Egymásra mutogató hatóságok: gyermek- és családvédelem a végeken

A hárítás magasiskolája

Belpol

Az állami gondozottaknak járó otthonteremtési támogatásból vett egy lerobbant csanádpalotai házikót Alexandra. Az ingatlanvásárlásra a kijelölt utógondozó és az illetékes gyámhivatal is rábólintott. Most viszont újszülött kisfiával nem engedi visszaköltözni oda a helyi gyermekjóléti szolgálat.

 

„Tízéves koromig iszonyú szegénységben és egy szobában laktam apámmal, anyámmal és testvéreimmel Kaposváron, csak kályhával tudtunk fűteni, fürdőszobánk nem volt, hosszú éveken át lavórban mosakodtunk. Aztán elkerültünk a Békés megyei Szarvasra, ott még nagyobb gondok voltak, ezután emeltek ki a családból, anyám mellől, és kerültem állami gondozásba. Majdnem tíz évet töltöttem egy gyermekotthonban. Nincs egy éve, hogy tavaly nyáron, 19 évesen eljöttem onnan úgy, hogy szakács végzettséget szereztem. Akkor a párom, Bence szüleihez költöztünk Battonyára, ahol a házban sem víz, sem villany nem volt. Nagyon bonyolult és nehéz éven vagyunk túl, sok veszekedéssel, és onnan mindenképpen el kellett jönnünk. Az ottaniak tudták, hogy jogosult vagyok pénzre és ennek egy részét követelték tőlem, miközben már terhes voltam. De az állami gondozottaknak járó otthonteremtési támogatást nem adhattam oda Bence szüleinek, arra ezt nem lehet felhasználni” – mondta egy szuszra a most húszéves Tápai Alexandra, aki április végén egészséges fiúgyermeknek adott életet a hódmezővásárhelyi kórházban. Noel Milán az édesanyjával és apjával néhány napja a makói anyaotthonban él, mert a helyi gyermekjóléti szolgálat döntése értelmében nem mehettek vissza a kórházból a márciusban vásárolt csanádpalotai házukba – amely, mint kiderült, inkább romház.

„Egy bejelentésre mentünk ki a Csokonai utca 4. szám alá, s amikor láttuk, hogy milyen elképesztő körülmények uralkodnak ott, akkor olyan szakmai döntést hoztunk, hogy ide nem jöhet vissza a kismama és a most született gyermeke, mert az ingatlan alkalmatlan a számukra” – mondta a Narancsnak a Csanádpalotai Szociális Intézmény és Gyermekjóléti Szolgálat neve mellőzését kérő munkatársa. Ezt a döntést Bencével közölték, aki vitte a hírt a vásárhelyi kórházban lévő párjának. Egy gyors és szerencsésen végződött intézkedéssorozat eredményeként május 8-án a háromfős család a makói anyaotthonban kapott ideiglenesen szállást minimum fél, de lehet, hogy egy évre.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.