A magyar viszonyok között is különösen fura eset dióhéjban a következő. A térség egyik legnagyobb és tíz éve futó városrehabilitációs projektjéről a választások előtt, 2009 tavaszán önkormányzati felkérésre készült egy pénzügyi-jogi átvilágítás. Ez a vizsgálat jó néhány elmarasztaló megjegyzést tett - ezek nyomán az év őszén rendőrségi nyomozás is indult -, amelyek érvényességét nemcsak a befektető, de az önkormányzat is vitatta. Volt tehát két egymással ellentétes állítás, de a nyomozó hatóság megkeresése után, 2012 decemberében Kocsis Máté polgármester (aki a Fidesz kommunikációs igazgatója is) 4 milliárd forintos kárra jelentett be polgárjogi igényt. Ezzel együtt is Kocsis Máté 2013. október 29-én a beruházó Futureal Csoport elnökével, Futó Péterrel ünnepélyes keretek között átvágta a II. ütem átadását jelző nemzetiszínű szalagot. Egy hét múltán, november 6-án Kocsis javaslatára az önkormányzat kilépett a projektből.
A terv
Kelet-Közép-Európa egyik legnagyobb városrehabilitációs programja a 2004-ben startolt Corvin Sétány projekt, amelynek tervezését korábban, már 1999-ben megkezdte a Józsefvárosi Rehabilitációs és Városfejlesztési (Rév8) Rt., a józsefvárosi és fővárosi önkormányzat 60-40 százalékos tulajdonú társasága. (A projekttel többször is foglalkoztunk, lásd: Édes grundok, Magyar Narancs, 2005. október 13., Promenád a grundra, 2010. január 28., A változás igénye, 2010. február 25., Kényelmesen lejtő zsákutca, 2010. március 18.) Az indulásakor Corvin-Szigony néven futó, 125 milliárdról 200 milliárdos értékűre nőtt projekt a Corvin köztől a Klinikákig (Szigony utca) terjedő 22 hektáros területet érinti. Ledózeroltak 1100, többségében alacsony komfortfokozatú és alapterületű lakást, a bérházak helyén vasbeton szerkezetű többszintes épületek nőttek/nőnek ki. A tíz évre tervezett programot három ütemre bontották. Az elsőbe a Corvin mozihoz közel eső részen a kereskedelmi és irodai funkciók megvalósítása, a másodikba - haladva a Klinikák felé - a lakóépületek, a harmadikba a tudás és kulturális funkciók kerültek.
A Futureal 2004-ben felvásárolta a több építőipari cég által gründolt, a beruházásra kiírt pályázatot elnyert Corvin Rt.-t. A projektcég a fejlesztési területen kijelölt ingatlanokat a Rév8 bonyolításában vette meg az önkormányzattól. Az első épületet 2006-ban kezdték építeni, 2008-ban adták át. A program megvalósítása a kiinduláshoz képest jelentősen lelassult, a 2008-as válság nyomán a bankok visszafogták a finanszírozást, a lakások, irodák iránti kereslet csökkent. A programot 2012 végére kellett volna befejezni, amit előbb 2013. februárra, majd 2013 végére módosítottak, de e legutóbbi, 2009-es várakozás is túlzónak bizonyult - ahogyan a 2014-es zárás is.
A tervezett 2800 lakásból eddig 1200 készült el, átadtak 44 ezer négyzetméternyi irodát, száznál több üzlethelyiséget, egy wellnessközpontot, és megújítottak 25 ezer négyzetméternyi közterületet. Nem jött létre a Corvin Plázához kapcsolódó 200 szobás, négycsillagos szálloda, és hátravan még a teljes harmadik programfejezet, a Semmelweis Egyetemhez illeszkedő, 25 ezer négyzetméter kutatási-fejlesztési célú irodaépület és laboratórium felhúzása is. A leendő Corvin Tudáspark területén jelenleg is lakók várnak kiköltöztetésre. Futó Péter a tavaly októberi szalagátvágáson 2015. harmadik negyedévére ígérte, hogy átadják a második fejlesztési területhez tartozó további 227 lakást.
Titkos világítás
2009 tavaszán az önkormányzat gazdálkodási bizottsága megbízta a Mikroorg Kft.-t a Rév8 2005-2007 közötti pénzügyi és jogi tevékenységének átvilágításával. (Az átvilágításban részt vett a Pécsi Vízmű későbbi visszavételében fontos szerepet játszó Szabó Iván ügyvédi irodája is.) Az átvilágítás szerint a Rév8, illetve az önkormányzat a kiinduló 2003-as szerződésben szereplő árakhoz képest magasabb és reálisabb vételárat alkudhatott volna ki, ám e helyett a projekt tízéves (2003-2013) időtartamára vetített azon vételársávot vették figyelembe, amelyben az elején megállapodtak (a telkek megvételének négyzetméterára 60 ezer forint, ami a fejlesztés utolsó évében 71 ezer forintra nő). A vizsgálat szerint viszont 2005 és 2008 között minimum nettó százezer forintért kellett volna eladni a telkek négyzetméterét a Futurealnak, illetve érdekeltségeinek. Az önkormányzat költsége ugyanakkor négyzetméterenként 280 ezer forintot tett ki, mivel a kiköltöztetés, a bontás és a lakók elhelyezésének kiadásait is magára vállalta. Az átvilágítás a versenyeztetés elmulasztását is kifogásolta, és szóvá tette azt is, hogy az ingatlanokat nem a reális forgalmi érték alapján adták el, és 2003-ban, 2005-ben nem készült tételes értékbecslés. A végkövetkeztetés: 3 milliárd forintot is meghaladó kár érte az önkormányzatot, és mivel az átvilágítók szerint a szabálytalan telekértékesítések folytatódtak, javasolták a bevételkiesés teljes körű felmérését.
Valójában a Corvin-sétány fejlesztését széles körű versenyeztetés előzte meg, több komoly pályázó is volt. Mindegyik pályázó kikötötte, hogy az általa végrehajtott fejlesztések eredményeként megnövő ingatlanárakat utólag nem lehet érvényesíteni.
A Rév8 korábbi vezérigazgatója, jelenlegi igazgatósági elnöke az átvilágítói jelentés megállapításait tévesnek nevezte (bővebben lásd: Végjáték a sétányon, magyarnarancs.hu, 2012. április 4.). A Rév8 vezérigazgatója 46 oldalon cáfolta a vizsgálat észrevételeit és mindenki számára nyilvánossá tette a Corvin Sétány program teljes iratanyagát. (Az eredeti jelentésben foglaltakat az időközben elhunyt Csécsei Béla polgármester - aki akkoriban betegsége miatt már nem járt be a hivatalba - és az azóta nyugalmazott jegyző, Xantus Judit titkosíttatta, így arról sem a gazdasági bizottság, sem a képviselő-testület nem tárgyalt.)
A Futureal Csoport szintén azt hangsúlyozta, hogy a Mikroorg átvilágításával szemben nagyon súlyos szakmai kritikákat fogalmazott meg a Rév8 Zrt., mintegy tucatnyi külső szakértő véleményével alátámasztva azokat. Mi több, a Mikroorg "nyilvánosan fellelhető szakmai referenciával nem rendelkezik" - Futó Péter lapunknak annak idején azt is kiemelte, hogy a Mikroorg anyagára "hivatkozva indított APEH-vizsgálat sem tárta fel a vélt hiányosságokat, az adóhatóság nemhogy elmarasztalta, de jóváírásban részesítette a Józsefvárosi Önkormányzatot a hivatkozott áfaügyben". Összegzésként pedig megállapította: "A Corvin Zrt. a fejlesztés során eredeti vállalásain túl számos további közfeladatot - utcák, közterületek építését, közművesítést - vállalt át a józsefvárosi önkormányzattól milliárdos nagyságrendben annak érdekében, hogy a tervezett fővárosi és kormányzati támogatások elmaradása ne akassza meg a városrehabilitációs projektet. A kerület nem veszített, hanem éppen ellenkezőleg, nyert a projekten a tervezett költségvetéshez képest." (Lásd: Még egyszer a Corvin Sétányról, magyarnarancs.hu, 2012. április 10.)
A rendőrség 2009. szeptemberben indított nyomozást különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanújával, miután Hárs Gábor, a józsefvárosi MSZP elnöke bejelentést tett a rendőrségen a Mikroorg anyagára hivatkozva. A nyomozás több mint száz ingatlan esetében hűtlen kezelés bűncselekmény elkövetésének gyanúját állapította meg. 2010 nyarán a Rév8 irodáiban házkutatást tartottak, iratokat, adathordozókat foglaltak le, előállítások történtek, számos tanút hallgattak meg. Öt embert gyanúsítottak meg hűtlen kezeléssel, más információt azonban a nyomozás érdekeire való tekintettel nem közöltek (lásd: Házkutatást tartottak a Corvin-projekt kapcsán, magyarnarancs.hu, 2012. november 15.).
Bár a Mikroorg megállapításait mind az önkormányzat, mind a Rév8 és a befektető is cáfolta, az önkormányzatot ért kárra vonatkozó becslésük a rendőrségi nyomozásban, majd az önkormányzat kárigényében is visszaköszön. Kocsis Máté 4 milliárd 94 millió forint értékű kárra polgárjogi igényt jelentett be. "A polgári jogi igény bejelentése jelen esetben automatikus eljárásjogi aktus, a közvagyonért való felelősségnek megfelelő garanciális lépés volt" - magyarázta a döntés hátterét a Narancsnak az önkormányzat kommunikációs irodája. Józsefváros 4 milliárdos kárigénye jelenleg is érvényben van.
Reneszánszát éli
A rendőrség a polgármester kártérítési igényének bejelentése után, 2012. december 3-án elrendelte a 4 milliárd forint értékű biztosítási zárlatot, amely mind az öt gyanúsított vagyonát érinti. A határozat ellen egyikük panasszal élt, mivel semmilyen alátámasztó iratot nem mellékelt a rendőrség, és kérésre sem adott tájékoztatást. Az igazgatósági elnök jogi képtelenségnek nevezte az eljárást, mivel nem tett mást, mint pozíciójából következően az állítólagos károsult döntéseit hajtotta végre. A Fővárosi Ügyészség azonban 2013. február 15-i határozatában a panaszt elutasította, a zár alá vétel feltételeit megalapozottnak látta. A Független Rendőri Panasztestület az alapjogok súlyos megsértését állapította meg két másik gyanúsítottal szemben alkalmazott bilincseléses kényszerintézkedés miatt.
2013. október 29-én, a Nagytemplom és a Leonardo Da Vinci utca közti promenád avatásakor, amikor a Corvin Sétány több mint 70 százalékos elkészültét jelentették be, Kocsis Máté Futó Péter oldalán ezt mondta: "Józsefváros ma reneszánszát éli. Tégláról téglára építjük újjá, így egyre szebb és élhetőbb lesz. (...) Az újjáépítéssel azonban még nem végeztünk, van még tennivalónk és rengeteg új tervünk is."
2013. november 6-án 15.43 perckor Kocsis Máté a képviselő-testület elé vitte a Corvin Sétánynyal kapcsolatos előterjesztését: öt határozati javaslatot egy csomagban, amelyek célja a szerződések közös megegyezéssel történő megszüntetése. A tervezet többek között felkérte a polgármestert, hogy nem peres eljárás keretében kezdeményezze igazságügyi szakértő kirendelését azzal a céllal, hogy a szerződésbontáshoz, elszámoláshoz "jelentős tényeket és egyéb körülményeket" megállapítsa. Erre 20 millió forintot különítettek el. Az előterjesztés említi a zajló vizsgálatot, és azt is, hogy a polgármester az önkormányzat képviseletében sértetti indítványt és észrevételt terjesztett elő - az észrevétel tartalmáról azonban nem adott információt. A szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetésére egyébként egy telekcsere adhat lehetőséget, mivel a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Semmelweis Egyetem Bionikai Innovációs Központot szeretne létesíteni a részben a Futureal tulajdonában lévő telkeken.
Mindez arra utalhat, hogy Kocsis Máté egyszerűen nem meri értékesíteni a következő ütem telkeit: hiszen ha az bűncselekmény volt korábban, akkor ma is az. Ha viszont nem adja át a telkeket, akkor a befektető milliárdos kötbérigénnyel léphet fel - e helyzetből lehet menekülőút a telekcsere.
A jegyzőkönyv szerint Kocsis Máté e napirendi pont tárgyalásakor elhagyta az üléstermet. Így a határozati javaslatot sem ő, sem az ülés vezetését átvevő Egry Attila (Fidesz) alpolgármester nem indokolta meg. Ám utólag úgy látszik, arra nem is volt igény, a képviselők vita és hozzászólás nélkül, kerek egy perc leforgása alatt, ellenszavazat nélkül - 14 támogatással, 2 tartózkodással - döntöttek arról, hogy az önkormányzat kiszáll a több mint tíz éve tartó projektből. Ez az érdektelenség azért is feltűnő, mert az előterjesztést nem tárgyalta egyik szakbizottság sem, az pótkézbesítéssel került a képviselőkhöz. Még csak azt se kérdezte meg senki, a döntésnek milyen hatása lesz a városrehabilitációs program folytatására, egyáltalán, valaki felmérte-e a lehetséges következményeket és azok árát. Pedig ez a határozat nyilvánvalóan befolyásolja a projekt befejezését, netán leállítását. A szerződésbontás indoklásáról, következményeiről érdeklődtünk az önkormányzatnál, a Rév8 Zrt.-nél és a Futureal Csoportnál, de válasz egyik helyről sem érkezett.
A határozatokról csak egyvalaki nem nyilvánított véleményt: a polgármester megvárta a szavazás végét, csak ezt követően csatlakozott képviselőtársaihoz. Ahogyan a jegyzőkönyvben olvasható: "15.44 perckor Kocsis Máté polgármester visszajött az ülésterembe, a képviselő-testület létszáma így ismét 17 fő. A polgármester visszaveszi az ülésvezetést."
