„Az MTA székházába be nem fogadott programokat a Tóth Kálmán utcai épületünkben a Magyar Tudomány Ünnepéhez kapcsolódóan megrendezzük, ezeken várjuk a nagyközönség és a sajtó munkatársainak részvételét” – tájékoztatta a Narancs.hu-t Rudas Tamás, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontjának főigazgatója.
A következő programokról van szó:
- november 5. – Migráció: tények, társadalmi percepciók
- november 7. – Platformok, robotok, jog – új szabályozási kihívások az információs társadalomban
- november 8. – Számítógépes társadalomtudomány: A transzdiszciplináris megközelítés hozadéka és kihívásai
- november 20. – A magyar választási rendszer
A számítógépes társadalomtudomány blokk nemek közti egyenlőtlenséggel foglalkozó előadását, illetve az információs társadalom jogi kihívásairól szóló programot október elején tiltotta ki az MTA székházából Barnabás Beáta főtitkárhelyettes. Előbbinél a „társadalmi nemek tematika egyéb vonatkozásaira”, utóbbinál a téma „politikai vonatkozásaira” hivatkozott. Lovász László MTA-elnök közleményéből kiderült, hogy a döntés az MTA finanszírozásáról a kormánnyal folytatott tárgyalások miatti „túlzott óvatosság” következménye.
Beindult a cenzúra: Politikai okból tiltott le két előadást az MTA
„Főtitkárhelyettes Asszony nem engedélyezte." Két előadás megvalósulását sem engedélyezte a Magyar Tudományos Akadémia - írta nemrég az Index és 444.hu a hozzájuk eljutott belső levél kapcsán. Ebben az áll: „ Főtitkárhelyettes Asszony (...) jóváhagyta a Számítógépes társadalomtudomány című tudományünnepi rendezvénynek a megtartását egy előadás kivételével: A nők és a férfiak szerepe és sikeressége a számítástechnikában nagy adatok alapján (a társadalmi nemek tematika egyéb vonatkozásai miatt).
Ahogy arról a mérce.hu beszámolt, a migrációval és a választással kapcsolatos blokkot a főtitkárhelyettes eleve fel sem vette a központi programba, ezek is „politikai vonatkozásaik miatt” nem illeszkedtek a Magyar Tudomány Ünnepéhez. Információink szerint az erről szóló döntést augusztus végén kapták meg a Társadalomtudományi Kutatóközpontban.
Rudas Tamás főigazgató lapunknak azt írta: „A tervezett előadások nem politizálnak, a társadalomtudományos kutatás eredményeit a politikai üzenetektől az alkalmazott módszer különbözteti meg. Ezért minél inkább tematizál a politika egy kérdést, annál inkább kötelességünk, hogy azzal kapcsolatban a politikai élet szereplőit és a nagyközönséget kiegyensúlyozott és tudományosan megalapozott ismeretekkel lássuk el.”
A cenzúra működése
Az augusztus végi és az október eleji letiltások vagy „nem engedélyezések” között van némi különbség. A Magyar Tudomány Ünnepének központi, az MTA székházában tartott programja úgy szerveződik, hogy az egyes kutatóközpontok (vagy más kutatóhelyek, egyetemek stb.) programokat javasolnak az MTA vezetésének, amely ezek közül például az éves tematikába való illeszkedésük alapján válogat.
A Társadalomtudományi Központ idén öt blokkot javasolt a központi programba, ebből hármat befogadtak, kettőt – a migrációval és a választással foglalkozót – nem engedélyeztek augusztus végén. Ez tulajdonképpen a szokásos eljárásrend része, korábban is megtörtént, igaz, eddig a program összeállításáért felelős főtitkárhelyettes nem arra hivatkozott, hogy a témák politizálnak.
Az októberi esetben viszont az történhetett, hogy Barnabás Beáta megkapta az egyszer már engedélyezett nagyobb programpontok részleteit (az előadások címét és rövid leírását), ezután döntött úgy, hogy azok mégsem jöhetnek a székházba. A Társadalomtudományi Kutatóközpont által javasolt öt program közül így végül csak egy, a barátság kérdését körüljáró lesz a székházban, a többit a Tudomány Ünnepéhez kapcsolódóan, de a saját épületükben rendezik meg.
Az MTA Szervezeti és Működési Szabályzata rendelkezik arról, hogy a főtitkárhelyettes feladata a Magyar Tudomány Ünnepe szakmai irányítása, illetve ettől függetlenül is ő engedélyezi az MTA székházába tervezett programokat. Egy az Akadémia működésére rálátó forrásunk épp ezért életszerűnek tartja, hogy Barnabás Beáta felettesei – Lovász László elnök és Török Ádám főtitkár – valóban csak utólag értesültek az előadások kitiltásáról. „Az már más kérdés, miért nem kezdeményezték a főtitkárhelyettes felmentését” – teszi hozzá.
Sajnálatos levél
Vedres Balázs, a CEU oktatója, a számítógépes társadalomtudomány program kitiltott előadásának társszerzője azt mondja, az előadás alapjául szolgáló tanulmánynak jót tett az MTA cenzúrája, az interneten elérhető szöveget azóta is olvassák, kommentálják. „Még Szelényi Iván is elküldte a meglátásait” – mondja. „Ez egy viszonylag kis horderejű, de jól látható szelekció. Az a veszélyes és szomorú, hogy ennyi erővel a kutatók szempontjából jóval fontosabb ügyekben, támogatások, állások odaítélésénél is működhet a témák politikai megkülönböztetése, csak sokkal rejtettebb módon” – teszi hozzá.
Vedresék egyébiránt a szándékosan semleges „Nők és a férfiak szerepe és sikeressége a számítástechnikában nagy adatok alapján” hirdették meg az előadást. Kihagyták a címből a gender vagy a társadalmi nem szót, de úgy tűnik, ez sem volt elég. „Lehet, hogy nők és férfiak helyett egyes demográfiai csoportokat kellett volna írnunk” – mondja félig viccesen a CEU kutatója. Maga az előadás amúgy azt vizsgálja, miért alacsony, mindössze 5 százalékos a nők aránya a nyílt forráskódú programozók között. A következtetése az, hogy ezt csak kisebb részben magyarázza a nyílt nemi diszkrimináció, nagyobb részben az, hogy a nőket a nemi sztereotípiák olyan részterületek felé terelik, amelyeket a programozói közösség kevésbé ismer el.
Az MTA botrányos intézkedései miatt Vedres kollégája, Kertész János hálózatkutató lemondta az előadását a Magyar Tudomány Ünnepén.
A Narancs.hu-nak Szűcs Zoltán Gábor, a Politikatudományi Intézet munkatársa is elmondta a véleményét az ügyről. „Nagyon felkavart a történet, és ezzel aligha voltam egyedül. A kutatóhálózat átalakítására irányuló kormányzati törekvések keltette egzisztenciális bizonytalanság miatt most különösen fontos a kölcsönös bizalom az MTA vezetése és a kutatók között, hiszen lényegében csak magunkra számíthatunk. Éppen ezért ez a sajnálatos levél, a megfogalmazásaival, a tartalmával és az elkerülhetetlenül negatív visszhangjával a lehető legrosszabbkor jött mindannyiunk számára.” Szűcs hozzátette, személyesen ő nem volt érintett a letiltásokban.
Mi lesz az MTA-val?
Az MTA és a kormány közötti tárgyalások kiindulópontja, hogy a 2019-es költségvetésben az MTA finanszírozására jutó 40 milliárd forintból 28 milliárd átkerült a Palkovics László vezette Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz (ITM). Ebből 20 milliárd kifejezetten az MTA kutatóintézeteinek működését biztosította eddig. Nem tudni pontosan, a kormány mit tervez az intézetekkel, Palkovics mindenesetre annak örülne, ha egyes intézetek egyetemekhez, mások egy kormányzati irányítású alkalmazott kutatóhálózathoz kerülnének. És ami marad az Akadémiánál, a fölött is erősebb kormányzati-társadalmi kontrollt szeretne a miniszter.
Miután ez kiderült, az MTA és az ITM tárgyalásai szeptemberben rövid időre megszakadtak, majd a felek mégis kötöttek egy megállapodást arról, hogy az MTA kutatóintézeteit nemzetközi szakértők világítják át, az esetleges áthelyezésükről/megszüntetésükről csak ezután döntenek. A megállapodást sokan meghátrálásként értelmezték a kormány részéről, de Palkovics miniszter lapunknak adott interjújában elég világosan kijelentette, hogy nem erről van szó. Az egész kutatásfinanszírozási intézményrendszert átalakítaná, és hiába tart meg az MTA egy intézetet, attól még közel sem biztos, hogy pénz is lesz a működésére.
„Egy centit nem léptünk hátra"
A kiválósági pályázatok változatlan feltételekkel folytatódnak jövőre, a kutatóintézeti struktúra és a finanszírozás átalakításából azonban nem enged a kormány, 2019-től az új rendszer szerint osztanák a pénzeket. Magyar Narancs: „Azon az Akadémiának kell elgondolkodnia, hogy a kutatóintézet-hálózatát a jelenlegi formában akarja-e működtetni. Én mint miniszter ebbe nem szólnék bele.”
Egy október 4-i kormányhatározat alapján úgy tűnik, Palkovicsot a teljes kormányzat támogatja. A minisztert többek között felhívják arra, készítsen előterjesztést „a hazai KFI rendszer intézményrendszerének és finanszírozásának átalakításáról”, „a Nemzeti Tudománypolitikai Tanács létrehozásához szükséges jogszabály-módosításokról”, „a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alaptól elkülönülten működő Kutatási Alap létrehozásához szükséges feltételrendszerről”.
A kormány párbeszédképességéről sokat elmond, hogy Palkovicsnak december 1-jei határidővel kell egyeztetnie az MTA-val „az akadémiai kutatóhálózat struktúrájának áttekintéséről és átalakításáról”, miközben Szabó Gábor volt szegedi rektor, az ITM tárgyalódelegációjának tagja Baló György műsorában nemrég azt mondta, az MTA-intézetek átvilágítását reálisan jövő tavaszra lehet befejezni (a videón 08.25-től). A tervek szerint addig rég feláll az új jogszabályi környezet, sőt egy új KFI stratégiát is elővezet a miniszter.