Információs sztrájk az egyetemeken

Közjó az oroszlán szájában

Belpol

Az egyetemi autonómiáról szóló információs sztrájkot tartottak a múlt héten több magyarországi felsőoktatási intézményben. Az áttérés az alapítványi fenntartásra már kész tény a legtöbb egyetemen, de hogyan élik meg ezt az érintettek? És milyen lehetőségeik vannak az érdekérvényesítésre?

A felsőoktatás átszervezése az elmúlt nagyjából egy évben leginkább az állami intézmények alapítványi fenntartásba adásában merült ki. A Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) 2019-es mintáját követve eddig összesen 15 egyetem úgynevezett modellváltásáról született döntés. Bár a fenntartóváltás a legtöbb intézményben konfliktusmentesen zajlik, egyetemi oktatók a múlt héten az Infosztrájk elnevezésű akció keretei közt feszegették az autonómiával kapcsolatos kérdéseket több egyetemen is.

Az esemény

Az akciót hallgatók kezdték szervezni, a csatlakozó tanárok pedig az óráikba szőtték bele az egyetemi autonómia témáját. Az Infosztrájk honlapjára többen küldtek óraterveket is; volt, aki a művészet, a tudomány autonómiájáról, az alapkutatások tiszteletben tartásáról, a piacosítás veszélyeiről, autonóm oktatási rendszerekről beszélt, de a legtöbben a diákokat is bevonták a témák megvitatásába.

„Próbáltunk óvatosak lenni, mert egyrészt szeretnénk bizonyos témákban felemelni a hangunkat, másrészt nem akarjuk a hallgatókat befolyásolni. Én megkértem őket, hogy mondják el, az ő perspektívájukból hogyan néz ki a dolog” – mondja egy névtelenséget kérő szegedi tanár, aki bár szóba hozta az autonómiát az óráin, hivatalosan nem regisztrált csatlakozóként az Infosztrájk oldalán, mondván „nem akartuk betenni a fejünket az oroszlán szájába”. Igaz, mint megjegyzi, „nem vagyunk támadhatóak és elítélhetőek, mert nem volt felülről érkező utasítás, hogy mit kell gondolni”.

„A demokrácia és az autonómia legfontosabb feltétele, hogy az érintettek tájékozottak legyenek. A hallgatók nincsenek megfelelően tájékoztatva” – mutat rá Fleck Zoltán, az ELTE ÁJK tanára, aki úgy tapasztalta, hogy diákjai egy része azzal sem volt teljesen tisztában, hogy mi a különbség a szenátus és a kuratórium hatásköre között. Szerinte az autonómiakérdés tárgyalása az órákon azért sem eltérés a tantervtől, mert a kimeneti követelmények része a hallgatók önálló, kritikus gondolkodásra nevelése.

 
Zenés bevezetés a normális eloszlásba: Infosztrájk az ELTE-n
Forrás: facebook.com/infosztrajk

„Az Infosztrájkkal elértük, hogy a diákokat informáltuk, a szervezés során pedig kapcsolatba kerültünk más intézmények képviselőivel is” – összegez V. Gilbert Edit, a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának (BTK) tanára, a helyben szerveződött „Az egyetem közjó” elnevezésű csoport tagja. „Néhányan részt vettek diákjaink közül az általunk életre hívott online plénumokon, a kérdésre pedig, hogy a többség miért nem vette észre a médiában folyó diskurzust, a válasz: ki sem láttak a vizsgaidőszakból. Csak a nagyon tudatos, a társadalomra nyitott hallgatók kapták fel a fejüket a történtekre.” Az Infosztrájk keretében rákérdezett a diákjainál, ki érzi magát kellően tájékozottnak a témában, amire egy-egy fő válaszolt a csoportokból igennel, miközben arra, hogy szeretnének-e erről hallani és megnyilvánulni, a legtöbbjük igennel szavazott.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Hieronymus Bosch világa

  • - turcsányi -

Michael Connelly nem egy író, inkább egy regénygyár, rosszabb esetben áruvédjegy – az efféle státus persze nem oly ritka zsiráf manapság.

„Rodrigo”

A világ legnagyobb és legrangosabb színházi fesztiválja az avignoni. Jelentős társulatok seregszemléje, illetve már maga a fesztiválmeghívás jelentőssé tesz társulatokat. Aki a hivatalos programban van, az számít valakinek.

Félúton

Egykori nagymenő, aki a csúcsról lepottyanva már csak árnyéka önmagának; féktelen csodagyerek, akinek csak kemény munkára és iránymutatásra van szüksége, hogy azzá a sztárrá váljon, akit a végzete elrendelt neki – a sportfilmek talán legnagyobb kliséi ezek, a Stick pedig épp erre a kettőre épül.

Dinók a budoárban

Ötévesen, egy tollseprűtánccal indult Karácsonyi László (1976) művészi karrierje, diplomáját 2003-ban pedig egy lovagi páncélzatban védte meg. (A páncél maga volt a diplomamunkája.)

Léda a Titanicon

  • Molnár T. Eszter

Ki ne szeretné a Balatont? Főleg, ha csak a szépre emlékszik? Arra, hogy a vonat vidáman, sőt pontosan fut be a hűs állomásra, a papucs nem töri a lábat, a naptej megvéd a leégéstől, és van hely az árnyékban a kempingszéknek és a gumimatracnak.

Angyalszárnycsikorgás

Nagy luxus olyan kis kultúrának, mint a magyar, nem megbecsülni a legjobbjait. Márpedig Halasi Zoltán a kortárs magyar költészet szűk élmezőnyébe tartozik, ám a szakma mintha nem tartaná számon érdemeinek megfelelően, a nagyközönség számára pedig minden bizonnyal ismeretlen.

Miért hallgat Erdő Péter?

2025 júliusának egyik forró szerda éjjelén Konrád-Lampedúza Bence betanított kémia­tanár hazafelé ballagott Ráczboldogkőn, a Kistücsök névre hallgató alma materéből. Nem volt ittas egy cseppet sem, de megviselte a nehéz levegő, amikor szembejött vele egy kormányzati óriásplakát. 

Kinek a bűne?

A kormánypárti média azzal igyekszik lejáratni egy Tisza párti önkéntest, hogy korábban pornófilmekben szerepelt. A kampány morális természetű, a nőt bűnösnek és erkölcstelennek állítja be, s persze ezt vetíti rá a pártra is.

Presztízskérdés

A magyar kormányzat hosszú ideje azt kommunikálja, hogy csökkent a szegénység Magyarországon, az MCC-s Sebestyén Géza pedig odáig jutott, hogy idén februárban bejelentette a szegénység eltűnését is. A kormány helyzetértékelése eddig is vitatható volt, és a KSH szegénységi adatai körül felfedezett furcsaságok tovább bonyolítják ezt az így is zavaros ügyet.

„Lövésük sincs róla”

Magyarországon nem az illegális kábítószerek okozzák a legnagyobb problémát a fiatalok körében. A hazai 16 évesek élen járnak az alkohol, a cigaretta és e-cigaretta kipróbálásában, és kilátástalannak érzett helyzetük miatt sokan a serkentők felé fordulnak.