Magyar gazdák küzdelmei a fehérjefronton

Alkotmányos vágy

Belpol

A magyar mezőgazdaság tizenkét éve nem felel meg az Alaptörvénybe foglalt GMO-mentességnek, takarmányozáshoz tavaly is importálni kellett genetikailag módosított szóját. A hagyományos szója vetésterülete húsz éve alig változik itthon, pedig a szakértő szerint lehetne versenyezni az ukrán gazdákkal.

Tizenkét éve vésték bele az Alaptörvény gránitlapjába, hogy Magyarország a testi és lelki egészséghez fűződő jog érvényesülését – egyebek közt – „genetikailag módosított élőlényektől mentes mezőgazdasággal” segíti elő. Ez a XX. cikkely azonban azóta is inkább szándéknyilatkozat, mint ténymegállapítás.

Magyarországon tényleg nincs köztermesztésben genetikailag módosított (genetically modified organisms – GMO) növény – GMO-állattal pedig máshol is csak laboratóriumi körülmények között kísérleteznek, a köztenyésztésben nem. Ám ilyen növény termése mégis rendszeresen és nagy mennyiségben bekerül az országba. A szójáról van szó, amelyre nagy fehérjetartalma miatt van szükség az állattartásban. A takarmányoknak fehérjét is tartalmazniuk kell, és amit a haszonállatoknak szánnak, abban ez az összetevő nem lehet állati eredetű, csak növényi. A legnagyobb mértékben világszerte a szóját használják e célra; léteznek genetikailag módosított és hagyományos fajták is.

Az Agrárágazat című szaklap tavaly augusztusi beszámolója szerint a globális szójatermést 403 millió tonnára becsülték, ennek 81 százalékát Brazíliában, Argentínában és az Egyesült Államokban takarították be. Magyarországon mintegy 160 ezer tonna szóját arattak, természetesen GMO-mentes fajtájút. Erre nem csak nálunk mutatkozik kereslet, így a hazai termés egy része bab formájában Németországba, Ausztriába ment, míg Magyarország 150 ezer tonnányi brazil – genetikailag módosított – szóját importált. Magyarországon tavaly 60 ezer hektáron foglalkoztak ezzel a növénnyel, pedig egy évvel korábban arról szóltak a hírek, hogy a kereslet és az ösztönzés révén százezer hektárra nőhet a vetésterület. Azért nem nőtt, mert – mint az Agrárágazat fogalmaz – éppúgy, mint 2015-ben, „a plusztámogatás ellenére a rossz idő miatt sok gazdának elment a kedve a termesztésétől”. Igény pedig lenne hagyományos, bár a jelek szerint drágább szójára. Csányi Sándor például azt nyilatkozta 2019-ben az Indexnek, hogy agrárcégei évente 500 millió forintot veszítenek amiatt, hogy nem génmódosított, hanem hagyományos szójából készült takarmányt esznek a vágóhídra kerülő jószágaik. Így ki lehet írni a boltban az árura, hogy GMO-mentes, abban a reményben, hogy erről a vevőnek az jut az eszébe, hogy természetes, egészséges, és hajlandó többet fizetni érte.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Eldobott aggyal

  • - ts -

A kortárs nagypolitika, adott esetben a kormányzás sűrű kulisszái mögött játszódó filmek, tévésorozatok döntő többsége olyan, mint a sci-fi, dolgozzék bármennyi és bármilyen hiteles forrásból.

Nemes vadak

Jason Momoa és Thomas Pa‘a Sibbett szerelemprojektje a négy hawaii királyság (O‘ahu, Maui, Kaua‘i és Hawai‘i) egyesítését énekli meg a 18. században.

Kezdjetek el élni

A művészetben az aktív eutanázia (asszisztált öngyilkosság) témaköre esetében ritkán sikerül túljutni egyfajta ájtatosságon és a szokványos „megteszem – ne tedd meg” dramaturgián.

A tudat paradoxona

  • Domsa Zsófia

Egy újabb dózis a sorozat eddigi függőinek. Ráadásul bőven lesz még utánpótlás, mivel egyelőre nem úgy tűnik, mintha a tucatnyi egymással érintőlegesen találkozó, egymást kiegészítő vagy egymásnak éppen ellentmondó történetből álló regényfolyam a végéhez közelítene: Norvégiában idén ősszel az eredetileg ötrészesre tervezett sorozat hatodik kötete jelenik meg.

Törvény, tisztesség nélkül

Hazánk bölcsei nemrég elfogadták az internetes agresszió visszaszorításáról szóló 2024. évi LXXVIII. törvényt, amely 2025. január 1. óta hatályos. Nem a digitális gyűlöletbeszédet kriminalizálja a törvény, csak az erőszakos cselekményekre felszólító kommentek ellen lép fel.

Nem így tervezte

Szakszerűtlen kéményellenőrzés miatt tavaly januárban szén-monoxid-mérgezésben meghalt egy 77 éves nő Gyulán. Az ügyben halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt ítélték el és tiltották el foglalko­zásától az érintettet.

Amikor egy haldokló csak az emberségre számíthat – életvégi ellátás helyett marad a várakozás a sürgősségin

A gyógyító kezelésekre már nem reagált az idős szegedi beteg szervezete, így hazaadták, ám minden másnap a sürgősségire kellett vinni. Olykor kilenc órát feküdt a váróban emberek között, hasán a csövekkel és a papucsával. Palliatív ellátás sok helyen működik Magyar­országon – a szegedi egyetem intézményeiben még nem.