A debreceniek nem akarnak Putyinnak egyetemi díszpolgári címet adni

  • narancs.hu
  • 2017. augusztus 26.

Belpol

Petíciót is írtak.

A hétfőn hazánkba látogató orosz elnök Budapesten nemcsak Orbánnal fog tárgyalni, hanem átveszi a Debreceni Egyetem díszpolgári címét is, ami „azon belföldi vagy külföldi személynek adományozható, aki kimagasló közéleti vagy művészeti tevékenységet fejt ki, valamint munkásságával, erkölcsi vagy anyagi támogatásával segítette az egyetem vagy annak valamely szervezeti egysége jó hírnevének az erősítését”. Na de, hogy jön ehhez Putyin? A szenátus indoklása szerint mivel Paks 2-vel kapcsolatban Oroszország és a magyar kormány is jelentős szerepet szán a Debreceni Egyetemnek, ezért megérdemli Putyin a kitüntetést.

Ez azonban egyáltalán nem tetszik a debreceni fiataloknak, pontosabban egy általuk alapított Natív nevű civil szervezetnek, amely két éve létezik. A Kettős Mérce interjút készített az egyik taggal, Lénárt Attilával, aki elmondta, azzal a céllal alakultak, hogy toleránsabbá, zöldebbé és nyitottabbá tegyék a várost. Alapvetően helyi ügyekkel foglalkoznak, ezért is tiltakoznak Putyin kitüntetése ellen.

„(…) két év alatt rá kellett jönnünk, hogy nagyon sok helyi probléma gyökere nem csupán szakmai, hanem a helyi döntéshozatal antidemokratikusságából fakad. Látszólag fenntartják az intézményekben a demokráciát, de a döntésekbe való bevonás és az ehhez szükséges átláthatóság hiányzik.

Pontosan ilyen antidemokratikus és átláthatatlan folyamat volt az, amivel most Putyin díszdoktori címét is megszavazta az egyetem szenátusa. És pontosan azt a nyitottságot és toleranciát rombolja le az egyetem szimbolikusan ezzel a döntéssel, ami miatt a szervezetünket megalapítottuk. Debreceni polgárokként és a Natív tagjaiként pedig figyelünk arra, ha valami nem tetszik a környezetünkben levőknek. Ez pedig nem tetszett” – mondja Lénárt Attila.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.