A Mi Hazánk kilátásai a közelgő választásokon

A Fidesz lakmuszpapírja

Belpol

A szélsőjobboldali párt vélhetően megsokszorozza önkormányzati helyeinek számát, és az EP-be is bejuthat. A „Magyar Péter-jelenség” különösebben nem befolyásolja támogatottságukat, a Fidesznek pedig szüksége van rájuk. Addig, amíg még jobban meg nem erősödnek.

A néppártosodó Jobbikból a 2018-as választási vereség után kiváltak azok, akik az eredeti Jobbik radikális, szélsőjobboldali irányát akarták továbbvinni: ők – az ismertebbek közül például az immár a pártot elnöklő Toroczkai László vagy Novák Előd és Dúró Dóra országgyűlési képviselők – alapították meg Mi Hazánkat. A párt alig egyéves volt 2019-ben, amikor először indult önkormányzati választáson. Friss alakulatként nem szerepelt rosszul, jelenleg három polgármesteri (Homorúd, Ásotthalom, Cserháthaláp), valamint 25 önkormányzati képviselői helyet szerzett. Három évvel később, a 2022-es országgyűlési választásokon 6 mandátumot szerezve a párt bekerült a parlamentbe.

Az előrejelzések szerint idén júniusban a Mi Hazánk megsokszorozza önkormányzati helyeinek számát, illetve valószínűleg az Európai Parlamentbe is bejut (listájuk első két helyén Toroczkai és Dúró szerepel).

Nógrádtól a Dél-Alföldig

„A polgármesterek és az önkormányzati képviselők mellett a Mi Hazánk a 2019-es önkormányzati választáson több megyei köz­gyűlésben is szerzett képviselői helyet, jellemzően az ország keleti megyéiben, de a Dunántúlon is. Több megyében megelőzött olyan ellenzéki pártokat, mint az MSZP, a Momentum, de akár a Demokratikus Koalíció, utóbbi Csongrádban, Toroczkai László szűkebb pát­riájában történt” – mondja Hunyadi Bulcsú, a Political Capital (PC) radikalizmus és extrémizmus programvezetője.

Hunyadi szerint jellemzően a kelet-magyarországi települések egyes körzeteiben jelöltjeik már 2019-ben messze 5 százalék feletti eredményeket értek el, sőt volt, ahol akár 10 százalékot is, vagy annál is többet. A ’22-es országgyűlési választásokra tovább erősödtek, és a határon belüli pártlistás szavazatok 6,1 százalékát szerezték meg, de egyes megyékben 7 százalék felett teljesítettek. Hat megyében szerepeltek jól, az ország közép-keleti felén: Nógrádtól indulva, Pestet keletről megkerülve a Dél-Alföldig. Az akkori adatok alapján a párt a kisebb településeken érte el a legjobb eredményeit, a megyei jogú városokban és Budapesten a saját átlagától elmaradt. A Mi Hazánk vidéki támogatottságát azonban nem a tele­pülések jogállása vagy mérete, hanem sokkal inkább a földrajzi elhelyezkedés és a helyi tényezők határozták meg. A legjobban Balassagyarmaton, Mátészalkán, Szegeden, Szentesen, Hatvanban és Miskolcon szerepeltek, feltehetően jórészt az erős országgyűlési képviselő­jelöltjeiknek köszönhetően. „Mivel az önkormányzati választáson való szavazást erősen befolyásolják a helyi viszonyok, helyi témák, helyi szereplők, nem lehet megmondani, melyik településen milyen eséllyel indulnak most a Mi Hazánk jelöltjei. Az biztosan mondható, hogy a 2022-es választás óta erősödött a párt, állandó szereplőjévé vált a magyar politikának, ezért minden bizonnyal jobb eredményre számíthat, mint 2019-ben – mondja Hunyadi, aki arra számít, hogy nem csak a kisebb települések testületeiben lesznek képviselői a Mi Hazánknak. Arra kevesebb esélyt lát, hogy a tízezer fősnél nagyobb városokban közvetlen mandátumot nyernek – a kompenzációs listáról viszont feltehetően több településen is bekerülhetnek a képviselő-testületekbe, közgyűlésekbe. „A budapesti választási rendszer decemberi módosí­tásának következményeként például szinte biztos, hogy a Fővárosi Közgyűlésben is lesznek képviselői a pártnak.” A szakértő szerint a párt főleg a jóléti populizmusra, azaz a szociális kérdések populista keretezésére, valamint rendpárti, idegen-, cigány- és LMBTQ-ellenes, illetve nyugat-, EU-, NATO- és Ukrajna-ellenes üzenetekre fókuszál. Továbbra is hódítanak a szavazóik körében az összeesküvés-elméletes világmagyarázatok, amelyeknek erős antiszemita élük van. Ennek egyik legújabb terméke a pártelnök Toroczkai László szűk negyedórás videója, amelyben azt „bizonyítja”, hogy Magyar Péter mögött a „globalista háttérhatalom” nagyágyúi – például a vakcinagyártó multik – állnak.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.