A hét második felére jellemzően elfogy egyik vagy másik hatósági áras üzemanyagfajta vagy száz hazai töltőállomáson – nyilatkozta a Népszavának Egri Gábor, a Független Benzinkutak Szövetségének elnöke.
Az interjúban szó van arról, hogy az augusztus 20-ai hétvégén végül vagy kétszázötven kis benzinkút zárt be, tiltakozva amiatt, hogy a jogszabály szerint nekik járó kifizetések elmaradtak. A 480-as üzemanyagár-sapka novemberi bevezetése nyomán több száz vállalkozás került csődhelyzetbe.
Az akció meghirdetése után, még az ünnep előtt az Agrárminisztérium megígérte, hogy augusztus 19-én megnyílik a támogatás igénylőfelülete. A kifizetés ugyan meg is indult azóta, de a támogatás mértéke folyamatosan csökkent, és a kis kutak helyzete továbbra is elkeserítő a szövetség elnöke szerint.
Egri Gábor úgy fogalmaz, a támogatás nem engedi éhen halni a kis kutakat – azért sem, mert a juttatás felvételéhez vállalni kell, hogy a töltőállomás tovább működik –, de az érintettek továbbra is úgy érzik, kiszorítják őket a piacról, legalábbis a Mol és a nagy benzinkútláncok felé lejt a pálya.
„Az egyaránt 480-on korlátozott beszerzési és eladási áron nyilván a Mol kiskereskedelmi ága és a többi színes kútlánc is veszít, egyéb tevékenységeik nyomán bőven kihúzhatják ezt a nehéz időszakot annak fejében, hogy a kis kutak kivéreztetése révén voltaképp megszerzik a piac harmadát, illetve kútszám szerint felét. Nekünk nincsenek tartalékaink. Így egységeink zöme az Ifka-támogatás mellett is a csőd szélén tántorog. Sose tagadtuk: a 480-as üzemanyagársapka 2021 novemberi meghatározásáig a kis, a település életébe jellemzően szervesen illeszkedő kutak elsősorban kedvezőbb áraikkal vonzották a közlekedőket. Ez élénkítette a versenyt: nélkülünk a hazai kútárak nyilván magasabbak lettek volna. Ennek nyomán az ársapka meghúzásáig folyamatosan nőtt is a kis kutak piaci részesedése. A 480-as árkorlát tavaly novemberi meghatározásával ez az árelőny megszűnt, amivel törzsvevőink egy része átszokott a kényelmesebben megközelíthető, csillivillibb, színes kutakra” – mondja a Független Benzinkutak Szövetségének elnöke.
Miután a kormány februárban az alapüzemanyagok nagykereskedelmi ársapkáját is 480 forintban határozta meg, a kis benzinkutak addigi beszállítói eltűntek a piacról.
Ezután a kicsik is kénytelenek voltak elfogadni az egyetlen nagykereskedő, a Mol feltételeit.
Ez például azzal jár, hogy a kis kutak az általuk igényelt benzin 35 százalékát, a gázolajnak a felét vehetik át, „közben a saját hálózatuknak és korábbi, egyes partnereiknek kiadható mennyiséget ismereteim szerint még növelték is. Így ma már a százat is elérheti azoknak a kis kutaknak a száma, amelyek a hét második felében egyszerűen kifogynak a 95-ösből vagy a dízelből. Ez kétségkívül további törzsvevőket terel át tőlünk a magát folyamatos ellátással reklámozó Molhoz” – érzékeltette a helyzetet Egri Gábor.
Szerinte ez az állapot, a súlyos üzemanyaghiány még két-három hétig fönnáll, majd újból megnyithat az OMV schwechati finomítója, amely tavasz óta egy baleset miatt áll, és talán a Mol százhalombattai finomítójának karbantartása is befejeződik.
Egri Gábor szerint a Mol láthatóan nem nagyon érdekelt abban, hogy elhagyja az olcsó orosz nyersolajat, amely busás nyereséget hoz.
„Mindazonáltal szövetségünk is felhívta az illetékes szaktárca figyelmét, hogy az ukrajnai fronton keresztül haladó, a Mol finomítóit ellátó Barátság-vezeték esetleges sérülése hatalmas ellátásbiztonsági kockázat, ami miatt mégis mielőbb szükséges az átállás. Az Adria-vezetéken keresztül, tengeren szállított kőolajból teljes mértékben ellátható lenne a Mol rijekai, százhalombattai és pozsonyi finomítója. Meggyőződésem, hogy az elmúlt évtizedek során a kérdésben az EU egésze elaludt, amit bizonyára segítettek a korábbi európai politikai vezetők jól fizető oroszországi igazgatósági-felügyelőbizottsági állásai éppúgy, mint az orosz cégek uniós bevásárlásai. A háború ezeket a kötelékeket kétségkívül szétzilálta. De a válságra is tekinthetünk lehetőségként. Töltőállomás-üzemeltetőként és a magyarországi szövetség elnökeként is meggyőződésem: mielőbb le kell válnunk a szénről, az olajról, a földgázról és az uránról” – érvelt Egri Gábor.
A szövetségi elnök a megújulóenergia-hasznosítást tartja járható útnak. A nap- és szélenergia mellett a földhőt említi, és szerinte hozzá kellene nyúlni a bős-nagymarosi erőmű tabujához is.
