Információs sztrájk az egyetemeken

Közjó az oroszlán szájában

Belpol

Az egyetemi autonómiáról szóló információs sztrájkot tartottak a múlt héten több magyarországi felsőoktatási intézményben. Az áttérés az alapítványi fenntartásra már kész tény a legtöbb egyetemen, de hogyan élik meg ezt az érintettek? És milyen lehetőségeik vannak az érdekérvényesítésre?

A felsőoktatás átszervezése az elmúlt nagyjából egy évben leginkább az állami intézmények alapítványi fenntartásba adásában merült ki. A Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) 2019-es mintáját követve eddig összesen 15 egyetem úgynevezett modellváltásáról született döntés. Bár a fenntartóváltás a legtöbb intézményben konfliktusmentesen zajlik, egyetemi oktatók a múlt héten az Infosztrájk elnevezésű akció keretei közt feszegették az autonómiával kapcsolatos kérdéseket több egyetemen is.

Az esemény

Az akciót hallgatók kezdték szervezni, a csatlakozó tanárok pedig az óráikba szőtték bele az egyetemi autonómia témáját. Az Infosztrájk honlapjára többen küldtek óraterveket is; volt, aki a művészet, a tudomány autonómiájáról, az alapkutatások tiszteletben tartásáról, a piacosítás veszélyeiről, autonóm oktatási rendszerekről beszélt, de a legtöbben a diákokat is bevonták a témák megvitatásába.

„Próbáltunk óvatosak lenni, mert egyrészt szeretnénk bizonyos témákban felemelni a hangunkat, másrészt nem akarjuk a hallgatókat befolyásolni. Én megkértem őket, hogy mondják el, az ő perspektívájukból hogyan néz ki a dolog” – mondja egy névtelenséget kérő szegedi tanár, aki bár szóba hozta az autonómiát az óráin, hivatalosan nem regisztrált csatlakozóként az Infosztrájk oldalán, mondván „nem akartuk betenni a fejünket az oroszlán szájába”. Igaz, mint megjegyzi, „nem vagyunk támadhatóak és elítélhetőek, mert nem volt felülről érkező utasítás, hogy mit kell gondolni”.

„A demokrácia és az autonómia legfontosabb feltétele, hogy az érintettek tájékozottak legyenek. A hallgatók nincsenek megfelelően tájékoztatva” – mutat rá Fleck Zoltán, az ELTE ÁJK tanára, aki úgy tapasztalta, hogy diákjai egy része azzal sem volt teljesen tisztában, hogy mi a különbség a szenátus és a kuratórium hatásköre között. Szerinte az autonómiakérdés tárgyalása az órákon azért sem eltérés a tantervtől, mert a kimeneti követelmények része a hallgatók önálló, kritikus gondolkodásra nevelése.

 
Zenés bevezetés a normális eloszlásba: Infosztrájk az ELTE-n
Forrás: facebook.com/infosztrajk

„Az Infosztrájkkal elértük, hogy a diákokat informáltuk, a szervezés során pedig kapcsolatba kerültünk más intézmények képviselőivel is” – összegez V. Gilbert Edit, a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának (BTK) tanára, a helyben szerveződött „Az egyetem közjó” elnevezésű csoport tagja. „Néhányan részt vettek diákjaink közül az általunk életre hívott online plénumokon, a kérdésre pedig, hogy a többség miért nem vette észre a médiában folyó diskurzust, a válasz: ki sem láttak a vizsgaidőszakból. Csak a nagyon tudatos, a társadalomra nyitott hallgatók kapták fel a fejüket a történtekre.” Az Infosztrájk keretében rákérdezett a diákjainál, ki érzi magát kellően tájékozottnak a témában, amire egy-egy fő válaszolt a csoportokból igennel, miközben arra, hogy szeretnének-e erről hallani és megnyilvánulni, a legtöbbjük igennel szavazott.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Gombaszezon

Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Huszein imám mártíromsága

Az Izrael és Irán között lezajlott tizenkét napos háború újra rádöbbentette a régió népeit: új közel-keleti hatalmi rend van kialakulóban. Az egyre élesebben körvonalazódó kép azonban egyre többeket tölt el félelemmel.

„A lehetőségek léteznek”

Úgy tűnik, hogy az emberi történelem és politika soha nem fog megváltozni. Kőbalta, máglyán égő „eretnekek”, százéves háborúk, gulágok… Vagy­is mi sohasem fogunk megváltozni. Reménytelen.

Taxival Auschwitzba

Idén áprilistól a francia közszolgálati televízió közel kilenc­órányi dokumentumfilm-folyamban mutatta be azt a három történelmi pert, amelyek során 1987 és 1998 között a náci kollaboráns Vichy-rezsim egykori kiszolgálóinak kellett számot adniuk bűneikről. A három film mindegyike más-más oldalról mutatja be a megszállás időszakát. A YouTube-on is hozzáférhető harmadiknak van talán a leginkább megszívlelendő tanulsága.

Lábujjhegyen

A hízelgéseknek, a geopolitikai realitásoknak és a szerencsének köszönhetően jól zárult a hágai NATO-csúcs. Azonban az, hogy a tagállamok vezetői jól tudják kezelni az Egyesült Államok elnökének egóját, nem a transzatlanti kapcsolatok legszilárdabb alapja.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

Pillanatnyi nehézségek

Gyors viták, vetélkedő erős emberek, ügynöközés és fele-fele arányban megosztott tagság: megpróbáltuk összerakni a szép reményekkel indult, de a 2026-os választáson a távolmaradás mellett döntő liberális párt történetét.