A Fidesz listavezetője nem eszelős, és a kormányközeli jogászok világában már ezt is értékelni kell

Belpol

Trócsányi László miniszter nem viszi túlzásba a kampányolást.

Nyomtatott kiadásunkban részletes cikket olvashatnak Trócsányi László igazságügyi miniszter pályájáról, aki a Fidesz-KDNP listavezetőjeként indul az EP-választáson, és a hírek szerint nyáron Orbán Viktor őt jelöli majd uniós biztosnak.

A cikkben szóba kerül a közigazgatási bíróságok felállítása, és Trócsányi ügyvédi irodájának, a Nagy és Trócsányinak az állami megbízásai. A miniszterről Karsai Dániel alkotmányjogász, a Nagy és Trócsányi volt munkatársa is elmondja a véleményét.

false

Néhány részlet a cikkből:

A miniszter nem tartozik a sokat és agresszíven kampányoló politikusok közé. Az persze borítékolható volt, hogy ellenzéki versenytársaival egyetlen nyilvános vitát sem vállal; az már meglepőbb, hogy politikusi Facebook-oldala idén februárban indult, és egy Lázár János mellett letudott makói és hódmezővásárhelyi látogatás kivételével a közzétett fotók jellemzően nem kampánykörúton, inkább konferenciákon és külföldi vendégek társaságában ábrázolják Trócsányit.

(...)

Trócsányi az emberi jogi, individualista felfogás helyett a közösség elsőbbsége mellett tesz hitet, visszatérő hivatkozási pontja Charles de Gaulle francia elnök és az erős állam eszméje. Hevesen védelmezte és helyeselte, hogy a 2011-es Alaptörvény szakított az értéksemlegesség elvével, az utóbbi időben pedig a nemzet „alkotmányos identitásának” védelme került érdeklődésének középpontjába. Az alkotmányos identitás fogalma már egy 2010-es alkotmánybírói párhuzamos indoklásában megjelent (ebben a lisszaboni szerződés kihirdetésének alkotmányosságát vizsgálta az AB), a tavaly elfogadott hetedik alkotmánymódosítással pedig az Alaptörvénybe is bekerült, hogy „az állam minden szervének kötelessége az ország alkotmányos önazonosságának és keresztény kultúrá­jának védelme”.

Egy forrásunk szerint a fenti jogfelfogást Trócsányi „nem eszelős módon” képviseli, amit a kormányhoz közel álló jogászi világban már értékelni kell. „A nemzeti alkotmányok és a nemzetközi jog viszonya releváns téma – mondja –, a strasbourgi bíróság is óvatosan szokott közelíteni a kérdéshez. Szerintem Trócsányi visszafogottan lép fel, az más kérdés, hogy a kormány futóbolondjai ugyanezt az érvrendszert az EU-ellenes szabadságharc szolgálatába állítják.”

A teljes írást a Magyar Narancs 2019. május 23-i lapszámában olvashatja. Ha előfizetne az újságra, ne habozzon, itt megteheti!

Magyar Narancs

A digitális Magyar Narancs digitális olvasójának a digitális olvasáshoz szükség lesz a DIMAG Reader letöltésére. A digitális példányok a következõ platformokon érhetõek el online, és offline is: Iphone/Ipad (iOS), Google Android, PC. Fizessen elõ egy évre, fél évre, negyed évre, egy hétre!

Figyelmébe ajánljuk

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.