Információs sztrájk az egyetemeken

Közjó az oroszlán szájában

Belpol

Az egyetemi autonómiáról szóló információs sztrájkot tartottak a múlt héten több magyarországi felsőoktatási intézményben. Az áttérés az alapítványi fenntartásra már kész tény a legtöbb egyetemen, de hogyan élik meg ezt az érintettek? És milyen lehetőségeik vannak az érdekérvényesítésre?

A felsőoktatás átszervezése az elmúlt nagyjából egy évben leginkább az állami intézmények alapítványi fenntartásba adásában merült ki. A Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) 2019-es mintáját követve eddig összesen 15 egyetem úgynevezett modellváltásáról született döntés. Bár a fenntartóváltás a legtöbb intézményben konfliktusmentesen zajlik, egyetemi oktatók a múlt héten az Infosztrájk elnevezésű akció keretei közt feszegették az autonómiával kapcsolatos kérdéseket több egyetemen is.

Az esemény

Az akciót hallgatók kezdték szervezni, a csatlakozó tanárok pedig az óráikba szőtték bele az egyetemi autonómia témáját. Az Infosztrájk honlapjára többen küldtek óraterveket is; volt, aki a művészet, a tudomány autonómiájáról, az alapkutatások tiszteletben tartásáról, a piacosítás veszélyeiről, autonóm oktatási rendszerekről beszélt, de a legtöbben a diákokat is bevonták a témák megvitatásába.

„Próbáltunk óvatosak lenni, mert egyrészt szeretnénk bizonyos témákban felemelni a hangunkat, másrészt nem akarjuk a hallgatókat befolyásolni. Én megkértem őket, hogy mondják el, az ő perspektívájukból hogyan néz ki a dolog” – mondja egy névtelenséget kérő szegedi tanár, aki bár szóba hozta az autonómiát az óráin, hivatalosan nem regisztrált csatlakozóként az Infosztrájk oldalán, mondván „nem akartuk betenni a fejünket az oroszlán szájába”. Igaz, mint megjegyzi, „nem vagyunk támadhatóak és elítélhetőek, mert nem volt felülről érkező utasítás, hogy mit kell gondolni”.

„A demokrácia és az autonómia legfontosabb feltétele, hogy az érintettek tájékozottak legyenek. A hallgatók nincsenek megfelelően tájékoztatva” – mutat rá Fleck Zoltán, az ELTE ÁJK tanára, aki úgy tapasztalta, hogy diákjai egy része azzal sem volt teljesen tisztában, hogy mi a különbség a szenátus és a kuratórium hatásköre között. Szerinte az autonómiakérdés tárgyalása az órákon azért sem eltérés a tantervtől, mert a kimeneti követelmények része a hallgatók önálló, kritikus gondolkodásra nevelése.

 
Zenés bevezetés a normális eloszlásba: Infosztrájk az ELTE-n
Forrás: facebook.com/infosztrajk

„Az Infosztrájkkal elértük, hogy a diákokat informáltuk, a szervezés során pedig kapcsolatba kerültünk más intézmények képviselőivel is” – összegez V. Gilbert Edit, a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának (BTK) tanára, a helyben szerveződött „Az egyetem közjó” elnevezésű csoport tagja. „Néhányan részt vettek diákjaink közül az általunk életre hívott online plénumokon, a kérdésre pedig, hogy a többség miért nem vette észre a médiában folyó diskurzust, a válasz: ki sem láttak a vizsgaidőszakból. Csak a nagyon tudatos, a társadalomra nyitott hallgatók kapták fel a fejüket a történtekre.” Az Infosztrájk keretében rákérdezett a diákjainál, ki érzi magát kellően tájékozottnak a témában, amire egy-egy fő válaszolt a csoportokból igennel, miközben arra, hogy szeretnének-e erről hallani és megnyilvánulni, a legtöbbjük igennel szavazott.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Testvér testvért

  • - turcsányi -

A hely és az idő mindent meghatároz: Szilézia fővárosában járunk, 1936-ban; történetünk két héttel a berlini olimpia előtt indul és a megnyitó napjáig tart.

Vadmacskák

  • SzSz

Kevés kellemetlenebb dolog létezik annál, mint amikor egy kapcsolatban a vágyottnál eggyel többen vannak – persze, a félrelépéseket, kettős életeket és házasságszédelgőket jól ismerjük, ha az elmúlt években feleannyi sorozat készült volna ezekből, akkor is kitehetnénk a „túltermelés” táblát.

Fiúk az úton

Stephen King mindössze 19 éves volt, amikor 1967-ben papírra vetette A hosszú menetelést. A sorshúzásos alapon kiválogatott és a gazdagság és dicsőség ígéretével halálba hajszolt fiatalemberek története jól illeszkedett a vietnámi háború vetette hosszú árnyékhoz.

Bálványok és árnyékok

Egyszerre volt festő, díszlet- és jelmeztervező, költő és performer El Kazovszkij (1948–2008), a rendszerváltás előtti és utáni évtizedek kimagasló figuratív képzőművésze, akinek a hátrahagyott életműve nem süllyedt el, a „Kazo-kultusz” ma is él.

Múzeum körúti Shaxpeare-mosó

Ez a Shakespeare-monográfia olyan 400 oldalas szakmunka, amelyet regényként is lehet olvasni. Izgalmas cselekmény, szex, horror, szerzői kikacsintások, szövegelemzés, színház- és társadalomtörténeti kontextus, igen részletes (és szintén olvasmányos) jegyzetapparátussal.