Tényleg tendenciózusak a politikai közvélemény-kutatások?

Fecseg a felszín

Belpol

A NER-sajtó valóságos kampányt folytat a nem a saját hold­udvarba sorolt közvélemény-kutatók ellen. A közölt adatok „pontossága” azonban nem feltétlenül valamiféle ideológiai részrehajlás következménye.

 

Az európai parlamenti és az önkormányzati választások közeledtével meglehetős sűrűséggel látnak napvilágot a különböző aktuális politikai közvélemény-kutatások. Idén tavasszal is szembetűnő az a korábban is tapasztalt jelenség, hogy a mérési eredmények nem csupán idősoros (diakrón) metszetben térnek el egymástól, hanem néha a párhuzamosan publikált – bár nyilván különböző módon mért, illetve kalkulált (pláne kommunikált) – eredmények sincsenek feltétlenül köszönőviszonyban egymással. Lehet persze azt mondani, hogy a közvélemény-kutatás mindig csak az adott pillanat szempontjából releváns adatsor, amelyet kevéssé fog verifikálni egy hetekkel, pláne hónapokkal későbbi valós választási eredmény. Ezért aztán hosszabb idősorokban, az egyes mérési pontokon túlmutató tendenciákat is figyelembe véve lehet értelmezni a konzekvensen hasonló módszertannal végzett felméréseket – és még akkor sem biztos, hogy ezek „eltalálják” a pártoknak a majdani választáson produkált számait. A különböző mintavételi eljárásokkal, kérdezési módszertannal kapott, különböző szempontok szerint értékelt válaszokat pedig nem lehet minden további nélkül összevetni – és az sem feltétlenül szűri ki a különböző torzító hatású tendenciákat, ha átlagoljuk a hasonló időpontban kapott eredményeket.

Másnapos tünetek

A közvélemény-kutatók kérdőre vonása, erőteljes kritikája, súlyosabb esetben szakmai integritásuk kétségbe vonása amúgy nem újdonság, de ennek az igazi szezonja a választások után van. Különösen akkor, amikor szinte senki nem találta el a végeredményt – mint például 2022 tavaszán. Pedig a közvélemény-kutatók feladata nem a választások kimenetelének a megtippelése; hanem a többé-kevésbé szabályos időközönként elvégzett mélyfúrás, amelyekből a tendenciák figyelembevételével következtetéseket vonnak le a jövőre vonatkoztatva. Igen ám, de a politikai közvélemény-kutatások kezdetei (az 1930-as évek) óta rendre felmerül, hogy a publikált eredményeknek is hatása lehet a politikai folyamatokra. Már a 19. században megfogalmazták a bandwagon effect lényegét, azaz a valószínűsíthető győztes kilétének a publikálása nem csupán a saját korábbi szavazóit erősítik meg a majdani döntésben, de másokat is a várt nyertes táborába vonzanak. Amúgy nem csupán ez, hanem a felmérések sugallta tendencia is – például egy új erő üstökösszerű felemelkedése (aminek manapság Magyarországon is a tanúi vagyunk) – újabb támogatókat szerezhet egy-egy politikai mozgalomnak, akár a konkurens politikai mozgalmak táborából is átcsábítva választókat.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Hieronymus Bosch világa

  • - turcsányi -

Michael Connelly nem egy író, inkább egy regénygyár, rosszabb esetben áruvédjegy – az efféle státus persze nem oly ritka zsiráf manapság.

„Rodrigo”

A világ legnagyobb és legrangosabb színházi fesztiválja az avignoni. Jelentős társulatok seregszemléje, illetve már maga a fesztiválmeghívás jelentőssé tesz társulatokat. Aki a hivatalos programban van, az számít valakinek.

Félúton

Egykori nagymenő, aki a csúcsról lepottyanva már csak árnyéka önmagának; féktelen csodagyerek, akinek csak kemény munkára és iránymutatásra van szüksége, hogy azzá a sztárrá váljon, akit a végzete elrendelt neki – a sportfilmek talán legnagyobb kliséi ezek, a Stick pedig épp erre a kettőre épül.

Dinók a budoárban

Ötévesen, egy tollseprűtánccal indult Karácsonyi László (1976) művészi karrierje, diplomáját 2003-ban pedig egy lovagi páncélzatban védte meg. (A páncél maga volt a diplomamunkája.)

Léda a Titanicon

  • Molnár T. Eszter

Ki ne szeretné a Balatont? Főleg, ha csak a szépre emlékszik? Arra, hogy a vonat vidáman, sőt pontosan fut be a hűs állomásra, a papucs nem töri a lábat, a naptej megvéd a leégéstől, és van hely az árnyékban a kempingszéknek és a gumimatracnak.

Angyalszárnycsikorgás

Nagy luxus olyan kis kultúrának, mint a magyar, nem megbecsülni a legjobbjait. Márpedig Halasi Zoltán a kortárs magyar költészet szűk élmezőnyébe tartozik, ám a szakma mintha nem tartaná számon érdemeinek megfelelően, a nagyközönség számára pedig minden bizonnyal ismeretlen.

Miért hallgat Erdő Péter?

2025 júliusának egyik forró szerda éjjelén Konrád-Lampedúza Bence betanított kémia­tanár hazafelé ballagott Ráczboldogkőn, a Kistücsök névre hallgató alma materéből. Nem volt ittas egy cseppet sem, de megviselte a nehéz levegő, amikor szembejött vele egy kormányzati óriásplakát. 

Kinek a bűne?

A kormánypárti média azzal igyekszik lejáratni egy Tisza párti önkéntest, hogy korábban pornófilmekben szerepelt. A kampány morális természetű, a nőt bűnösnek és erkölcstelennek állítja be, s persze ezt vetíti rá a pártra is.

„Lövésük sincs róla”

Magyarországon nem az illegális kábítószerek okozzák a legnagyobb problémát a fiatalok körében. A hazai 16 évesek élen járnak az alkohol, a cigaretta és e-cigaretta kipróbálásában, és kilátástalannak érzett helyzetük miatt sokan a serkentők felé fordulnak.