A Mi Hazánk kilátásai a közelgő választásokon

A Fidesz lakmuszpapírja

Belpol

A szélsőjobboldali párt vélhetően megsokszorozza önkormányzati helyeinek számát, és az EP-be is bejuthat. A „Magyar Péter-jelenség” különösebben nem befolyásolja támogatottságukat, a Fidesznek pedig szüksége van rájuk. Addig, amíg még jobban meg nem erősödnek.

A néppártosodó Jobbikból a 2018-as választási vereség után kiváltak azok, akik az eredeti Jobbik radikális, szélsőjobboldali irányát akarták továbbvinni: ők – az ismertebbek közül például az immár a pártot elnöklő Toroczkai László vagy Novák Előd és Dúró Dóra országgyűlési képviselők – alapították meg Mi Hazánkat. A párt alig egyéves volt 2019-ben, amikor először indult önkormányzati választáson. Friss alakulatként nem szerepelt rosszul, jelenleg három polgármesteri (Homorúd, Ásotthalom, Cserháthaláp), valamint 25 önkormányzati képviselői helyet szerzett. Három évvel később, a 2022-es országgyűlési választásokon 6 mandátumot szerezve a párt bekerült a parlamentbe.

Az előrejelzések szerint idén júniusban a Mi Hazánk megsokszorozza önkormányzati helyeinek számát, illetve valószínűleg az Európai Parlamentbe is bejut (listájuk első két helyén Toroczkai és Dúró szerepel).

Nógrádtól a Dél-Alföldig

„A polgármesterek és az önkormányzati képviselők mellett a Mi Hazánk a 2019-es önkormányzati választáson több megyei köz­gyűlésben is szerzett képviselői helyet, jellemzően az ország keleti megyéiben, de a Dunántúlon is. Több megyében megelőzött olyan ellenzéki pártokat, mint az MSZP, a Momentum, de akár a Demokratikus Koalíció, utóbbi Csongrádban, Toroczkai László szűkebb pát­riájában történt” – mondja Hunyadi Bulcsú, a Political Capital (PC) radikalizmus és extrémizmus programvezetője.

Hunyadi szerint jellemzően a kelet-magyarországi települések egyes körzeteiben jelöltjeik már 2019-ben messze 5 százalék feletti eredményeket értek el, sőt volt, ahol akár 10 százalékot is, vagy annál is többet. A ’22-es országgyűlési választásokra tovább erősödtek, és a határon belüli pártlistás szavazatok 6,1 százalékát szerezték meg, de egyes megyékben 7 százalék felett teljesítettek. Hat megyében szerepeltek jól, az ország közép-keleti felén: Nógrádtól indulva, Pestet keletről megkerülve a Dél-Alföldig. Az akkori adatok alapján a párt a kisebb településeken érte el a legjobb eredményeit, a megyei jogú városokban és Budapesten a saját átlagától elmaradt. A Mi Hazánk vidéki támogatottságát azonban nem a tele­pülések jogállása vagy mérete, hanem sokkal inkább a földrajzi elhelyezkedés és a helyi tényezők határozták meg. A legjobban Balassagyarmaton, Mátészalkán, Szegeden, Szentesen, Hatvanban és Miskolcon szerepeltek, feltehetően jórészt az erős országgyűlési képviselő­jelöltjeiknek köszönhetően. „Mivel az önkormányzati választáson való szavazást erősen befolyásolják a helyi viszonyok, helyi témák, helyi szereplők, nem lehet megmondani, melyik településen milyen eséllyel indulnak most a Mi Hazánk jelöltjei. Az biztosan mondható, hogy a 2022-es választás óta erősödött a párt, állandó szereplőjévé vált a magyar politikának, ezért minden bizonnyal jobb eredményre számíthat, mint 2019-ben – mondja Hunyadi, aki arra számít, hogy nem csak a kisebb települések testületeiben lesznek képviselői a Mi Hazánknak. Arra kevesebb esélyt lát, hogy a tízezer fősnél nagyobb városokban közvetlen mandátumot nyernek – a kompenzációs listáról viszont feltehetően több településen is bekerülhetnek a képviselő-testületekbe, közgyűlésekbe. „A budapesti választási rendszer decemberi módosí­tásának következményeként például szinte biztos, hogy a Fővárosi Közgyűlésben is lesznek képviselői a pártnak.” A szakértő szerint a párt főleg a jóléti populizmusra, azaz a szociális kérdések populista keretezésére, valamint rendpárti, idegen-, cigány- és LMBTQ-ellenes, illetve nyugat-, EU-, NATO- és Ukrajna-ellenes üzenetekre fókuszál. Továbbra is hódítanak a szavazóik körében az összeesküvés-elméletes világmagyarázatok, amelyeknek erős antiszemita élük van. Ennek egyik legújabb terméke a pártelnök Toroczkai László szűk negyedórás videója, amelyben azt „bizonyítja”, hogy Magyar Péter mögött a „globalista háttérhatalom” nagyágyúi – például a vakcinagyártó multik – állnak.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.