A felsőoktatás átszervezése az elmúlt nagyjából egy évben leginkább az állami intézmények alapítványi fenntartásba adásában merült ki. A Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) 2019-es mintáját követve eddig összesen 15 egyetem úgynevezett modellváltásáról született döntés. Bár a fenntartóváltás a legtöbb intézményben konfliktusmentesen zajlik, egyetemi oktatók a múlt héten az Infosztrájk elnevezésű akció keretei közt feszegették az autonómiával kapcsolatos kérdéseket több egyetemen is.
Az esemény
Az akciót hallgatók kezdték szervezni, a csatlakozó tanárok pedig az óráikba szőtték bele az egyetemi autonómia témáját. Az Infosztrájk honlapjára többen küldtek óraterveket is; volt, aki a művészet, a tudomány autonómiájáról, az alapkutatások tiszteletben tartásáról, a piacosítás veszélyeiről, autonóm oktatási rendszerekről beszélt, de a legtöbben a diákokat is bevonták a témák megvitatásába.
„Próbáltunk óvatosak lenni, mert egyrészt szeretnénk bizonyos témákban felemelni a hangunkat, másrészt nem akarjuk a hallgatókat befolyásolni. Én megkértem őket, hogy mondják el, az ő perspektívájukból hogyan néz ki a dolog” – mondja egy névtelenséget kérő szegedi tanár, aki bár szóba hozta az autonómiát az óráin, hivatalosan nem regisztrált csatlakozóként az Infosztrájk oldalán, mondván „nem akartuk betenni a fejünket az oroszlán szájába”. Igaz, mint megjegyzi, „nem vagyunk támadhatóak és elítélhetőek, mert nem volt felülről érkező utasítás, hogy mit kell gondolni”.
„A demokrácia és az autonómia legfontosabb feltétele, hogy az érintettek tájékozottak legyenek. A hallgatók nincsenek megfelelően tájékoztatva” – mutat rá Fleck Zoltán, az ELTE ÁJK tanára, aki úgy tapasztalta, hogy diákjai egy része azzal sem volt teljesen tisztában, hogy mi a különbség a szenátus és a kuratórium hatásköre között. Szerinte az autonómiakérdés tárgyalása az órákon azért sem eltérés a tantervtől, mert a kimeneti követelmények része a hallgatók önálló, kritikus gondolkodásra nevelése.
„Az Infosztrájkkal elértük, hogy a diákokat informáltuk, a szervezés során pedig kapcsolatba kerültünk más intézmények képviselőivel is” – összegez V. Gilbert Edit, a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának (BTK) tanára, a helyben szerveződött „Az egyetem közjó” elnevezésű csoport tagja. „Néhányan részt vettek diákjaink közül az általunk életre hívott online plénumokon, a kérdésre pedig, hogy a többség miért nem vette észre a médiában folyó diskurzust, a válasz: ki sem láttak a vizsgaidőszakból. Csak a nagyon tudatos, a társadalomra nyitott hallgatók kapták fel a fejüket a történtekre.” Az Infosztrájk keretében rákérdezett a diákjainál, ki érzi magát kellően tájékozottnak a témában, amire egy-egy fő válaszolt a csoportokból igennel, miközben arra, hogy szeretnének-e erről hallani és megnyilvánulni, a legtöbbjük igennel szavazott.
Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
