A Mi Hazánk kilátásai a közelgő választásokon

A Fidesz lakmuszpapírja

Belpol

A szélsőjobboldali párt vélhetően megsokszorozza önkormányzati helyeinek számát, és az EP-be is bejuthat. A „Magyar Péter-jelenség” különösebben nem befolyásolja támogatottságukat, a Fidesznek pedig szüksége van rájuk. Addig, amíg még jobban meg nem erősödnek.

A néppártosodó Jobbikból a 2018-as választási vereség után kiváltak azok, akik az eredeti Jobbik radikális, szélsőjobboldali irányát akarták továbbvinni: ők – az ismertebbek közül például az immár a pártot elnöklő Toroczkai László vagy Novák Előd és Dúró Dóra országgyűlési képviselők – alapították meg Mi Hazánkat. A párt alig egyéves volt 2019-ben, amikor először indult önkormányzati választáson. Friss alakulatként nem szerepelt rosszul, jelenleg három polgármesteri (Homorúd, Ásotthalom, Cserháthaláp), valamint 25 önkormányzati képviselői helyet szerzett. Három évvel később, a 2022-es országgyűlési választásokon 6 mandátumot szerezve a párt bekerült a parlamentbe.

Az előrejelzések szerint idén júniusban a Mi Hazánk megsokszorozza önkormányzati helyeinek számát, illetve valószínűleg az Európai Parlamentbe is bejut (listájuk első két helyén Toroczkai és Dúró szerepel).

Nógrádtól a Dél-Alföldig

„A polgármesterek és az önkormányzati képviselők mellett a Mi Hazánk a 2019-es önkormányzati választáson több megyei köz­gyűlésben is szerzett képviselői helyet, jellemzően az ország keleti megyéiben, de a Dunántúlon is. Több megyében megelőzött olyan ellenzéki pártokat, mint az MSZP, a Momentum, de akár a Demokratikus Koalíció, utóbbi Csongrádban, Toroczkai László szűkebb pát­riájában történt” – mondja Hunyadi Bulcsú, a Political Capital (PC) radikalizmus és extrémizmus programvezetője.

Hunyadi szerint jellemzően a kelet-magyarországi települések egyes körzeteiben jelöltjeik már 2019-ben messze 5 százalék feletti eredményeket értek el, sőt volt, ahol akár 10 százalékot is, vagy annál is többet. A ’22-es országgyűlési választásokra tovább erősödtek, és a határon belüli pártlistás szavazatok 6,1 százalékát szerezték meg, de egyes megyékben 7 százalék felett teljesítettek. Hat megyében szerepeltek jól, az ország közép-keleti felén: Nógrádtól indulva, Pestet keletről megkerülve a Dél-Alföldig. Az akkori adatok alapján a párt a kisebb településeken érte el a legjobb eredményeit, a megyei jogú városokban és Budapesten a saját átlagától elmaradt. A Mi Hazánk vidéki támogatottságát azonban nem a tele­pülések jogállása vagy mérete, hanem sokkal inkább a földrajzi elhelyezkedés és a helyi tényezők határozták meg. A legjobban Balassagyarmaton, Mátészalkán, Szegeden, Szentesen, Hatvanban és Miskolcon szerepeltek, feltehetően jórészt az erős országgyűlési képviselő­jelöltjeiknek köszönhetően. „Mivel az önkormányzati választáson való szavazást erősen befolyásolják a helyi viszonyok, helyi témák, helyi szereplők, nem lehet megmondani, melyik településen milyen eséllyel indulnak most a Mi Hazánk jelöltjei. Az biztosan mondható, hogy a 2022-es választás óta erősödött a párt, állandó szereplőjévé vált a magyar politikának, ezért minden bizonnyal jobb eredményre számíthat, mint 2019-ben – mondja Hunyadi, aki arra számít, hogy nem csak a kisebb települések testületeiben lesznek képviselői a Mi Hazánknak. Arra kevesebb esélyt lát, hogy a tízezer fősnél nagyobb városokban közvetlen mandátumot nyernek – a kompenzációs listáról viszont feltehetően több településen is bekerülhetnek a képviselő-testületekbe, közgyűlésekbe. „A budapesti választási rendszer decemberi módosí­tásának következményeként például szinte biztos, hogy a Fővárosi Közgyűlésben is lesznek képviselői a pártnak.” A szakértő szerint a párt főleg a jóléti populizmusra, azaz a szociális kérdések populista keretezésére, valamint rendpárti, idegen-, cigány- és LMBTQ-ellenes, illetve nyugat-, EU-, NATO- és Ukrajna-ellenes üzenetekre fókuszál. Továbbra is hódítanak a szavazóik körében az összeesküvés-elméletes világmagyarázatok, amelyeknek erős antiszemita élük van. Ennek egyik legújabb terméke a pártelnök Toroczkai László szűk negyedórás videója, amelyben azt „bizonyítja”, hogy Magyar Péter mögött a „globalista háttérhatalom” nagyágyúi – például a vakcinagyártó multik – állnak.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Madarak és angyalok

  • - turcsányi -

Nehéz megmondani, hogy mikor mondtak fel az angyalok. Már akkor, amikor Wim Wenders folytatni merészelte a Berlin felett az eget (Távol és mégis közel, 1993)? Vagy csak 1998-ban lett elegük, amikor meglátták magukat az Angyalok városa című filmben – a Berlin felett az ég e remake-jét Nicolas Cage-dzsel? Az biztos, hogy Los Angelesből eztán szedték a sátorfájukat. De senki nem pótolhatatlan, L. A. pedig különösen nem maradhatott efféle égi szárnyasok nélkül.

„A legszívesebben hallgatok”

Kurtág György a magyar kultúra állócsillaga, kincse, élő klasszikusa, a magyar művészeti hagyomány nagy tradíciójának megszemélyesítője egy olyan korszakban, amelyben ez a hagyomány igencsak ingatag lábakon áll. Ha nyilvánosan megszólal a 98 éves mester, az maga az esemény.

Annyira nem sötét

A legutóbbi Pearl Jam-lemez, a 2020-as Gigaton hosszú, hétéves várakozás után jelent meg, így sokan örülhettek, hogy a zenekar hamarabb elkészült a tizenkettedik albumával, amely a Dark Matter címet viseli.

Dél csillagai

A Budapest JazzFest cégére alatt, a közel három héten át zajló hetvenhat koncert minden bizonnyal a legnagyobb magyar jazzfesztivál, de ennél figyelemre méltóbb, hogy huszonnégy országból érkeztek a zenészek. Megragadtuk a lehetőséget, hogy egy török triót és egy szárd együttest hallgassunk meg.

Ma senki se nyer

Emlékeznek, mikor volt köztársasági elnök Mádl Ferenc? Nos, Orbán Viktor első miniszterelnöksége idején. A díszlet és az időnként felhangzó Ki nyer ma? című rádióműsor szignálja segít behatárolni, hogy a közelmúltban járunk, de az elnök neve az egyetlen konkrét utalás, amelyből kikövetkeztethetjük, milyen évet is írunk (majdnem) pontosan.