A Fidesz listavezetője nem eszelős, és a kormányközeli jogászok világában már ezt is értékelni kell

Belpol

Trócsányi László miniszter nem viszi túlzásba a kampányolást.

Nyomtatott kiadásunkban részletes cikket olvashatnak Trócsányi László igazságügyi miniszter pályájáról, aki a Fidesz-KDNP listavezetőjeként indul az EP-választáson, és a hírek szerint nyáron Orbán Viktor őt jelöli majd uniós biztosnak.

A cikkben szóba kerül a közigazgatási bíróságok felállítása, és Trócsányi ügyvédi irodájának, a Nagy és Trócsányinak az állami megbízásai. A miniszterről Karsai Dániel alkotmányjogász, a Nagy és Trócsányi volt munkatársa is elmondja a véleményét.

false

Néhány részlet a cikkből:

A miniszter nem tartozik a sokat és agresszíven kampányoló politikusok közé. Az persze borítékolható volt, hogy ellenzéki versenytársaival egyetlen nyilvános vitát sem vállal; az már meglepőbb, hogy politikusi Facebook-oldala idén februárban indult, és egy Lázár János mellett letudott makói és hódmezővásárhelyi látogatás kivételével a közzétett fotók jellemzően nem kampánykörúton, inkább konferenciákon és külföldi vendégek társaságában ábrázolják Trócsányit.

(...)

Trócsányi az emberi jogi, individualista felfogás helyett a közösség elsőbbsége mellett tesz hitet, visszatérő hivatkozási pontja Charles de Gaulle francia elnök és az erős állam eszméje. Hevesen védelmezte és helyeselte, hogy a 2011-es Alaptörvény szakított az értéksemlegesség elvével, az utóbbi időben pedig a nemzet „alkotmányos identitásának” védelme került érdeklődésének középpontjába. Az alkotmányos identitás fogalma már egy 2010-es alkotmánybírói párhuzamos indoklásában megjelent (ebben a lisszaboni szerződés kihirdetésének alkotmányosságát vizsgálta az AB), a tavaly elfogadott hetedik alkotmánymódosítással pedig az Alaptörvénybe is bekerült, hogy „az állam minden szervének kötelessége az ország alkotmányos önazonosságának és keresztény kultúrá­jának védelme”.

Egy forrásunk szerint a fenti jogfelfogást Trócsányi „nem eszelős módon” képviseli, amit a kormányhoz közel álló jogászi világban már értékelni kell. „A nemzeti alkotmányok és a nemzetközi jog viszonya releváns téma – mondja –, a strasbourgi bíróság is óvatosan szokott közelíteni a kérdéshez. Szerintem Trócsányi visszafogottan lép fel, az más kérdés, hogy a kormány futóbolondjai ugyanezt az érvrendszert az EU-ellenes szabadságharc szolgálatába állítják.”

A teljes írást a Magyar Narancs 2019. május 23-i lapszámában olvashatja. Ha előfizetne az újságra, ne habozzon, itt megteheti!

Magyar Narancs

A digitális Magyar Narancs digitális olvasójának a digitális olvasáshoz szükség lesz a DIMAG Reader letöltésére. A digitális példányok a következõ platformokon érhetõek el online, és offline is: Iphone/Ipad (iOS), Google Android, PC. Fizessen elõ egy évre, fél évre, negyed évre, egy hétre!

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.