A DK mielőbb időközi választást akar Újpesten, Varju László lemond mandátumáról

  • narancs.hu
  • 2024. december 6.

Belpol

A sietség oka, hogy a Fidesz által átírt választási törvény szerint erre csak jövő áprilisig lenne lehetőség.

Ahogyan korábban beszámoltunk róla, huszonhárom évnyi munka után távozik a parlamentből Varju László, a DK újpesti képviselője, miután a politikust testi sértés és választási csalás miatt ítélte el jogerősen a Kúria kedd délelőtt. Már akkor világos volt, hogy mivel Varju László egyéni választókerületben (Újpest-Angyalföld) jutott mandátumhoz, így időközi választás jön jövő év elején. Gyurcsány Ferenc gyorsan be is jelentette: a DK Varjut indítja az időközi választáson. „Ha Varjutól Orbánék a Kúria segítségével elvették a mandátumát, akkor választáson, az újpestiekkel közösen Laci újra győzni fog” – írta a DK vezetője a Facebookon.

 

Pénteken Molnár Csaba, a DK alelnöke adott ki közleményt arról, hogy Varju László lemond mandátumáról, annak érdekében, hogy mindenképpen meg lehessen tartani Újpesten az időközi választást.

A sietség oka az, hogy a Fidesz a közelmúltban úgy változtatta meg a választási törvényeket, hogy az általános parlamenti választásokat megelőző egy évben nem lehet időközi választást tartani, tehát így 2025. április 1-jét követően időközi választás nem lehetséges – írta a DK-s politikus.

Molnár azt írja, hogy a DK választókerületi információi szerint a Fidesz meg akarja akadályozni, hogy időközi választás legyen, azért, hogy az általános választások előtti évben ne kelljen egy vereségbe belefutniuk. Szerinte a kormánypárt arra készülhet, hogy az összeférhetetlenség kimondását elhúzza a jövő év elejéig, hiszen utána már az új szabályok szerint nem lehetne időközi választást tartani. Ráadásul az időközi választást még a régi, át nem rajzolt körzethatárok szerint kellene lebonyolítani, ami szintén nem a Fidesz érdeke – teszi hozzá Molnár Csaba.

Bár a DK az új szabályok szerint listáról pótolhatná a kiesett képviselőt, a párt alelnöke azt hangsúlyozza, ragaszkodnak hozzá, hogy Újpesten és Angyalföldön rendes időközi választás legyen, hogy a polgárok maguk dönthessenek arról, hogy ki képviseli őket az Országgyűlésben. Amennyiben sikerül elérni, hogy időközi választást tartsanak a kerületben, a DK ezen a korábban többszörös győztes Varju Lászlót indítja újra.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A pribék és áldozatai

Vannak példák a filmtörténetben, amelyeknek kiindulópontja az egykori áldozat jellemzően váratlan, ritkábban tudatos találkozása börtönőrével/kínzójával. Liliana Cavani Az éjszakai portásától Denis Villeneuve Felperzselt földjén át Jonathan Teplitzky A háború démonjai című filmjéig találhatunk néhány (nem olyan sok) példát erre az alaphelyzetre.

Táborlakók

A holokauszt történetének van egy makacsul újratermelődő perspektívája: Auschwitz mindent elnyel, a többi helyszín pedig vagy ennek a gravitációs mezőnek a peremére szorul, vagy egyszerűen kiesik a látómezőből. Szécsényi András Csereláger című könyve nem akar leszámolni ezzel a perspektívával – csendesebben, de határozottabban tesz mást: elmozdítja.

Együttélési problémák

Panaszt tett a szegedi önkormányzati ingatlankezelő cég munkatársára egy ügyvéd, akivel ügyfelei érdekében tárgyalva nem tudott szót érteni. A cég lépett: elbocsátotta az ügyvéd élettársát, aki próbaidőn dolgozott ott. Az eset az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala elé került.

Csak a csönd

Máig nem kárpótolták a Felvidékről kitelepített magyarokat, noha a magyar Alkotmányíróság (AB) már 1996-ban kimondta e helyzet alkotmányellenességét. Az AB akkor a rendezés határidejét 1997-re tűzte ki. A köz­vélemény erről az ügyről jószerivel semmit nem tud.

Tényleg politikai döntések születnek a magyar sajtóperekben?

A Bors különszámának betiltásán azért lepődhettek meg a fideszes politikusok, mert az utóbbi években nem ehhez a bírói gyakorlathoz szoktak. A propaganda­média és a Fidesz lejárató kampányainak védelmében a bíróságok többször is abszurd döntéseket hoztak, ám amikor a miniszterelnök perelt, már más szabályokat alkalmaztak.