Egymásra mutogató hatóságok: gyermek- és családvédelem a végeken

A hárítás magasiskolája

Belpol

Az állami gondozottaknak járó otthonteremtési támogatásból vett egy lerobbant csanádpalotai házikót Alexandra. Az ingatlanvásárlásra a kijelölt utógondozó és az illetékes gyámhivatal is rábólintott. Most viszont újszülött kisfiával nem engedi visszaköltözni oda a helyi gyermekjóléti szolgálat.

 

„Tízéves koromig iszonyú szegénységben és egy szobában laktam apámmal, anyámmal és testvéreimmel Kaposváron, csak kályhával tudtunk fűteni, fürdőszobánk nem volt, hosszú éveken át lavórban mosakodtunk. Aztán elkerültünk a Békés megyei Szarvasra, ott még nagyobb gondok voltak, ezután emeltek ki a családból, anyám mellől, és kerültem állami gondozásba. Majdnem tíz évet töltöttem egy gyermekotthonban. Nincs egy éve, hogy tavaly nyáron, 19 évesen eljöttem onnan úgy, hogy szakács végzettséget szereztem. Akkor a párom, Bence szüleihez költöztünk Battonyára, ahol a házban sem víz, sem villany nem volt. Nagyon bonyolult és nehéz éven vagyunk túl, sok veszekedéssel, és onnan mindenképpen el kellett jönnünk. Az ottaniak tudták, hogy jogosult vagyok pénzre és ennek egy részét követelték tőlem, miközben már terhes voltam. De az állami gondozottaknak járó otthonteremtési támogatást nem adhattam oda Bence szüleinek, arra ezt nem lehet felhasználni” – mondta egy szuszra a most húszéves Tápai Alexandra, aki április végén egészséges fiúgyermeknek adott életet a hódmezővásárhelyi kórházban. Noel Milán az édesanyjával és apjával néhány napja a makói anyaotthonban él, mert a helyi gyermekjóléti szolgálat döntése értelmében nem mehettek vissza a kórházból a márciusban vásárolt csanádpalotai házukba – amely, mint kiderült, inkább romház.

„Egy bejelentésre mentünk ki a Csokonai utca 4. szám alá, s amikor láttuk, hogy milyen elképesztő körülmények uralkodnak ott, akkor olyan szakmai döntést hoztunk, hogy ide nem jöhet vissza a kismama és a most született gyermeke, mert az ingatlan alkalmatlan a számukra” – mondta a Narancsnak a Csanádpalotai Szociális Intézmény és Gyermekjóléti Szolgálat neve mellőzését kérő munkatársa. Ezt a döntést Bencével közölték, aki vitte a hírt a vásárhelyi kórházban lévő párjának. Egy gyors és szerencsésen végződött intézkedéssorozat eredményeként május 8-án a háromfős család a makói anyaotthonban kapott ideiglenesen szállást minimum fél, de lehet, hogy egy évre.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.