A Magyar Pünkösdi Egyházat (MPE) megrázó bűncselekmény-sorozat következményeként lemondott posztjáról csaknem a teljes elnökség és egyháztanács, élén Pataky Alberttel, az MPE egyháztanácsának elnökével. A NAV Bűnügyi Főigazgatósága a 2018-ban megkezdett eljárása részeként az MPE egyik intézményénél, a békéscsabai központú Közösségi Missziónál (KM) bűnszervezetben, különösen nagy értékre elkövetett költségvetési csalás és pénzmosás miatt folytat vizsgálatot (lásd: Bűnszervezetben elkövetett pénzmosással…, magyarnarancs.hu, 2022. április 26.) Az ügynek sokáig öt gyanúsítottja volt, köztük a KM két ügyvezetője, V. Gy. és V. K., akik tavaly tavasz óta előzetes letartóztatásban vannak. Őrizetbe és letartóztatásba vételük előtt – valamifajta védelmet remélve – mindketten beléptek a Fidesz-MPSZ békéscsabai szervezetébe.
Az egyházi szervezethez tartozó, névtelenséget kérő forrásunk lapunknak azt mondta, az adónyomozók „szisztematikus és mindenre kiterjedő nyomozása” most jutott el abba a szakaszba, hogy a történtek miatt az egyházvezetés közvetlen felelősségét vizsgálják.
Lesöpörve
„A bűnkapcsolati rendszer felépítéséhez szükséges az egyház prominens vezetőségének együttműködő és irányító szerepe, amelyre elsősorban az MPE elnöksége mint operatív szerv alkalmas. Az állami közfeladat-ellátáshoz kapcsolódó normatív támogatások törvényi céltól eltérő módon történő felhasználására olyan tévedésbe ejtő és tévedésben tartó gyakorlatot építettek fel, amely csak egyházi elnökségi előterjesztésre, valamint egyháztanácsi jóváhagyással működhet. A bűncselekmények elkövetési magatartásának kifejtését és a kapcsolódó elő- és eszközcselekményeket hatékony egyházvezetői segédlet nélkül nem lehetséges kivitelezni” – áll az MPE működéséről szóló azon bizalmas jelentésben, amelyet tavalyi első, összefoglaló cikkünkben ismertettünk (lásd: És tényleg a fejükre omlik, Magyar Narancs, 2022. június 30.). Csaknem négy évvel ezelőtt, 2019 májusában az MPE ellenőrző bizottságának vizsgálati jelentése a békéscsabai központú KM működésében súlyos, bűncselekmények gyanúját is felvető megállapításokat tartalmazott. A dokumentum bűnszervezetet, a költségvetés megcsapolását, pénzek eltüntetését és átmosását említi. A visszaélések három legfontosabb területe a szociális intézmények, a népkonyhák főként fiktív, milliárdos üzemeltetése, valamint nagy összegű, ugyancsak fiktív és többnyire még elnevezésében is értelmetlen szerződések megkötése volt – esetenként akár több száz millió forintos értékben. Tavaly áprilisban ugyanezeket a gyanúsításokat erősítette meg a Narancsnak az ügyben elsőként nyilatkozó Békés Megyei Főügyészség, amely a 2018 óta a NAV Bűnügyi Főigazgatósága által folytatott nyomozás legfőbb megállapításait foglalta össze.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!
