Tizenkét éve vésték bele az Alaptörvény gránitlapjába, hogy Magyarország a testi és lelki egészséghez fűződő jog érvényesülését – egyebek közt – „genetikailag módosított élőlényektől mentes mezőgazdasággal” segíti elő. Ez a XX. cikkely azonban azóta is inkább szándéknyilatkozat, mint ténymegállapítás.
Magyarországon tényleg nincs köztermesztésben genetikailag módosított (genetically modified organisms – GMO) növény – GMO-állattal pedig máshol is csak laboratóriumi körülmények között kísérleteznek, a köztenyésztésben nem. Ám ilyen növény termése mégis rendszeresen és nagy mennyiségben bekerül az országba. A szójáról van szó, amelyre nagy fehérjetartalma miatt van szükség az állattartásban. A takarmányoknak fehérjét is tartalmazniuk kell, és amit a haszonállatoknak szánnak, abban ez az összetevő nem lehet állati eredetű, csak növényi. A legnagyobb mértékben világszerte a szóját használják e célra; léteznek genetikailag módosított és hagyományos fajták is.
Az Agrárágazat című szaklap tavaly augusztusi beszámolója szerint a globális szójatermést 403 millió tonnára becsülték, ennek 81 százalékát Brazíliában, Argentínában és az Egyesült Államokban takarították be. Magyarországon mintegy 160 ezer tonna szóját arattak, természetesen GMO-mentes fajtájút. Erre nem csak nálunk mutatkozik kereslet, így a hazai termés egy része bab formájában Németországba, Ausztriába ment, míg Magyarország 150 ezer tonnányi brazil – genetikailag módosított – szóját importált. Magyarországon tavaly 60 ezer hektáron foglalkoztak ezzel a növénnyel, pedig egy évvel korábban arról szóltak a hírek, hogy a kereslet és az ösztönzés révén százezer hektárra nőhet a vetésterület. Azért nem nőtt, mert – mint az Agrárágazat fogalmaz – éppúgy, mint 2015-ben, „a plusztámogatás ellenére a rossz idő miatt sok gazdának elment a kedve a termesztésétől”. Igény pedig lenne hagyományos, bár a jelek szerint drágább szójára. Csányi Sándor például azt nyilatkozta 2019-ben az Indexnek, hogy agrárcégei évente 500 millió forintot veszítenek amiatt, hogy nem génmódosított, hanem hagyományos szójából készült takarmányt esznek a vágóhídra kerülő jószágaik. Így ki lehet írni a boltban az árura, hogy GMO-mentes, abban a reményben, hogy erről a vevőnek az jut az eszébe, hogy természetes, egészséges, és hajlandó többet fizetni érte.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!
