A néppártosodó Jobbikból a 2018-as választási vereség után kiváltak azok, akik az eredeti Jobbik radikális, szélsőjobboldali irányát akarták továbbvinni: ők – az ismertebbek közül például az immár a pártot elnöklő Toroczkai László vagy Novák Előd és Dúró Dóra országgyűlési képviselők – alapították meg Mi Hazánkat. A párt alig egyéves volt 2019-ben, amikor először indult önkormányzati választáson. Friss alakulatként nem szerepelt rosszul, jelenleg három polgármesteri (Homorúd, Ásotthalom, Cserháthaláp), valamint 25 önkormányzati képviselői helyet szerzett. Három évvel később, a 2022-es országgyűlési választásokon 6 mandátumot szerezve a párt bekerült a parlamentbe.
Az előrejelzések szerint idén júniusban a Mi Hazánk megsokszorozza önkormányzati helyeinek számát, illetve valószínűleg az Európai Parlamentbe is bejut (listájuk első két helyén Toroczkai és Dúró szerepel).
Nógrádtól a Dél-Alföldig
„A polgármesterek és az önkormányzati képviselők mellett a Mi Hazánk a 2019-es önkormányzati választáson több megyei közgyűlésben is szerzett képviselői helyet, jellemzően az ország keleti megyéiben, de a Dunántúlon is. Több megyében megelőzött olyan ellenzéki pártokat, mint az MSZP, a Momentum, de akár a Demokratikus Koalíció, utóbbi Csongrádban, Toroczkai László szűkebb pátriájában történt” – mondja Hunyadi Bulcsú, a Political Capital (PC) radikalizmus és extrémizmus programvezetője.
Hunyadi szerint jellemzően a kelet-magyarországi települések egyes körzeteiben jelöltjeik már 2019-ben messze 5 százalék feletti eredményeket értek el, sőt volt, ahol akár 10 százalékot is, vagy annál is többet. A ’22-es országgyűlési választásokra tovább erősödtek, és a határon belüli pártlistás szavazatok 6,1 százalékát szerezték meg, de egyes megyékben 7 százalék felett teljesítettek. Hat megyében szerepeltek jól, az ország közép-keleti felén: Nógrádtól indulva, Pestet keletről megkerülve a Dél-Alföldig. Az akkori adatok alapján a párt a kisebb településeken érte el a legjobb eredményeit, a megyei jogú városokban és Budapesten a saját átlagától elmaradt. A Mi Hazánk vidéki támogatottságát azonban nem a települések jogállása vagy mérete, hanem sokkal inkább a földrajzi elhelyezkedés és a helyi tényezők határozták meg. A legjobban Balassagyarmaton, Mátészalkán, Szegeden, Szentesen, Hatvanban és Miskolcon szerepeltek, feltehetően jórészt az erős országgyűlési képviselőjelöltjeiknek köszönhetően. „Mivel az önkormányzati választáson való szavazást erősen befolyásolják a helyi viszonyok, helyi témák, helyi szereplők, nem lehet megmondani, melyik településen milyen eséllyel indulnak most a Mi Hazánk jelöltjei. Az biztosan mondható, hogy a 2022-es választás óta erősödött a párt, állandó szereplőjévé vált a magyar politikának, ezért minden bizonnyal jobb eredményre számíthat, mint 2019-ben – mondja Hunyadi, aki arra számít, hogy nem csak a kisebb települések testületeiben lesznek képviselői a Mi Hazánknak. Arra kevesebb esélyt lát, hogy a tízezer fősnél nagyobb városokban közvetlen mandátumot nyernek – a kompenzációs listáról viszont feltehetően több településen is bekerülhetnek a képviselő-testületekbe, közgyűlésekbe. „A budapesti választási rendszer decemberi módosításának következményeként például szinte biztos, hogy a Fővárosi Közgyűlésben is lesznek képviselői a pártnak.” A szakértő szerint a párt főleg a jóléti populizmusra, azaz a szociális kérdések populista keretezésére, valamint rendpárti, idegen-, cigány- és LMBTQ-ellenes, illetve nyugat-, EU-, NATO- és Ukrajna-ellenes üzenetekre fókuszál. Továbbra is hódítanak a szavazóik körében az összeesküvés-elméletes világmagyarázatok, amelyeknek erős antiszemita élük van. Ennek egyik legújabb terméke a pártelnök Toroczkai László szűk negyedórás videója, amelyben azt „bizonyítja”, hogy Magyar Péter mögött a „globalista háttérhatalom” nagyágyúi – például a vakcinagyártó multik – állnak.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!
