A Fidesz listavezetője nem eszelős, és a kormányközeli jogászok világában már ezt is értékelni kell

Belpol

Trócsányi László miniszter nem viszi túlzásba a kampányolást.

Nyomtatott kiadásunkban részletes cikket olvashatnak Trócsányi László igazságügyi miniszter pályájáról, aki a Fidesz-KDNP listavezetőjeként indul az EP-választáson, és a hírek szerint nyáron Orbán Viktor őt jelöli majd uniós biztosnak.

A cikkben szóba kerül a közigazgatási bíróságok felállítása, és Trócsányi ügyvédi irodájának, a Nagy és Trócsányinak az állami megbízásai. A miniszterről Karsai Dániel alkotmányjogász, a Nagy és Trócsányi volt munkatársa is elmondja a véleményét.

false

Néhány részlet a cikkből:

A miniszter nem tartozik a sokat és agresszíven kampányoló politikusok közé. Az persze borítékolható volt, hogy ellenzéki versenytársaival egyetlen nyilvános vitát sem vállal; az már meglepőbb, hogy politikusi Facebook-oldala idén februárban indult, és egy Lázár János mellett letudott makói és hódmezővásárhelyi látogatás kivételével a közzétett fotók jellemzően nem kampánykörúton, inkább konferenciákon és külföldi vendégek társaságában ábrázolják Trócsányit.

(...)

Trócsányi az emberi jogi, individualista felfogás helyett a közösség elsőbbsége mellett tesz hitet, visszatérő hivatkozási pontja Charles de Gaulle francia elnök és az erős állam eszméje. Hevesen védelmezte és helyeselte, hogy a 2011-es Alaptörvény szakított az értéksemlegesség elvével, az utóbbi időben pedig a nemzet „alkotmányos identitásának” védelme került érdeklődésének középpontjába. Az alkotmányos identitás fogalma már egy 2010-es alkotmánybírói párhuzamos indoklásában megjelent (ebben a lisszaboni szerződés kihirdetésének alkotmányosságát vizsgálta az AB), a tavaly elfogadott hetedik alkotmánymódosítással pedig az Alaptörvénybe is bekerült, hogy „az állam minden szervének kötelessége az ország alkotmányos önazonosságának és keresztény kultúrá­jának védelme”.

Egy forrásunk szerint a fenti jogfelfogást Trócsányi „nem eszelős módon” képviseli, amit a kormányhoz közel álló jogászi világban már értékelni kell. „A nemzeti alkotmányok és a nemzetközi jog viszonya releváns téma – mondja –, a strasbourgi bíróság is óvatosan szokott közelíteni a kérdéshez. Szerintem Trócsányi visszafogottan lép fel, az más kérdés, hogy a kormány futóbolondjai ugyanezt az érvrendszert az EU-ellenes szabadságharc szolgálatába állítják.”

A teljes írást a Magyar Narancs 2019. május 23-i lapszámában olvashatja. Ha előfizetne az újságra, ne habozzon, itt megteheti!

Magyar Narancs

A digitális Magyar Narancs digitális olvasójának a digitális olvasáshoz szükség lesz a DIMAG Reader letöltésére. A digitális példányok a következõ platformokon érhetõek el online, és offline is: Iphone/Ipad (iOS), Google Android, PC. Fizessen elõ egy évre, fél évre, negyed évre, egy hétre!

Figyelmébe ajánljuk

Különbség

Izrael 1948-as megalakulásakor több mint 700 ezer palesztin hagyta el korábbi lakóhelyét, hazáját – többnyire elüldözték őket az ENSZ jóváhagyása értelmében születő új állam területét csak harcok árán biztosítani képes fegyveres erők. Mindkét oldalon történtek súlyos atrocitások.

Bukott diák

Lehet fanyalogni, sőt, tulajdonképpen ildomos is. Aki nem fanyalog, az talán nem is tartható komoly befogadónak, mintha nem lenne ízlése, s éppen ezért az értékítéletei sem méltók arra, hogy figyelembe vegyük azokat. Mégis, a fanyalgás negatív cselekedetnek számít, s a fanyalgó amolyan ünneprontónak, ízetlenkedőnek, tulajdonképpen egy igazi faszkalapnak.