásukat. Senki nem kéri vagy követeli a magyaroktól és más uniós állampolgároktól, hogy hagyják el az országunkat, amikor kilépünk az EU-ból. Azok, akik a kilépéskor már legalább öt éve nálunk élnek (azaz 2014 márciusa előtt érkeztek legálisan az országba), könnyedén folyamodhatnak majd az úgynevezett letelepedett státuszért. Akik később érkeztek, nem kell elmenniük, hanem kivárhatják az öt évet, és akkor igényelhetik. Azaz ha most érkeznek hozzánk, várnak öt évet, és megkaphatják a letelepedett státuszt. A javaslatunk szerint az uniós állampolgárok a kilépésünk utáni átmeneti időszakban is jöhetnének hozzánk legálisan dolgozni és élni, csupán regisztrálniuk kellene – erre jelenleg még nincs szükség, csak a kilépés után lenne.”

 

 

A kilépés utáni új bevándorlási rendszer terveiről azt nyilatkozta, hogy a kanadai vagy ausztrál modell lehet a követendő:

„Akárhogy is, lesz valamilyen rendszer, amellyel továbbra is befogadhatunk tehetséges és képzett embereket az Egyesült Királyságban – rájuk van szükségünk. Ez nem fog változni, Nagy-Britannia továbbra is a bevándorlás országa lesz, de befolyásolnunk kell az érkezők számát.”

 

Az interjú során a királyi család liberalizálódásáról is szó volt, amelyre Iain Lindsay kijelentette, hogy fontosnak tartja, hogy „a társadalom fejlődését az azt körülvevő intézmények is kövessék – legyen szó a parlamentről, az igazságszolgáltatásról, a kormányról vagy éppen a királyi családról”.

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.