A frissen beiktatott rektor első egyetemi tanévnyitójára ma is sokan emlékeznek. Az egyetem vezetőjének ünnepélyes öltözetéhez hozzátartozik a fehér kesztyű. A kézfogásokat követően a beszéd felolvasása közben ez a kesztyű megakadályozta a lapozásban, ám ahelyett, hogy gyors mozdulattal megszabadult volna tőle, inkább kínosan hosszú ideig szerencsétlenkedett azzal, hogy a fölöslegessé vált oldalt a paksaméta aljára tegye. Mintha ez az epizód előrevetítette volna azt, hogy Rovó László milyen nehézkes lesz új szerepében.
Két ciklusa után 2018-ban az egyetemi szabályzat értelmében nem pályázhatott újra Szabó Gábor akkori rektor. Az elméleti fizikus nemzetközi tudományos beágyazottsága kiváló, és döntő érdeme volt abban, hogy az Európai Unió egyik jelentős, óriási összegű projektjeként Szegeden épülhetett fel a lézerkutató központ, az ELI. A jó nevű, külföldön is ismert fül-orr-gégész professzor, Rovó László mellett ketten kandidáltak a rektorságra: Máté-Tóth András, a bölcsészkar vallástudományi tanszékének vezetője, és az elmúlt hetekben az egyik előadáson elhangzott botrányos mondatai miatt elhíresült Gulyás László, a pedagógiai karon oktató történész. Az általunk megkérdezett tanárok ma sem értik, miben bízhatott az utóbbi két jelölt, mivel a pályázatot mindenki előre lefutottnak tekintette – és az is volt.
Lázár köpönyege
A NER nyolcadik évére a felsőoktatási törvény (is) úgy változott, hogy a hatalomnak nem tetsző ember nem kaphatott rektori kinevezést. A Szegeden 2017-ben meghirdetett pályázatnál ráadásul egyértelmű üzenet is érkezett, miszerint a tudományegyetemhez tartozó klinika vezetőjét, Rovó Lászlót kell megválasztani. Többen is úgy fogalmaztak: kár, hogy indult más is, mert ez azt a látszatot keltette, mintha tényleges verseny zajlana a posztért. Az új rektor személyére vonatkozó sugallat valamennyi általunk megkérdezett, a helyi egyetem ügyeit jól ismerő forrásunk szerint a hódmezővásárhelyi Lázár Jánostól származott, akinek a Miniszterelnökséget vezető miniszterként igen nagy volt a befolyása – és nem mellesleg korábban együtt vadászott Rovó Lászlóval.
A vásárhelyi expolgármester és akkori miniszter igazi célja a Botka László polgármester miatt „baloldali fellegvárnak” tartott Szeged „elfoglalása” lehetett. Lázár messze a legerősebb fideszes politikus Csongrád-Csanádban, ám a megyeszékhelyen nem sok lapot osztottak neki. Rovó az önkormányzati választások előtt egy évvel lett az egyetem rektora. Az őt ismerők állítják, korábban semmi nem utalt arra, hogy érdeklődne a rektorság iránt. Jó okkal feltételezhetik forrásaink, hogy Lázár afféle hídfőszerepet szánt az egyetemnek Szeged „bevételében”. A klinika korábbi vezetője ezzel Lázár lekötelezettjévé vált, hiszen a miniszter nélkül nem léphetett volna előre ekkorát az egyetemi ranglétrán. A hála politikai viszonozására nem is kellett sokat várni.
Egyetemi tisztségével összeegyeztethetetlen módon beszállt a helyi önkormányzati választási kampányba, amikor a Fidesz jelöltjét, a szegedi építési nagyvállalkozót, Nemesi Pált ajánlotta a városiak figyelmébe. Azokra a kritikákra, hogy rektorként politikailag semlegesnek kellene maradnia, úgy reagált, hogy lokálpatriótaként nyilatkozott, nem egyetemi vezetőként. Sőt, mint azt a magyarnarancs.hu 2019 tavaszán megírta, a kormánypárti kampánygépezet egyik kommunikációs szakemberének, Kobza Miklósnak egyetemi állást biztosított az egyetemen, tekintélyesnek számító havi bérezésért. Kobza feladata elvileg a következő tanév beiskoláztatásának a segítése volt, valójában Nemesi kampányát segítette.
Ezzel együtt is általánosnak mondható vélemény Szegeden, hogy a rektor nincs jelen a város életében. Rendezvényeken nem jelenik meg, külső meghívásokat elvétve fogad el. Kapcsolatteremtő képességét és diplomáciai érzékét az általunk megszólaltatottak rendkívül gyengének ítélik meg, pedig, teszik hozzá, 2018. július elsejei hivatalba lépésekor senki nem fogadta ellenségesen.
A szegedi születésű orvos a helyi egyetemen szerzett diplomát, és azóta is a klinikán dolgozik. Kifejezetten sokat köszönhet a fül-orr-gégészeti klinika korábbi vezetőjének, Jóri József professzornak (a korábbi adatvédelmi biztos, Jóri András édesapjának), aki több jelölt közül őt választotta és ajánlotta utódjául. Kettejük kapcsolata az utóbbi években megromlott, a nyugalmazott professzor két éve a lábát sem teszi be egykori munkahelyére, annyira neheztel hajdani pártfogoltjára – tudtuk meg orvosi körökből.
Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
