A Fidesz listavezetője nem eszelős, és a kormányközeli jogászok világában már ezt is értékelni kell

Trócsányi László miniszter nem viszi túlzásba a kampányolást.

Nyomtatott kiadásunkban részletes cikket olvashatnak Trócsányi László igazságügyi miniszter pályájáról, aki a Fidesz-KDNP listavezetőjeként indul az EP-választáson, és a hírek szerint nyáron Orbán Viktor őt jelöli majd uniós biztosnak.

A cikkben szóba kerül a közigazgatási bíróságok felállítása, és Trócsányi ügyvédi irodájának, a Nagy és Trócsányinak az állami megbízásai. A miniszterről Karsai Dániel alkotmányjogász, a Nagy és Trócsányi volt munkatársa is elmondja a véleményét.

Néhány részlet a cikkből:

A miniszter nem tartozik a sokat és agresszíven kampányoló politikusok közé. Az persze borítékolható volt, hogy ellenzéki versenytársaival egyetlen nyilvános vitát sem vállal; az már meglepőbb, hogy politikusi Facebook-oldala idén februárban indult, és egy Lázár János mellett letudott makói és hódmezővásárhelyi látogatás kivételével a közzétett fotók jellemzően nem kampánykörúton, inkább konferenciákon és külföldi vendégek társaságában ábrázolják Trócsányit.

(...)

Trócsányi az emberi jogi, individualista felfogás helyett a közösség elsőbbsége mellett tesz hitet, visszatérő hivatkozási pontja Charles de Gaulle francia elnök és az erős állam eszméje. Hevesen védelmezte és helyeselte, hogy a 2011-es Alaptörvény szakított az értéksemlegesség elvével, az utóbbi időben pedig a nemzet „alkotmányos identitásának” védelme került érdeklődésének középpontjába. Az alkotmányos identitás fogalma már egy 2010-es alkotmánybírói párhuzamos indoklásában megjelent (ebben a lisszaboni szerződés kihirdetésének alkotmányosságát vizsgálta az AB), a tavaly elfogadott hetedik alkotmánymódosítással pedig az Alaptörvénybe is bekerült, hogy „az állam minden szervének kötelessége az ország alkotmányos önazonosságának és keresztény kultúrá­jának védelme”.

Egy forrásunk szerint a fenti jogfelfogást Trócsányi „nem eszelős módon” képviseli, amit a kormányhoz közel álló jogászi világban már értékelni kell. „A nemzeti alkotmányok és a nemzetközi jog viszonya releváns téma – mondja –, a strasbourgi bíróság is óvatosan szokott közelíteni a kérdéshez. Szerintem Trócsányi visszafogottan lép fel, az más kérdés, hogy a kormány futóbolondjai ugyanezt az érvrendszert az EU-ellenes szabadságharc szolgálatába állítják.”

A teljes írást a Magyar Narancs 2019. május 23-i lapszámában olvashatja. Ha előfizetne az újságra, ne habozzon, itt megteheti!